Napelem tájolása-mennyit számít?
Milyen dőlésszögben érdemes felhelyezni napelemeket?
A napelemek dőlésszöge az egyik legfontosabb tényezők között van, a nem megfelelő szögben beérkező napsugarak ugyanis teljesítmény vesztést okoznak. Magyarországon az ideális dőlésszöget 35-40°-ban szokták meghatározni. Ez az a szög, amelyen a modulokat leginkább, vagy a leghosszabb időtartamban éri merőlegesen a napsütés. Emellett pedig ez az a szög, ami az alacsonyabb napsütéses órákban is optimális hatásfokot tud biztosítani. Fontos tudni azonban, hogy nincs olyan dőlésszög, amely egész évben egyformán magas hatásfokkal működik. Télen ugyanis kisebb a napsugarak beesési szöge, így más szögben érik a napelemeket is. A szakemberek ennek szem előtt tartásával a napelemes rendszereket egész éves termelésre optimalizálják.
Melyik a legoptimálisabb napelem tájolás?
A dőlésszög mellett a tájolás a másik kritikus tényező a napelemek megfelelő teljesítményének eléréséhez. A legideálisabb a déli tájolás, ekkor éri a napelemeket a legtöbb napsütés. Dél-nyugati és dél-keleti tájolás is optimális lehet, ezekben az esetekben körülbelül 5%-os teljesítmény vesztéssel számolhat a tisztán déli tájoláshoz képest. Ha keleti vagy nyugati tájolású a tetőfelülete akkor pedig akár 15%-os is lehet a veszteség. Ezeket a tényezőket a szakemberek minden esetben beleszámolják a teljesítményigénybe, hogy napelemes rendszere megtermelje a kívánt mennyiséget.
Árnyékoló tényezők
Napelemes rendszer tervezésekor a fentiek mellett az esetleges árnyékoló tényezőket is figyelembe kell venni, ezek ugyanis radikálisan csökkentik a napelem hatásfokát. Ezek lehetnek természetes és fizikai árnyékoló hatások is. Előbbit nem igazán lehet kiküszöbölni, mivel főként az időjárással függ össze: vastag felhőréteg, magas páratartalom, vagy a paneleket lefedő hó. Az utóbbit viszont érdemes elkerülni, amennyire csak lehet. Ide tartoznak a fák és más sűrű növényzet, a rosszul elhelyezett antenna, kémény vagy villámhárító. Ezeknek az árnyékoló hatásoknak a megszüntetése azért is nagyon fontos, mert ha már csak egy modul is árnyékba kerül, az az egész napelemes rendszer működését negatívan befolyásolja. A rendszeren áthaladó áram erőssége ugyanis minden esetben a legalacsonyabb teljesítményű - ez esetben az árnyékban lévő - cellához idomul. A napelem gyártók törekszenek ennek a problémának a kiküszöbölésére, de egyelőre még nem találták olyan megoldást, ami 100%-os lenne. A fizikai árnyékoló tényezők elkerülése és/vagy megszüntetése tehát kiemelt jelentőséggel bír az egyenletes és optimális működés eléréséhez.
Milyen alternatív napelem elhelyezési módok vannak?
Előfordulhat, hogy bizonyos okok miatt a napelem nem helyezhető el a klasszikus tetőfelületen vagy módon. Ilyen esetekben a szakemberek segítenek alternatív megoldást találni. Ilyenek lehetnek például a mozgó tartószerkezetes napelemek, a földön, vagy a lapostetőn való elhelyezés. Ezeknek a megoldások bizonyos kompromisszumokkal járnak ugyan, de megfelelő tervezéssel elérhető az optimális működés és hatásfok.
Végszó
Ahogyan azt a fentiek alapján láthatja, a napelem tájolása, dőlésszöge és az árnyékoló hatások is rendkívül nagy szerepet játszanak a megfelelő működés és hatásfok elérése érdekében. Ezért azt javasoljuk, hogy napelemes rendszere tervezéséhez és kivitelezéséhez csakis olyan céget bízzon meg, amely az Ön és ingatlana egyedi igényeire szabja azt.
