6 érdekesség a parfümök világából
Az első parfümgyár
1608-ban a firenzei Santa Maria Novella kolostorban létrehozták a világ első parfümgyárát. Annyira híres lett, hogy számos fejedelem és herceg, sőt maga a pápa is meglátogatta.
Mi határozza meg az illatszer árát?
Nem mindenki érti, hogy miért ilyen drága az eredeti parfüm. Alapjában véve az ár magába foglalja a kompozícióban szereplő komponensek költségeit, az illat fejlesztési költségeit, az előállítási, csomagolási és természetesen a marketing költségeket. A teljes költségvetésnek 25%-a mindössze maga az aroma költsége, a luxus parfümgyártók néha 150%-200%-os áremelést tesz egy-egy parfümre.
Melyik virág a legdrágább a világon?
A Clive Christian´s Imperial Majesty és a Joy by Patou az egyik legdrágább illat a parfüméria történetében. Clive Christian birodalmi fensége, az alkotók üvegenként 215 000 dollárra becsülték árát. Az üveg kristályból készült, nyakán pedig aranyfólia volt. Összesen 10 ember jelentkezett, hogy szeretne a tulajdonosává válni. A Joy by Patou készítője, Henri Almeras úgy döntött, hogy megnyugtató ajándékot készít a gazdag lakosság számára. Az aroma összetétele a legdrágább összetevőket tartalmazza: 28 tucat bolgár rózsát és közel 10 400 jázmint használt fel az elkészítéséhez.
Hogyan lett a kölni a parfüm világának része?
Napóleon Bonaparte francia császár megparancsolta gyógyszerészeinek, hogy tüntessék fel termékeiken az összetevők listáját, de ők erre úgy reagáltak inkább, hogy a gyógyszer kategóriából áthelyezték kölniket az illatszerekhez, amin ugye nem kötelező minden komponenst feltüntetni.
A legdrágább olaj parfümökhöz
A Bulgáriából származó rózsaolajat mindig is a legtisztábbnak és legdrágábbnak tartották. Költsége meghaladja az 5000 dollárt kilogrammonként. Egy kilogramm ilyen parfüm olajhoz körülbelül 5000 kg szirom szükséges. Ezt a virágot kézzel kell betakarítani, és csak évente 30 napig.
A parfümöket hajszín alapján különítik el
Bizarrnak tűnhet, de a magyarázat egyszerű: úgy tartják, a hajszín meghatározza az emberi tulajdonságot és a bőr szerkezetét is. A szőkék bőre például szárazabb, és jobban megtartja az illatokat, mint a barnák vagy a vörösek.
