Az elmúlt években örököseinek jelentős vagyontárgyakat juttatott, ezért szeretné, ha ezeket a végakarata is tükrözze? Szeretné, hogy örökösei között igazságos vagyonmegosztás valósulna meg? Szeretne rendelkezni a vagyona bizonyos részei, illetve vagyontárgyai sorsáról? Szeretné előre meghatározni a juttatott vagyon arányát és szerettei közötti megoszlását?
A cél, hogy a vagyonának felosztása a házastársa, gyermekei és unokái között céljaiknak, látásmódjuknak és érdeklődési körüknek megfelelően történjen.
A folyamat során a vagyonrendelő ingyenesen átadja vagyonát vagy annak egy részét egy másik személy, vagyis a vagyonkezelő javára. A vagyonkezelő a vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogosítványokat gyakorolja az egymással kötött szerződés szerint, kezeli a vagyont és azt, illetve annak hozamát a kedvezményezettnek, vagy kedvezményezetteknek kiadja.
Hazánkban a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személyének nem kötelező egymástól elválnia, mely lehetővé teszi, hogy a vagyonrendelő átadja a vagyont „saját magának”, vagy akár egy általa létrehozott társaságnak, mint vagyonkezelőnek. Ezáltal biztosítható, hogy a vagyonrendelő továbbra is közvetlen ellenőrzése alatt tudja tartani a vagyonkezelés körébe átadott vagyontárgyakat.
Mivel a bvk körébe átadott vagyon kikerül a vagyonrendelő tulajdonából, ezért a bizalmi vagyonkezelés alapítása védelmet tud biztosítani a vagyonrendelővel szemben támasztott esetleges igényekből eredő kockázatokkal szemben is. Ugyanakkor az átadott vagyontárgyak nem kerülnek a vagyonkezelő saját vagyonába sem, így az a vagyonkezelő kockázatainak sincsen kitéve.
A vagyonrendelő halála esetén nem képezik a hagyaték részét a bizalmi vagyonkezelésbe bevitt vagyontárgyak sem, ennek következtében a bvk létesítésével a Ptk. merev öröklési jogi rendszere, például a kötelesrész juttatása, illetve a hagyatékátadással összefüggő adminisztráció is elkerülhető.
A fentieken kívül a bvk több adózási előnnyel is jár. Lehetővé teszi a vagyonrendelő tulajdonában levő vagyontárgyak (például társasági üzletrészek) piaci értékre való felértékelését, illetve bizonyos feltételek fennállásakor a bizalmi vagyonkezelés adómentességet is élvez. A bvk-ba bevitt értékpapírokat lehetséges tartós befektetési számlára is helyezni, amely biztosítja magánszemély kedvezményezettek esetén is a hozam adómentességét.
A végrendelet egy olyan egyoldalú nyilatkozat, amelyben a magánszemély vagyonának sorsáról rendelkezik halálának esetére.
A végrendelkező részarányosan szabhatja meg az általa meghatározott örökösök részesedését a vagyonából, de akár egyenként ki is jelölheti az egyes vagyontárgyai leendő tulajdonosait.
A végrendelkezési szabadság korlátja az ún. kötelesrészi igény, amely alapján a törvényes örökösök abban az esetben is jogosultak a nekik a törvényes öröklés szerint járó örökrész egyharmadára, ha esetleg a végrendelet alapján ennél kisebb örökrész járna nekik.
Végrendelet egy egyszerű magánokiratban is tehető, amennyiben a végrendelkező teljesíti a végrendelet érvényességéhez szükséges formális feltételeket. A végintézkedő választhatja azt a lehetőséget is, hogy a végrendeletet közjegyzőnél helyezni letétbe.
A törvényes örökléshez hasonlóan, a hagyatéki eljárás során zajlik le a végrendeletben foglaltak szerinti vagyonmegosztás.
Függően attól, hogy mekkora nagyságú a hagyaték és milyen az örökösök egymás közötti viszonya, a hagyatékátadó eljárás akár több évig is eltarthat.
A bizalmi vagyonkezelés által a hagyatékátadó eljárás elhúzódásából eredő patthelyzet, valamint a kötelesrészből eredő korlátok is elkerülhetők lehetnek.
A vagyonkezelő alapítvány a vagyonrendelő által átadott vagyont működteti és kezeli az alapítvány létrehozatala során megjelölt kedvezményezettek számára.
A családi vagyon egybentartásának és kezelésének az egész világon gyakran előforduló, népszerű formája a családi cégek és vagyoneszközök alapítványba rendelése. Ebből a megoldásból adódóan egy professzionális szervezet látja el a családi vagyon hosszútávú kezelését és tud a családtagok részére kifizetéseket teljesíteni.
A vagyonkezelő alapítvány lehetőséget nyújt a vagyon piaci értékre történő adómentes felértékelésére és növelésére is.
A vagyonrendelő biztosítani tudja vagyonának védelmét a személyes kockázataival szemben a vagyon alapítvány részére történő átadásával, viszont a továbbiakban is ellenőrzése alatt tudja tartani a vagyon működtetését az alapító okirat esetleges módosításával és az alapítvány tisztségviselőinek módosításával.
A vagyonkezelő alapítvány létrehozatala és működtetése során sok személyi és pénzügyi feltételnek kell megfelelni. Minimális induló tőkéje 600 millió forint, amelyet az alapítvány számára pénzben vagy egyéb vagyoni eszközben kell rendelkezésre bocsátani. Ezt követően a vagyont a vagyonkezelő alapítvány kuratóriuma vagy vagyonellenőre irányítja. Az alapítvány továbbá köteles felügyelőbizottságot választani és állandó könyvvizsgálót is kinevezni.
Érdeklik a céges vagy a magánvagyon-megoldások, esetleg a cégeladás mellett döntött? Keresse tapasztalt kollégáinkat a lenti elérhetőségeken: