"Csak azért, mert megtehetjük, nem jelenti azt, hogy meg is kell tennünk" - ezt érdemes szem előtt tartani, amikor a technológiával való innovációról van szó. Az internet megjelenése megtízszerezte az innováció sebességét, és lehetővé teszi számunkra, hogy nagyjából bármit létrehozzunk, amit csak el tudunk képzelni. A mesterséges intelligencia remek példa arra a területre, ahol bármit létrehozhatunk, amit csak akarunk, de vajon kell-e?
Ez egy olyan kérdéskör, amit nagyon alapos meg kell vizsgálnia mindenkinek, aki érintett, hiszen számos esetben lehet, hogy a gép rossz döntést hoz - erről egyébként lesz szó még a későbbiekben. Vajon ha a magyarországi online kaszinók mesterséges intelligenciára bíznák az osztást élő osztók helyett, akkor lenne lehetősége arra, hogy valakit kizárjon, mert mondjuk úgy fest, hogy gondjai vannak? Szabad-e egy mesterséges intelligenciának ilyen jellegű hatalmat adni, vagy egyáltalán lehet-e olyan paramétereket beállítani, ami alapján közel 100% bizonyossággal tud döntést hozni? Ezek a nagy kérdések, még akkor is ha a fenti példa eléggé kisarkított.
Etika (főnév): erkölcsi elvek, amelyek egy személy viselkedését vagy egy tevékenység végzését szabályozzák. ("sok tudós megkérdőjelezi a kegyetlen kísérletek etikáját")
Nekünk, embereknek van valami, amit "erkölcsi iránytűnek" nevezünk. Ez egy olyan ágens, amely az agyunkban ül, és alapvetően megmondja, mi a jó és mi a rossz. Amikor igazságtalanságot látunk, az agyunk azt mondja, hogy valami nem helyes. Az ebből következő cselekedetek rajtad múlnak, de meg tudod különböztetni a jót a rossztól. Az erkölcsi iránytű normái erősen függnek a neveltetésedtől és a környezetedtől, de a legtöbb embernek van egy ilyen iránytűje. A vállalatok is erre építik etikájukat és szabályszerűségüket, hogy mi a helyes és mi a helytelen, és hogyan állítunk fel erre alapozva szabályokat.
A mesterséges intelligenciának nincs ilyen iránytűje. Ami azt illeti, hiányzik belőle mindenféle iránytű. A mesterséges intelligencia csak a "helyes" és a "helytelen" címkével ellátott adatok alapján tudja megkülönböztetni a helyeset a helytelentől. A mesterséges intelligenciának nincs tudatossága önmagáról, és nem rendelkezik az "empátiának" nevezett valamivel, ami az etika alapja. Az egyetlen erkölcsi iránytű, ami a mesterséges intelligenciáról beszélve létezik, az a fejlesztője, aki meghatározza, hogy mi a helyes és mi a helytelen. Ha a fejlesztőnek alacsony az erkölcsi iránytűje, akkor rossz szándékkal fejlesztheti a mesterséges intelligenciát, és fordítva. Ez nem jelenti azt, hogy a mesterséges intelligencia mindig e normák szerint fog élni, mivel a mesterséges intelligenciát nem kódolják, hanem betanítják. Ez azt jelenti, hogy jó szándékkal is elkészülhet, de mégis valami kevésbé erkölcsileg jóváhagyott vagy "jóra való" dologgá válhat, mint ahogyan azt remélni lehetett volna.
Nos, ha nem az etika alapján építjük a technológiát, és nem győződünk meg arról, hogy minden egyes algoritmus eredményét megértettük, akkor azt kockáztatjuk, hogy nem leszünk etikusak. És ez alatt nem azt értem, hogy "evés közben használjunk kést és villát" etikus. Úgy értem, hogy ne legyünk rasszisták vagy ne gyanúsítsunk ártatlan embereket - etikusak. Erősen hangzik? Már van példa arra, hogy az elfogult adatok potenciálisan rasszista döntésekhez vezetnek.
Vagy ami még rosszabb, amikor a Facebook két beszélő mesterséges intelligencia robotot fejlesztett ki. Egy rövid ideig angolul beszélgettek egymással, mielőtt saját nyelvet építettek volna, amit a fejlesztők nem értettek. Ez etikátlan? Nos, abban az értelemben, hogy az emberek nem tudják nyomon követni, mi történik, ezeknek a beszélgetéseknek az eredménye (vagy tartalma) nagyon is etikátlan lehet. A mesterséges intelligencia nem rendelkezik öntudattal, és nem rendelkezik az "empátiának" nevezett valamivel, ami az etika alapja.
A viselkedés szabályozása
Fogjuk meg még egyszer az etika definícióját: "Az etika olyan erkölcsi elvek, amelyek egy személy viselkedését irányítják". Ha nem tudjuk szabályozni az általunk épített dolgok viselkedését, hogyan ellenőrizhetnénk valaha is az etikáját? Mindig (mindig, mindig, mindig, mindig) nekünk kell meghatározni a mesterséges intelligencia viselkedését. Természetesen az olyan lehetőségekkel, mint az "öntanulás", nem akarjuk lelassítani a fejlődési folyamatát, hiszen ezzel az egész célját meghiúsítanánk. Ez végső soron két dolgot jelent:
Az etika tehát nemcsak a technológiában (és különösen a mesterséges intelligenciában) fontos, hanem minden innováció alapját kell képeznie. Nem kockáztathatjuk, hogy etikátlan eszközöket építsünk. Tehát ha valami az innováció vagy az anyagi haszon érdekében azzal a kockázattal jár, hogy etikátlan lesz, akkor gondolkodnunk kell: "Csak mert megtehetjük, nem jelenti azt, hogy meg is kell tennünk". A fentiek a gerince annak, hogy a technológiának segítenie kell minket, nem pedig ellenünk dolgozni.
Amikor felmerül a kérdés, hogy meddig engedhetjük a mesterséges intelligenciát, akkor sokan bizony egyből ludditává válik, és inkább összetörne eltörölne minden hasonlót. Ugyanakkor vannak területek, ahol lehet a gép a kapott információ alapján jobban tudna dönteni, mint bármelyikünk. Amiről nem esett szó az, hogy hiába van nekünk morális irányítűnk, ha azt szinte mindig felülírják személyes vágyaink, igényeink, törekvéseink és leginkább pillanatnyi érzelmeink. Valahogy nehéz elképzelni, hogy ha valaki összeesik az utcán, a mesterséges intelligencia ott hagyná, nem úgy, mint - valljuk be magunknak úgy őszintén - az emberek többsége tenné.