15 °C, Budapest
15 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
Péntek
2021.04.20. kedd, Konrád, Tivadar
filter.hu filter.hu

Milyen nyugdíj-előtakarékosságok léteznek, és melyik lehet a számomra legjobb?

A nyugdíjas évek könnyen lehet, hogy ugyanolyan hosszúak lesznek, mint a munkaidő előtt eltöltött évek: 16 év, 18 év, 20 év, 23 év vagy akár több is. Mégis sokkal kevesebb szó esik minderről, mint az élet többi szakaszáról. Ez azonban nincs minden kultúrában így (az Amerikai Egyesült Államokban igen népszerűek nemcsak az interkontinentális utazások, például hajóutak, hanem például az önkéntesség is idős / nyugdíjas korban), és nem is feltétlenül kell, hogy így legyen.

Az, hogy nyugdíjas éveinket azon aggódva töltjük, hogy ki tudjuk-e fizetni a gyógyszereinket és tudunk-e elég zöldséget venni hétvégére vagy azon, hogy azon tűnődve, hogy nyáron hova menjünk külföldre nyaralni, rajtunk is múlik!

nyugdíj

Mire lesz elég az állami nyugdíj nekem?

Ez igen sok mindentől függ. Többek között a szolgálati időnktől, az egész életünk alatt befizetett járulékoktól, attól, hogy a nyugdíjkorhatárt elérve rögtön nyugdíjba vonulunk-e, és attól, hogy esetleg megváltoznak-e a szabályok, vagy éppen a társadalom összetétele a nyugdíjunkig.

Mielőtt továbbmennénk, hadd oszlassunk el egy téves elképzelést: a nyugdíjunk NEM kizárólag az utóbbi 5 vagy 10 évünk béréből számolódik, sőt, ezek semmilyen módon nem jelennek meg súlyozva a nyugdíj kiszámítása során.

Azt mondhatjuk, hogy minél korábban megyünk nyugdíjba, életünk átlagkeresetének annál nagyobb százaléka lesz a miénk. Azonban ez a szám gyorsan változik, és nem jó irányba. Míg ez 2016-ban 71%-os volt, 2019-ben már csak 65% körül mozgott. Bár a jövőt teljes bizonyossággal megjósoló orákulummal egyikünk sem rendelkezik, az a valószínű, hogy ez a tendencia nem fog változni. Azaz minél később megyünk nyugdíjba, annál alacsonyabb nyugdíjra számíthatunk. Ha még két évtizedünk van hátra, könnyen lehet, hogy az átlagkeresetünk felét sem fogjuk készhez kapni nyugdíjként, sőt...

Miért változik az állami nyugdíj összege?

A kilátások tehát nem olyan rózsásak. De miért? A magyar nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, amely azt jelenti, hogy egy adott pillanatban a nyugdíjakat az aktívan dolgozók (és adókat, járulékokat befizetők) munkájából finanszírozzák.

A modern kor fejlettebb országaiban, mint Magyarországon is, többek között ezért elég nagy probléma az elöregedő társadalom jelensége. Ez, mint nevéből is könnyen következtethetünk rá, arra utal, hogy egyre kevesebb gyerek születik, a társadalom átlagéletkora egyre nő, és egyre több aktívan dolgozónak kell egyre több nyugdíjast eltartania. Nem tűnik ideálisnak, igaz?

És Magyarország, ahogy a régiónk és Európa rengeteg állama, nem áll túl jól az elöregedéssel: 1980-ig az ország lakossága nőtt, azóta csökken: 40 évvel ez előtthöz képest már 900.000 emberrel kevesebben élnek itthon. Ennek fő okai a kevesebb számú gyermek vállalása, a magasabb átlagéletkor, a kivándorlás jelenléte, és a bevándorlás hiánya. Ugyanezek az okok vezetnek ahhoz, hogy a környező országok jelentős részében (a balti államoktól kezdve Lengyelországon át Horvátországig, Szerbiáig, Bosznia Hercegovináig, Bulgáriáig, sőt, Olaszországban is) csökken a népesség.

Milyen összegű állami nyugdíjra számítsak?

A Magyar Államkincstár kifejlesztett egy kalkulátort, amelybe életünk (vagyis fizetéseink) minden adatát betáplálva egy jó becslést kaphatunk arra nézve, hogy „mennyi is az annyi”. Ez azonban elég hosszadalmas munka lehet. Tudjuk fejből, hogy mennyit kerestünk 1981-ben? Biztosan elő akarjuk keresni?

Ha egy kevésbé pontos, de néhány másodperc alatti eredményre vágyunk, az interneten több nyugdíjkalkulátort is találunk, például a Grantis féle nyugdijbiztositas.com-on. Itt nem kell sokat keresgélnünk. Elég tudni a születési évünket (a rendszer 1967 – 1996 közötti évszámokat ajánl fel), és a nettó fizetésünket. A kalkulátor elvégzi a többit, és egy egyszerű ötletet is ad, hogy mennyit kellene félretennünk ahhoz, hogy a nyugdíjunkat jelenlegi fizetésünk összegére tudjuk majd kiegészíteni.

Mit tehetünk, hogy megnövelhessük az állami nyugdíjunk összegét?

A lehetőségek tárháza közel végtelen, amikor arról van szó, hogy pénzt kelljen befektetéssel, megtakarítással. Természetesen minden módszer a széftől, malacperselytől, bankszámlától, valutától és devizától egészen az ingatlanba vagy kriptovalutákba fektetéstől egy-egy lehetőség. A jelenlegi cikkben a három alapvető nyugdíj-előtakarékosságról lesz szó. És ezek milyen szempontból különböznek az előző, kissé véletlenszerűen ide pakolt megtakarítási / befektetési formáktól? Többek között a törvényi előírásokban, amelyek adókedvezményt biztosítanak az alábbi három termékre:

  • a nyugdíj‑előtakarékossági számlára,
  • a nyugdíjbiztosításra, és
  • az önkéntes nyugdíjpénztárra.

A három termék röviden összehasonlítva

Az önkéntes nyugdíjpénztárt legalább 10 évre kell megkötni, a lejárata a tényleges nyugdíjazás ideje, a befektetés ebben a termékben 50% állampapír, 50% más hazai értékpapír, az erre járó adókedvezmény évi 20%, maximum 150.000 Ft. Az elérhető hozam leginkább a magyar gazdaság teljesítményétől és ezzel valamelyest összefüggésben a magyar állampapírok hozamától függ. Ezt azoknak szokták ajánlani, akiknek 10, 11, de legfeljebb 12 évünk van hátra a nyugdíjba vonulásig, a tagdíjat vállalja a munkáltatónk; azoknak viszont valószínűleg nem ez a legjobb megoldás, akik saját pénzükből raknának félre, és 12-nél több, főleg, ha legalább 15 év van még hátra a nyugdíjunkig.

A nyugdíjbiztosítást a nyugdíj előtt akár 3 évvel is meg lehet kötni, és ez halál vagy legalább 40%-os rokkantság esetén is szolgáltat, itt a mögöttes befektetés különböző befektetési alapok: léteznek garantált, vegyes és menedzselt alapok is. Az adókedvezmény összege itt szintén évi 20%, de a felső plafon valamelyest eltér, ez itt 130.000 Ft. A hozam itt elsősorban a választott befektetési alapok teljesítményétől függ, és akkor érdemes ebben gondolkodni, ha még legalább 13-15 évünk van hátra a nyugdíjkorhatárig, és stabil, magas hozamra vágyunk; azonban, ha 10 éven belül járunk a nyugdíjhoz, akkor valószínűleg nem ez lesz a leginkább megfelelő megtakarítás / befektetés.

A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) igencsak eltér az előző két változattól, mivel saját magunknak kell választanunk a hazai és európai értékpapírok közül. A lejárat legalább 10 éves, de itt is a tényleges nyugdíjazás a végső dátum, a hozam saját értékpapír-kereskedési szaktudásunktól (és persze szerencsénktől) függ. Ezt azoknak ajánlják általában, akik érdeklődnek és értenek az értékpapír-befektetések területén; és azoknak nem, akik nem szeretnének a NYESZ menedzselésével foglalkozni. Itt is 20% adókedvezményt vehetünk igénybe éves szinten, a legmagasabb elérhető összeg itt évi 100.000 Ft.

Melyik NYESZ a legjobb?

Eddig három terméket említettünk, de amikor a választásra kerül a sor, muszáj megjegyeznünk, hogy közel 100 darab különböző termék létezik, amelyeket különböző pénzintézetek ajánlanak fel nekünk.

7-féle banki NYESZ számla létezik, a Budapest Bank, Cib Bank, Erste Bank, K&H Bank, MKB Bank, OTP Bank és Unicredit bank kínálatában.

Az ajánlatok igencsak eltérnek: a számlavezetési díj lehet 0,11% és fix 2000 vagy 3000 Ft is, figyelembe kell venni az állományi díjat, van, ahol mindig díjmentes a befektetési jegy vétele, van, ahol ez változó, van, ahol a részvény forgalom nem engedélyezett, van, ahol ingyenes…

A lehetőségek tárháza nagyon széles, és a legjobb nyugdíj előtakarékosság kiválasztásában szerintünk érdemes profik segítségét kérni, akiknek az a szakmájuk, hogy a termékek palettájából a számunkra személyre szabottan a legjobbat találják meg.

Lesz (állami) nyugdíj
Ha nem teszel valamit, akkor nem lesz
Lesz (állami) nyugdíj
Ha nem teszel valamit, akkor nem lesz
Lesz (állami) nyugdíj
Ha nem teszel valamit, akkor nem lesz
Lesz (állami) nyugdíj
Ha nem teszel valamit, akkor nem lesz
További anyagok