Egészséges talaj: rendszeres meszezés
Savanyú talajon savanyú szőlő
A talaj biológiai működésének zavarai napjainkban egyre látványosabbak, friss felmérések szerint a magyarországi talajok 40%-a erősen erodált, és közel 3 millió hektárra becsülhető a talajjavítást igénylő mezőgazdasági terület. A talajok kimerülésének legfőbb oka pedig a talajsavanyodás. Az intenzív vagy rosszul alkalmazott műtrágyázás tovább ront a talajminőségen, ahogyan az ipari-közlekedési eredetű, légköri savas üledékek aktív jelenléte is.
Alacsony pH-értékű talajon a növénykultúrák teljesítménye és hozama is gyengül. A tápanyagoknak csak nagyjából 1/3-a lesz elérhető a növény számára, miközben könnyebben szabadulnak fel toxikus anyagok. A kimosódó kalcium csökkenti a talajszerkezet stabilitását, ezzel romlik a talaj nedvességmegőrző képessége, fokozódik az aszálykárok mértéke. Ami növekszik, az a gazdálkodás energiaigénye, a termelési ráfordítások mértéke.
Meszezni muszáj!
A meszezés alapvetően a savanyú kémhatás semlegesítését és a talaj jobb tápanyagellátását szolgálja. A meszezés jó irányba tolja a talaj biológiai, fizikai és kémiai tulajdonságait, hatására:
- Javul a talaj szerkezete, levegő- és vízgazdálkodásaJavul a talaj szervesanyag-minősége
- Csökken a talaj cserepesedési hajlama, ellenállása a művelőeszközökkel szemben
- Nő a mikroorganizmusok száma, élénkül a mikrobiológiai aktivitás
- Jobb lesz a tápanyagforgalom: intenzívebbé válik a nitrifikáció, a tápanyagok feltáródása, a műtrágya-hasznosuláa
- A talaj könnyebben felveszi a tápanyagokat (N, P, K, Ca, Mg, B, Mo, Se), de ellenállóbb lesz a toxikus elemekkel szemben (Fe, Mn, Zn, Cu, Al, Cd, Ni, Pb)
Adagolás
Első lépésként érdemes a talaj állapotát megvizsgálni, és a mért adatok birtokában meghatározni a mészanyag szükséges mennyiségét.
Kijuttatási időszakok
A meszezés történhet vetés előtt bedolgozva, de ősszel és tavasszal (egészen a bokrosodás végéig) fejtrágyaként is alkalmazható a bevetett területen. A késő őszi meszezés nagy előnye, hogy kora tavaszig rendelkezésre áll annyi csapadék, amennyi a mészanyag oldatba kerülését biztosítja, így az teljes mértékben képes lesz hasznosulni. Kertek, gyümölcsösök és szőlőültetvények meszezésére nem alkalmas a nyár, de szántóföldeken az aratást követően; legelők, pázsitok, rétek esetében pedig a nyári szénakaszálás után sort keríthetünk rá.
