Szivattyúkat már az időszámításunk előtti 7. században alkalmaztak Babilóniában. A szivattyútörténet egészen Archimédesz koráig nyúlik vissza, az általa kitalált csavar vagy spirál a legrégebbről ismert szivattyútípus. Természetesen a szivattyúk azóta jelentős változáson és fejlesztések során estek át, így a szerkezetük mellett a kinézetük, felhasználási területeik és a hatékonyságuk is jelentősen változott.
Archimédesz óta számos típusát találták ki a szivattyúknak, így ma már van dugattyús szivattyú, fogaskerék-szivattyú, szárnylapátos szivattyú, vízgyűrűs szivattyú, mamutszivattyú, sugárszivattyú és sok mindenféle más típus is, például fűtési keringető szivattyú.
A folyadék keringetésének gyorsítása szempontjából a Wilo cég szakemberei által 1928-ban létrehozott keringető szivattyú hozta meg a nagy áttörést. Abban az időben ez az ötlet rendkívülinek számított, maga a technológia is egyedülálló volt a világon.
A Wilo tervezőmérnökei nem ültek a babérjaikon, ennek köszönhetően 1953-ban piacra dobták a Wilo-Perfecta nevű berendezést, ami hamar dizájn nagydíjas termék lett.
1988-ban újabb fejlesztést mutattak be, a Wilo Star-E fűtési keringető szivattyút, mely az első olyan szivattyú volt a világon, amelynek elektronikusan volt szabályozva a fordulatszáma. Ezeket a készülékeket sikerült még tovább fejlesztenie a cégnek, így 2001-ben kezdték el értékesíteni a Wilo-Stratos fűtési keringető szivattyú családot.
2003-ban újabb cégeket kebelezett be a dortmundi székhelyű 1872-ben Casper Ludwig Oplander által alapított Wilo cégcsoport, átvették az EMI GmbH-t és az indiai Mather & Platt céget.
Napjainkban a Wilo cégcsoport termékpalettája szinte minden igényt ki tud elégíteni, köszönhetően a több mint 60 gyáregységének és a közel tízezres dolgozói gárdájának.
Az örvényszivattyúk családjába tartozó keringető szivattyúk áramlástechnikai gépek, melyeket előszeretettel használ például a vegyipar vagy az élelmiszeripar.
Az örvényszivattyúk fő szerkezeti eleme a járókerék, ami sugárirányban elhelyezett lapátokból áll. A szívócsonkon keresztül beszívott folyadék keresztülhalad a lapátok között, a forgórész lapátjai pedig a motor által létrehozott nyomatékot adják hozzá a folyadékáramhoz, ennek hatására a folyadék jobban összenyomódik, majd a csigaházon kialakított nyomócsonkon keresztül elhagyja a szivattyú belső rendszerét.
A keringető szivattyúk halkan működnek, ráadásul kevés karbantartást igényelnek. Ezért is érdemes fűtési keringető szivattyút beszereznünk a fűtési rendszerünk támogatására.
Ha pedig szakember segítségével jól választjuk ki a keringető szivattyúnkat, akkor akár 10 százalékkal is csökkenthetjük a háztartásunk energiafelhasználását. Például a Grundfos Magna1 berendezések biztosan fogják számunkra biztosítani ezt az előnyt.
A fűtési rendszerünk akkor fog megfelelően működni, ha minden alkatrész és tartozék a megfelelő helyre van beszerelve. Ez természetesen a fűtési keringető szivattyúra is érvényes.
Az úgynevezett nedves-tengelyű szivattyúk beszerelésénél a motortengelynek mindig vízszintes helyzetben kell elhelyezkedniük.
Ügyelni kell rá, hogy mindig megfelelő méretű szivattyú legyen beszerelve, mert a túl nagy keringető szivattyú áramlási zajokat fog kelteni. A fűtési keringető szivattyút sohasem szabad szárazon üzemeltetni, mindig töltsük fel a rendszert folyadékkal. Indításkor a rendszer átöblítése szükséges, valamint a szivattyú működtetése során az időnkénti légtelenítése elengedhetetlen. Fontos, hogy a tágulási tartályhoz minél közelebb legyen a szivattyúnk szívócsonkja.
Zárt rendszerben üzemeltetett keringető szivattyút lehetőség szerint a visszatérő vezetékágra kell telepíteni, így alacsonyabb lesz a motorhőmérséklet.
Fontos még tudnunk, hogy a keringető szivattyúnkat ne telepítsük közel a termosztáttal ellátott vízmelegítőhöz, illetve tárolótartályokhoz!