Miből élünk Kaposváron?
Történelmi gyökerek
Kaposvár környéke már időszámításunk előtt ötezer évvel lakott volt, de kevesen tudják, hogy Kaposvár városa több, mint ezeréves. Először 1009-ben említik iratok, és nem sokkal később már egyházi központ. A török időkben a védekezés fontos bástyája volt, aztán jelentősége tovább nőtt, mikor az Eszterházy család birtokaihoz került. Somogy vármegye székhelye 1749-ben lett, és innentől kezdve polgári fejlődése töretlen volt az ide költöző iparosoknak és kereskedőknek köszönhetően. A 19. században újabb komoly lendületet kapott itt az ipar és a gazdaság fejlesztése, mára pedig nem csupán megyeszékhely, hanem a Dunántúl jelentős központja gazdasági és kulturális szempontból is.
Ipari alapok
A város iparának meghatározó húzóereje tradicionálisan a nehézipar volt, ami az első világháború után lendült fel különösen. Elsősorban mezőgazdasági gépeket és malomipari berendezéseket gyártottak itt. A város másik fontos iparága az élelmiszeripar, ami a környékben termelt alapanyagokat dolgozta fel. A gazdasági pezsgés a második világháború után is fennmaradt.
Modernizáció
A rendszerváltás után, mint az ország többi részében, sok üzem bezárt vagy tulajdonost váltott. Ennek ellenére Kaposvár megmaradt ipari központnak, és az elmúlt évtizedekben további gyárak és üzemek települtek ide. Az ország egyetlen cukorgyára is itt működik, de található még a városban tejüzem, villamossági gyár és állateledel gyártó cég is, csak hogy néhányat említsünk.
Nem meglepő hát, hogy aki állást keres Kaposváron, az elsősorban ipari területen talál betöltetlen munkahelyeket. Ezen belül a legtöbb főt az elektronikai és villamos berendezések gyártása foglalkoztatja együttesen több, mint ötezer fővel. Az élelmiszeripari szektor ennek hozzávetőlegesen felét, 2300 főt foglalkoztat.
Jelentős még a szolgáltató szektor és a turizmus is, ahol a szektor természetéből fakadóan sokszor részmunkaidős állásokat kínálnak a munkakeresőknek.
A gyárak és üzemek nagyrésze a Kaposvár területén és közelében található ipari parkokban helyezkedik el, ahol a legnagyobb fejlesztések zajlottak le az elmúlt évtizedekben. Az iparban foglalkoztatott fizikai munkavállalók átlag bruttó bére 717EUR, míg a szellemi munkavállalók bére ennek közel kétszerese.
Stratégiai fejlesztések
A város és a térség rövidtávú fejlesztési törekvéseit több stratégiai fejlesztés is segíti. Ilyenek a Kaposvár Fenntartható Mobilitási Terve, az Integrált Településfejlesztési Stratégia, az Integrált Városfejlesztési stratégia és a Foglalkoztatási paktum.
A regisztrált álláskereső munkanélküliek száma meghaladja az országos átlagot, ám a megyében Kaposváron a legalacsonyabb az álláskeresők száma. A Somogy Megyei Foglalkoztatási Paktum projekt célja az, hogy 2021-ig közel ezer főnek teremtsen új munkalehetőséget és nyújtson képzést, segítve a megye felzárkóztatását az ország többi területéhez és hozzájáruljon a területi különbségek kiegyenlítődéséhez. A programok hosszú távú célja a térség gazdasági versenyképességének erősítése és a Somogy megye területén tevékenykedő szervezetek és gazdasági szereplők együttműködésének és információáramlásának támogatása.
