20 °C, Budapest
20 °C
Budapest
Holnap
23°
Holnapután
26°
Vasárnap
29°
2019.06.27. csütörtök, László
filter.hu filter.hu

A mikrodózisú drogok használatától valóban okosabbak leszünk? Ebből a cikkből kiderülhet!

A mikrodózis használók azt állítják, hogy kis mennyiségű pszichedelikus drog fogyasztása feldobja a hangulatot és a megnöveli a kreativitást, de még mindig nem vagyunk teljesen tisztában a hatásával.

Lehet, hogy sokan hallottak már a mikrodózisról, pszichedelikus drogok, például az LSD, nagyon kis mennyiségben, azaz mikro dózisban való használatáról, az agyi tevékenységet felturbózására. A szerrel élők azt állítják, hogy hatékonyabbak, kreatívabbak és koncentráltabbak lesznek tőle.

De valóban van ilyen hatásuk? A kutatók elkezdték vizsgálni, hogy a mikródozis miként hat (ha hat egyáltalán) – elindítva az első placebo kontrollvizsgálatokat.

Mi az a mikrodózis?

Nincs egyetértés abban, hogy mekkora dózis számít mikrodózisnak, de az emberek arról számolnak be, hogy általában a „teljes”, vagy rekreációs LSD dózisnak, vagy más pszichedelikus drognak, mint a mágikus gombáknak, vagy szarvasgombának, amelyek a pszilocibin nevű pszichedelikus vegyületet tartalmazzák – az egy huszadtól egy tizedig terjedő mennyiségét fogyasztják

Ilyen kis mennyiségben fogyasztva ezek a szerek nem váltják ki azokat a hallucinogén vizuális- és hanghatásokat, amelyeket általában a pszichedelikus drogokhoz társítanak. De vannak, akik azt állítják, hogy sokkal finomabb, akár észlelésen túli hatásai is vannak.

Bár a mikrodózis fogyasztást gyakran a Szilícium-völgy teljesítmény-őrült hacker típusaihoz kötik, a mikrodózis közösségből sokan ezt elutasítják, és azt mondják, hogy ez sokkal több, mint csupán a munkahelyi teljesítményfokozás eszköze.

Vannak, akik a mikrodózisokkal olyan betegségeket próbálnak maguk gyógyítani, mint a depresszió, az ADHD vagy a krónikus fájdalom (amit egyébként mi nem ajánlunk).

Működik az LSD-mikrodózis? (tanulmány angol nyelven)

Milyen hatásai vannak a mikrodózis fogyasztásának?

A probléma az, hogy nem igazán tudjuk, hogy valójában milyen hatásuk van a mikrodózisoknak, vagy hogy van-e egyáltalán hatásuk. És azt sem tudjuk, hogy nincs-e negatív hatásuk, különösen hosszabb ideig tartó használat során.

Az anekdotikus jellegű beszámolókon kívül kevés tudományos kutatás van a témában. Ez részben annak tulajdonítható, hogy nehézséget okoz a kutatások elvégzése olyan szerekkel, amelyek fogyasztása sok országban korlátozás/tiltás alatt áll. Ez megnehezíti a kutatások finanszírozásának és jóváhagyatásának megszerzését, és gyakorlati, valamint etikai akadályokat támaszt a szerek beszerzése és alkalmazása terén.

Néhány tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a mikrodózis képes arra, hogy megnövelje a kreativitást, vagy javítsa a hangulatot, de ezek a megállapítások nagyrészt saját, szubjektív megfigyelésen alapulnak, ezért elég pontatlanok lehetnek és nincs placebo kontrolljuk.

Lehet, hogy placebo hatás?

Placebo kontrollról akkor beszélünk, ha egy vizsgálat során az egyik embercsoportnak valódi kezelést adnak, míg egy másik embercsoportnak csak úgy tesznek, mintha adnának, és nem mondják meg, hogy melyik, milyen kezelést kapott.

És ez fontos. Még akkor is, ha az emberek azt mondják, hogy tapasztalják a mikrodózis hatását - és nincs okunk ebben kételkedni -, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy ezt a placebo hatás okozza, nem pedig maga a szer.

Tény, hogy a mikrodózis különösen érzékeny a placebo hatásra. Ennek oka, hogy a placebo hatás összekapcsolódik a várakozásokkal: ha úgy gondolja az ember, hogy valaminek valamilyen hatása lesz, nagyobb a valószínűsége, hogy azt valóban észlelni fogja.

A kábítószer-fogyasztók által használt mikrodózisok sok országban illegálisak, de azok, akik úgy döntenek, hogy használják, feltehetően valóban hisznek annak hatásosságában,  különben nem vállalnák a kockázatot, hogy bajba kerülhetnek a megszerzésükkel.

A mikrodózis használók gyakorta már korábban szereztek pozitív tapasztalatokat nagyobb mennyiségű pszichedelikus dózisok használatában – innen származik a mikrodózis iránti elsődleges érdeklődésük –, ami ugyancsak hozzájárulhat a placebo-válaszhoz. 

És akkor ott van maga a tény, hogy a mikrodózis használatának hatásai alig észrevehetőek, azaz bonyolult azokat más, lehetséges hatástól megkülönböztetni. Attól érzed ma jól magadat, hogy mikrodózist használtál, vagy csak azért, mert jó napod van?

Mi az, amit tudunk?

Különböző kutatócsoportok most hozzáfogtak, hogy placebo-kontrollált kísérleteket folytassanak, hogy többet megtudjunk a mikrodózisokról. Ezekben a kísérletekben a résztvevők nem tudják, hogy mikrodózist vagy placebót kapnak-e. Ezután megkérik őket, hogy végezzenek el különböző feladatokat, tesztelve a hangulati és gondolkodási funkcióikat.

A placebo-kontrollos vizsgálat során a kutatók megtapasztalhatják, hogy van-e különbség a mikrodózisokat szedők és a placebót szedők eredményei között, így ellenőrizve a placebo-reakciókat.

A hollandiai Leiden város egy kutatócsoportja mágikus szavasgombával végez placebo-kontrollált kísérleteket, ez a drog ugyanis legálisan fogyasztható Hollandiában. Megmutatják a résztvevőknek, hogyan készítsék el a mágikus szarvasgomba mikrodózisát egy kapszulában, majd titokban összekeverik azokat placebo kapszulákkal.

A résztvevők néhány héten át rendszeresen fogyasztják a tablettákat, és közben az egyetemre járva olyan számítógépes feladatokat végeznek el, amelyek tesztelik a memóriát, a reakcióidőt és a kreativitást.

Az egyik kreativitási feladat például arra kéri a résztvevőket, hogy sorolják fel egy tárgyra vonatkozó összes felhasználási ötletüket. Például egy törülközőt lehet törölközésre használni, de csinálhatsz belőle akár szoknyát is, vagy összetekerheted párnának.

Egy másik kutatócsoport az Egyesült Királyságban végez hasonló kutatást, de nem személyesen. Soha nem találkoznak a résztvevőkkel,  ehelyett utasításokat adnak nekik arról, hogy miként végezhetik el önmaguk a vaktesztet, összekeverve a mikrodózisokat és a placebókat, úgy, hogy a vizsgálat végéig ne tudják, hogy mikor, melyiket veszik be.  A résztvevők a fentiekhez hasonló teszteket oldanak meg online és az eredményeket elküldik a kutatóknak.

Mindkét tanulmánynak megvannak a korlátai. A részvevők a mikrodózis használók közösségéből kerülnek ki, ahogy említettük, és nem feltétlenül képeznek egy reprezentatív mintát. A kutatóknak bízniuk kell abban, hogy a kísérlet során a résztvevők követik az előírásokat, és nem szakítják meg a placebo-kontrollt, például nem néznek bele a kapszulák belsejébe.

Egy másik, Hollandiában zajló kutatás során a kutatók valódi LSD mikrodózisokat adnak a résztvevőknek laboratóriumi körülmények között, ami azt jelenti, hogy jobban tudják őket ellenőrizni, ez azonban egy nagyon kicsi minta. A kutatás konkrétan különböző mikrodózisokat tesztel 5 és 25 mikrogramm között, megpróbálva megállapítani, hogy melyik az a legkisebb dózis, amely megfigyelhető hatást fejthet ki.

Mi a tudomány álláspontja?

Szóval mi az, amit biztosan tudunk?  Valódiak-e mikrodózisoknak azok a jótékony hatásai, amelyeket a támogatói tulajdonítanak nekik? Vagy az egész csak pszichedelikus homeopátia?

A legtöbb tudományos kutatás válasza továbbra sem meggyőző. A kutatómunka még folyamatban van. A legfrissebb kutatások eredményét még nem tették közzé, és nagyon szélesre tárták a látószögüket, sokféle potenciális hatást vizsgálva.

Ha meggyőző bizonyítékot találnak egy bizonyos hatással kapcsolatban, - például a kreativitás növelése, vagy a hangulat javítása terén, akkor a következő lépés egy újabb, még szigoróbb vizsgálat elvégzése, a szerek adagolását és használatát illetően. Ami persze időt és pénzt igényel.

Az egyik kísérletben résztvevőktől azonban megtudtuk, hogy azok közül, akik úgy gondolták, hogy mikrodózist kaptak, valójában placebót szedtek - és néhányan, akik úgy vélték, hogy a placebo-csoportban voltak, valójában mikrodózist használtak.

Most tehát csak annyit mondhatunk, hogy szükség van további kutatásokra.

Forrás: Wired

Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
További anyagok