Van, aki például máig emlékszik arra, hogyan borzongott 16 éves korában a Led Zeppelin „Whole Lotta Love” dalának hallatára a 9-es buszon.
Matthew Sachs, a Harvard Egyetem volt hallgatója vizsgálta ezt a jelenséget. A kísérletben 20-an vettek részt, közülük 10-en tapasztalták már ezt, 10-en nem. Mindannyian alávetették magukat koponya CT-nek. A felvételeken mások voltak az agyi struktúrái azoknak, akik mutattak a zenére érzelmi és fizikai reakciót, mint akik nem. Az agyukban a hallókéreg és az érzelmi információkat feldolgozó területek között sűrűbb a rostrendszer, ami jobb kommunikációra utal.
Sachs ezt mondta a http://neurosciencenews.com-nak:
„Két agyterület között a több rost nagyobb hatékonyságot, jobb információ-feldolgozást biztosít.”
Ráadásul egy bizonyos dalra gondolva, emlékezve is lehetsz libabőrös – amit laboratóriumi körülmények között nem lehet vizsgálni.
Sachs a fenti kísérletbe nagyon csekély számú résztvevőt vont be, de tervezi a dal hallgatására kialakuló agytevékenység további kutatását bizonyos reakciók regisztrálásával. Azt reméli: sikerül rájönni a reakciók neurológiai okaira, ami segíthetné a pszichológiai rendellenességek kezelését. – A depressziós beteg nem tud örömet találni örömet hétköznapi dolgokban. A terapeutának zene is állna a rendelkezésére, hogy mélyebben megismerje a beteg érzelmeit – mondta.
Forrás: https:// www.indy100.com/