7 °C, Budapest
7 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
Hétfő
2019.11.22. péntek, Cecília
filter.hu filter.hu

Mit szólnának ahhoz, ha California, Nevada és Texas még mindig Mexikóhoz tartozna?

Tomas van Houtryve Mexikó rég feledésbe merült északi határvidékén fotózott. Olyan családokkal találkozott, akik évszázadok óta élnek a régióban – ami ma az USA része.

Balra: Liz Wallace indián felmenői a német születésű, 1840-ben mexikói állampolgársághoz és földhöz jutó bevándorló, John Sutter rabszolgái lettek. Jobbra: Az Arkansas-parti sziklák a 19. század elején a Santa Fe de Nuevo Méxicotól húzódó USA határ közelében voltak.

Albuquerque - Ha mostanában szóba kerül a mexikói határ, szenvedésről tanúskodó képek juthatnak eszünkbe: őrizetbe vett gyerekek drótketrecben, légi drónvadászat, határátlépők holttestei a határ körül. Ahogy azonban Trump mind hangosabban követeli a fal felépítését a határ teljes hosszában – ismét csak azt sugallva, hogy az USA déli szomszédai veszélyt jelentenek a Föld leggazdagabb, leghatalmasabb országára – a történelem más perspektívákat kínál.

Tomas van Houtryve fotós az amerikai Nyugat árnyalt múltját akarta megmutatni, amikor elment a határra. Nem, nem a mostanira, hanem a rég feledésbe merült határra, a Mexikó-USA háború előttire.

Balra: Patrick Garcia egy mexikói tábornok leszármazottja. Mariano Guadalupe Vallejo tábornokot az Alta California feletti mexikói uralomnak véget vető „medvezászlós forradalom” kezdetén ejtették túszul. Jobbra: az East River a 19. század elején a Santa Fe de Nuevo Méxicotól húzódó USA határ közelében volt.

Balra: a Medicine Bow-csúcs, ami a 19. század elején az Alta California – Mexikó – USA határ közelében volt. Jobbra: a Hupa indián törzsbeli Ralph Peters III.

Balra: Bernadette Therese Ortiz Peña felmenői crypto-zsidók, akik a spanyol inkvizíció elől menekülve végül Új-Mexikóban kötöttek ki. Jobbra: Ciprusok a texasi Carter tó közelében, a 19. század eleji Texas-Mexikó-Louisiana határ mellett.

A 44 éves Tomas van Houtryve vitába száll azzal, amit ő az amerikai Nyugat „fölfuvalkodott hollywoodi mitológiájának” hív. Eszerint az USA expanziója olyan eszméket terjesztene el a meghódított országokban, mint az egyenlőség, a szabadság és a demokrácia. „A valóságban ezek az értékek egyenesen Mexikóvárosból érkeztek az amerikai nyugatra; abban az időben az angol-amerikaiak elsősorban az éles fehér felsőbbrendűséget importálták” mondta a Californiában felnőtt, Párizsban élő Mr. van Houtryve.

Mielőtt James K. Polk elnök háborúba taszította a két nemzetet, Mexikó területe a mainak majdnem a kétszerese volt, a határ kb. 1100km-rel északabbra feküdt. Mexikóban eltörölték a rabszolgaságot, amit viszont az amerikai rabszolgatartók Mexikóra is ki akartak terjeszteni. Azután jött Texas annektálása 1845-ben: az amerikai bevándorlók Coahuila y Tejas mexikói szövetségi államban rabszolgatartók felkelését szervezték. A texasi forradalom mártírja volt pl. James W. Fannin rabszolgakereskedő. Pár év múlva az USA már úgy hangszerelte a Mexikóval folytatott háborút, mint ami az amerikai történelem egyik legkolosszálisabb fogásával végződött: a terület ma Arizona, California, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming államokat foglalja magába.

Balra: Anastasio Bonnie Sanchez farmer a coloradoi San Luis völgyben. Spanyol ősei a szomszédos Új-Mexikó korai településein éltek. Jobbra: a San Geronimo templomi mészárlás színhelye Taos Puebloban, ahol 150 indián és spanyol pusztult el amerikai katonák kezétől 1847-ben.

Balra: a Marie tó, a 19. század elején az Alta California-USA határ közelében volt. Jobbra: Dorian Wayne Carranza, azoknak a spanyol telepesek leszármazottja, akik 1774-ben megalapították a mai San Franciscot.

Balra: Anna Maria Gallegos de Houser 1912-ben született – Új-Mexikó ebben az évben lett az USA állama. Jobbra: a Bonneville sós síkság, a 19. század elején az Alta California-Oregon határ közelében volt. Az utóbbira az USA és Nagy-Britannia is igényt tartott.

Mr. van Houtryve egy 1836-os térképpel utazta végig Mexikó régi északi határát, hogy évszázadok óta a régióban élő családokat fényképezzen. (Ismereteink szerint egyébként Európában éppen 1836 óta ismerik a fényképezést.) Hogy mi volt a felszerelése az instagram korában? Egy 19. századi fényképezőgép egy párizsi régiségboltból. Sok üveglemezt és az 1851-ben feltalált nedves kollódiumos fotózáshoz szükséges szúrós szagú folyadékokat vitt magával.

Elénk varázsolja, milyen lehetett az amerikai Nyugat a mexikói időkben - olyan helyeken, mint a Medicine Bow-csúcs Wyomingban és a Bonneville sós síkság Utah északnyugati részén.

A 19. századi technológia aprólékos tervezést igényel. Egy óra alatt a fotós a fakamerával legföljebb két felvételt tudott készíteni, miközben ennyi idő digitális képek százaira lett volna elég, sőt még a jók kiszűrése is belefért volna. „Az elképzelést, szándékokat a folyamat elején kell meggondolni, nem a végén” mondta a fotográfus.

1540-ben Francisco Vasquez de Coronado lépett erre a területre az expedíciójával a mai Arizona távoli részén. Ma ugyanezen a tájon húzódik az Egyesült Államokba kívánkozó hispán bevándorlókat elrettentő fal.

A fényképek egy részén elfeledett atrocitások színhelyei jelennek meg, például az amerikai katonák 1847-es mészárlása a Taos Pueblo-i San Geronimo templomban, ahol több mint 150 indián és spanyol pusztult el. Április elején ezeket a fotókat egy New York-i fotókiállításon is lehetett látni, a monográfiát a Radius Books könyvkiadó őszre ígéri.

Mr. van Houtryve olyan embereket is lefotózott, mint Susan Calderon Belman. Ő a mai California egyik pionír telepese, a néger Luis Manuel Quintero leszármazottja. A fotós arra is emlékeztet, hogy 1781-ben az (El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de) los Angélest alapító telepesek többsége néger vagy mulatt volt, ám a város afro-mexikói eredetét ma alig ismerik el.

Mr. van Houtryve korábban olyan országokban fotózott, ahol még a 21. században is kommunizmus van: Nepálban, Észak-Koreában. Elmondta: azért látott neki a fent ismertetett sorozatnak, mert a 2016-os elnökválasztás után újraéledt az Egyesült Államokban a fanatizmus. A képeivel a mexikói-amerikai háborút, sőt az amerikai múlt számos más fordulatát is beborító, a korunk új intoleranciáját hatékonyan támogató történelmi amnéziát célozza meg.

Ez az emlékezés-technika azokra az amerikaiakra is emlékezteti a nézőt, akiknek az ősei sohasem lépték át a mexikói határt. Az lépte át őket.

Balra: Nathan Alexander Steiner, az utolsó mexikói kormányzó, Pío Pico rokona. Jobbra: a Green River, ami a 19. század elején az Alta California – USA határ közelében volt.

Balra: Susan Calderon Belman, a Pueblo de la Reina de los Angéles egyik alapítójának, Luis Manuel Quinteronak a leszármazottja. Jobbra: a Los Angeles-i Andres Pico Adobe a California feletti mexikói uralom idejéből megmaradt épület.

Balra: Dorothy Mary Gallegos felmenői között spanyolok és indiánok egyaránt vannak. Jobbra: hófogó rács Saratogában, Wyoming államban, a 19. század eleji Mexikó-USA határ közelében.

Forrás: nytimes.com

Carter tó-kép  forrása: pulitzercenter.org

Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
További anyagok