Mit szólnának ahhoz, ha California, Nevada és Texas még mindig Mexikóhoz tartozna?
Balra: Liz Wallace indián felmenői a német születésű, 1840-ben mexikói állampolgársághoz és földhöz jutó bevándorló, John Sutter rabszolgái lettek. Jobbra: Az Arkansas-parti sziklák a 19. század elején a Santa Fe de Nuevo Méxicotól húzódó USA határ közelében voltak.
Albuquerque - Ha mostanában szóba kerül a mexikói határ, szenvedésről tanúskodó képek juthatnak eszünkbe: őrizetbe vett gyerekek drótketrecben, légi drónvadászat, határátlépők holttestei a határ körül. Ahogy azonban Trump mind hangosabban követeli a fal felépítését a határ teljes hosszában – ismét csak azt sugallva, hogy az USA déli szomszédai veszélyt jelentenek a Föld leggazdagabb, leghatalmasabb országára – a történelem más perspektívákat kínál.
Tomas van Houtryve fotós az amerikai Nyugat árnyalt múltját akarta megmutatni, amikor elment a határra. Nem, nem a mostanira, hanem a rég feledésbe merült határra, a Mexikó-USA háború előttire.
Balra: Patrick Garcia egy mexikói tábornok leszármazottja. Mariano Guadalupe Vallejo tábornokot az Alta California feletti mexikói uralomnak véget vető „medvezászlós forradalom” kezdetén ejtették túszul. Jobbra: az East River a 19. század elején a Santa Fe de Nuevo Méxicotól húzódó USA határ közelében volt.
Balra: a Medicine Bow-csúcs, ami a 19. század elején az Alta California – Mexikó – USA határ közelében volt. Jobbra: a Hupa indián törzsbeli Ralph Peters III.
Balra: Bernadette Therese Ortiz Peña felmenői crypto-zsidók, akik a spanyol inkvizíció elől menekülve végül Új-Mexikóban kötöttek ki. Jobbra: Ciprusok a texasi Carter tó közelében, a 19. század eleji Texas-Mexikó-Louisiana határ mellett.
A 44 éves Tomas van Houtryve vitába száll azzal, amit ő az amerikai Nyugat „fölfuvalkodott hollywoodi mitológiájának” hív. Eszerint az USA expanziója olyan eszméket terjesztene el a meghódított országokban, mint az egyenlőség, a szabadság és a demokrácia. „A valóságban ezek az értékek egyenesen Mexikóvárosból érkeztek az amerikai nyugatra; abban az időben az angol-amerikaiak elsősorban az éles fehér felsőbbrendűséget importálták” mondta a Californiában felnőtt, Párizsban élő Mr. van Houtryve.
Mielőtt James K. Polk elnök háborúba taszította a két nemzetet, Mexikó területe a mainak majdnem a kétszerese volt, a határ kb. 1100km-rel északabbra feküdt. Mexikóban eltörölték a rabszolgaságot, amit viszont az amerikai rabszolgatartók Mexikóra is ki akartak terjeszteni. Azután jött Texas annektálása 1845-ben: az amerikai bevándorlók Coahuila y Tejas mexikói szövetségi államban rabszolgatartók felkelését szervezték. A texasi forradalom mártírja volt pl. James W. Fannin rabszolgakereskedő. Pár év múlva az USA már úgy hangszerelte a Mexikóval folytatott háborút, mint ami az amerikai történelem egyik legkolosszálisabb fogásával végződött: a terület ma Arizona, California, Colorado, Nevada, Új-Mexikó, Utah és Wyoming államokat foglalja magába.
Balra: Anastasio Bonnie Sanchez farmer a coloradoi San Luis völgyben. Spanyol ősei a szomszédos Új-Mexikó korai településein éltek. Jobbra: a San Geronimo templomi mészárlás színhelye Taos Puebloban, ahol 150 indián és spanyol pusztult el amerikai katonák kezétől 1847-ben.
Balra: a Marie tó, a 19. század elején az Alta California-USA határ közelében volt. Jobbra: Dorian Wayne Carranza, azoknak a spanyol telepesek leszármazottja, akik 1774-ben megalapították a mai San Franciscot.
Balra: Anna Maria Gallegos de Houser 1912-ben született – Új-Mexikó ebben az évben lett az USA állama. Jobbra: a Bonneville sós síkság, a 19. század elején az Alta California-Oregon határ közelében volt. Az utóbbira az USA és Nagy-Britannia is igényt tartott.
Mr. van Houtryve egy 1836-os térképpel utazta végig Mexikó régi északi határát, hogy évszázadok óta a régióban élő családokat fényképezzen. (Ismereteink szerint egyébként Európában éppen 1836 óta ismerik a fényképezést.) Hogy mi volt a felszerelése az instagram korában? Egy 19. századi fényképezőgép egy párizsi régiségboltból. Sok üveglemezt és az 1851-ben feltalált nedves kollódiumos fotózáshoz szükséges szúrós szagú folyadékokat vitt magával.
Elénk varázsolja, milyen lehetett az amerikai Nyugat a mexikói időkben - olyan helyeken, mint a Medicine Bow-csúcs Wyomingban és a Bonneville sós síkság Utah északnyugati részén.
A 19. századi technológia aprólékos tervezést igényel. Egy óra alatt a fotós a fakamerával legföljebb két felvételt tudott készíteni, miközben ennyi idő digitális képek százaira lett volna elég, sőt még a jók kiszűrése is belefért volna. „Az elképzelést, szándékokat a folyamat elején kell meggondolni, nem a végén” mondta a fotográfus.
1540-ben Francisco Vasquez de Coronado lépett erre a területre az expedíciójával a mai Arizona távoli részén. Ma ugyanezen a tájon húzódik az Egyesült Államokba kívánkozó hispán bevándorlókat elrettentő fal.
A fényképek egy részén elfeledett atrocitások színhelyei jelennek meg, például az amerikai katonák 1847-es mészárlása a Taos Pueblo-i San Geronimo templomban, ahol több mint 150 indián és spanyol pusztult el. Április elején ezeket a fotókat egy New York-i fotókiállításon is lehetett látni, a monográfiát a Radius Books könyvkiadó őszre ígéri.
Mr. van Houtryve olyan embereket is lefotózott, mint Susan Calderon Belman. Ő a mai California egyik pionír telepese, a néger Luis Manuel Quintero leszármazottja. A fotós arra is emlékeztet, hogy 1781-ben az (El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de) los Angélest alapító telepesek többsége néger vagy mulatt volt, ám a város afro-mexikói eredetét ma alig ismerik el.
Mr. van Houtryve korábban olyan országokban fotózott, ahol még a 21. században is kommunizmus van: Nepálban, Észak-Koreában. Elmondta: azért látott neki a fent ismertetett sorozatnak, mert a 2016-os elnökválasztás után újraéledt az Egyesült Államokban a fanatizmus. A képeivel a mexikói-amerikai háborút, sőt az amerikai múlt számos más fordulatát is beborító, a korunk új intoleranciáját hatékonyan támogató történelmi amnéziát célozza meg.
Ez az emlékezés-technika azokra az amerikaiakra is emlékezteti a nézőt, akiknek az ősei sohasem lépték át a mexikói határt. Az lépte át őket.
Balra: Nathan Alexander Steiner, az utolsó mexikói kormányzó, Pío Pico rokona. Jobbra: a Green River, ami a 19. század elején az Alta California – USA határ közelében volt.
Balra: Susan Calderon Belman, a Pueblo de la Reina de los Angéles egyik alapítójának, Luis Manuel Quinteronak a leszármazottja. Jobbra: a Los Angeles-i Andres Pico Adobe a California feletti mexikói uralom idejéből megmaradt épület.
Balra: Dorothy Mary Gallegos felmenői között spanyolok és indiánok egyaránt vannak. Jobbra: hófogó rács Saratogában, Wyoming államban, a 19. század eleji Mexikó-USA határ közelében.
Forrás: nytimes.com
Carter tó-kép forrása: pulitzercenter.org
