21 °C, Budapest
21 °C
Budapest
Holnap
11°
Holnapután
13°
Csütörtök
14°
2019.10.21. hétfõ, Orsolya
filter.hu filter.hu

Hogy került a hosszúszárnyú bálna az amazonasi esőerdőbe?

A dél-amerikai dzsungel biodiverzitása az egyik leggazdagabb a Földön, bálna azonban általában nem fordul elő benne.

Hiába mentek ki a kutatók a helyszínre, mégsem tudják.

A Bicho D’água brazil természetvédő csoport február 22-én egy 8-méteres hosszúszárnyú bálna tetemét fedezte fel Észak-Brazília mangrove erdőségében. A mindössze 1 éves bálna a világ legnagyobb hordalékszigete, a Marajó folyópartjától 15m-re hevert. Valószínűleg az Amazonas torkolatából sodródott oda, a víz partra vetette és a dagály visszahúzódásakor a szárazföldön rekedt.

Az O Tempo brazil hírportál szerint egy kutatócsoport kiment a helyszínre, remélve, hogy sikerül azonosítaniuk, miért pusztult el a szerencsétlen állat. Mintákat vesznek a tetemből, hogy alaposabban értsék a furcsa dolgot, és ha végeznek, el is temetik a testet.

A sziláscetekhez tartozó hosszúszárnyú bálna akár 16m hosszúságra is megnőhet. A példányok száma növekvőben van ugyan, de a faj mégis rajta van a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokat felsoroló Vörös Listáján. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a példányok elszórt, egymástól távol eső közösségekben élnek. Egyes kutatók azt állítják, hogy a Csendes-óceán északi részén, az Atlanti-óceán északi részén és a déli féltekén élő hosszúszárnyú bálnák annyira eltérnek egymástól, hogy külön alfajoknak kellene őket tekinteni.

Hatalmas, hosszan elnyúló területeken élnek a világ óceánjaiban és az Amazonas torkolatában is, amelynek a környékén felfedezték a tetemet. Amikor költöznek, több tízezer km-t tesznek meg évente: a sarkvidéki tengerekben táplálkoznak, melegebb vizekben szaporodnak és szülnek.

Az évnek ebben a szakában azonban ezen a területen igen szokatlan a hosszúszárnyú bálna. A fiatal állat a költözéskor eltévedhetett, elsodródhatott a csoportjától, és végül a stressz miatt pusztulhatott el.

A tengeri emlősöket a szárazföld, a környezeti okoktól (pl. rossz időjárás) egészen a betegségig tartó okokból ejtheti foglyul. Azt mondja a bálnák parton rekedéséről az egyik legérdekesebb elmélet, hogy az elektromágneses behatással járó napkitörések megzavarhatják az állatok belső iránytűjét. Vannak olyan elméletek, amelyek a hajók lokátorait teszik felelőssé a cetek parton rekedéséért. Egy új kutatás kimutatta, hogyan bizonytalanít el a lokátor egyes bálnafajokat. Arra készteti őket, hogy változtassanak a merülési szokásaikon. Emiatt feldúsul a vérükben a nitrogén, vagyis keszonbetegek lesznek.

Forrás: iflscience.com

Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
További anyagok