22 °C, Budapest
22 °C
Budapest
Holnap
18°
Holnapután
11°
Szerda
13°
2019.10.20. , Vendel
filter.hu filter.hu

Miért fontos az immunrendszer a rák elleni küzdelemben?

Az immunrendszer erejének felhasználása korunk egyik legfontosabb tudományos felfedezése

Gyógyászati forradalom küszöbén állunk. A rákkutatók egyetértenek abban, hogy az immunterápia, mely a legutóbbi orvosi-élettani Nobel-díj tárgya is volt, korszakváltó – és a jelenlegi műtét, besugárzás és kemoterápia mellé csatlakozik, mint lehetőség néhány ráktípus kezelésére.

A két Nobel-díjas, Jim Allison and Tasuku Honjo, nem közvetlenül a rák gyógyításán dolgoztak. Allison elmondta, hogy egyáltalán nem ez volt a céljuk, hanem az, hogy megpróbálják megérteni, hogyan működik az immunrendszer. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kíváncsiság által vezérelt kutatás nyerte a díjat, és ez eredményezett új rákellenes gyógyszereket.

Jó, hogy a tudósok egy része a rák vagy más betegségek megértésére összpontosít, de ugyanakkor finanszíroznunk kell ezoterikusnak tűnő tudományokat is – azaz olyanokat, amelyek, pusztán azt kutatják, hogy mi a szerepe az emberi testben ennek, vagy annak a génnek, vagy fehérjének, mert a legnagyobb felfedezéseinknek egy igen jelentős része elhanyagolt területekről származik. 

Martin Rees kozmológus ezt írta egyszer: „Sosem finanszíroztak volna egy olyan kutatási ötletet, hogy tegyük az emberi testet átláthatóvá. De ha ez meg is történt volna, a kutatás biztosan nem vezet a röntgen sugár felfedezéséhez.”

Allison és Honjo két specifikus receptor fehérje immunrendszeri viselkedését tanulmányozták, amikor az immunrendszerünk fékjeibe botlottak. Megfigyeltek olyan immunrendszerbe beépített gátakat, melyek szerepe az, hogy egy idő után lefékezzék a tevékenységét. 

A gátlók úgy hatnak az immunrendszerre, hogy a test visszaálljon a normális nyugalmi állapotába, például miután egy vírust sikerült a testből eltávolítani. Ez vezetett ahhoz az ötlethez, hogy olyan gyógyszereket használjanak fel, amelyek blokkolják vagy kikapcsolják ezeket a gátló receptorokat, hogy erősebb és tartósabb immunválaszt aktiváljanak a rák elleni küzdelem érdekében.

Most tehát pénzzel, emberekkel, lelkesedéssel és fantáziával meg kell sokszoroznunk az erőfeszítéseinket. Az ismereteink itt még mindig viszonylag újak. Sok más receptor is létezik, köztük néhány nemrégiben felfedezett, amelyek ugyancsak az immunsejt aktivitását szabályozzák. Elvileg mindegyik blokkolható annak érdekében, hogy fokozza (vagy bizonyos esetekben csökkentse) az immunrendszer egyik összetevőjét. És mindegyik blokkolható külön-külön, együtt, vagy más terápiák mellett.

Ezen kívül az immunterápia egészen másfajta megközelítései is sikeresnek bizonyulnak. Az egyik, az úgynevezett CAR T sejtterápia, magában foglalja a beteg ember immunsejtjeinek (nevezetesen a T-sejteknek) az izolálását, genetikailag úgy módosítva azokat, hogy olyan receptorfehérjéket is tartalmazzanak, amelyek képesek megcélozni a rákot, majd a sejteket visszajuttatják a betegbe. Nemrégiben ezt engedélyezték is például akut lymphoblasztikus leukémia kezelésére gyerekeknél. Nem túlzás tehát azt mondani, hogy egy gyógyítási forradalom hajnalán vagyunk.

Egy óriási, globális közösség folytatja annak tanulmányozását, hogy milyen is testünk immunrendszere valójában; nem része az anatómiánknak, amely valamilyen egyszerű metaforával leírható lenne, mint a szív, amely olyan, mint egy szivattyú, hanem egymással összefüggő gének, fehérjék és a sejtek többrétegű, dinamikus hálózata. Összességében a XXI. század egyik legösszetettebb és legizgalmasabb tudományos kutatását jelenti. A további kutatások új gyógyszerekhez fognak vezetni. Annál is inkább, mert a közelmúltban kiderült, hogy az immunrendszer a betegségek igen nagy részével áll összefüggésben, mint például a szívbetegségekkel, a neurológiai betegségekkel, az elhízással – vagyis talán majdnem minden betegséggel.

Vegyünk egy példát: Alzheimer-kórt, amely a demencia jól ismert és sajnos viszonylag gyakori oka. Régóta gondolják, hogy a betegség az agyban lévő amiloid fehérje plakkokon alapul, de lényeges probléma az, hogy mire egy beteg tüneteket produkál, a probléma már egy ideje fennáll, így eredeti kiváltóját meglehetősen nehezen tudják azonosítani. 

A közelmúltban felmerült az ötlet, hogy az amiloid fehérje plakkok az agy antibakteriális védekezésének részét képezhetik, és hogy az alapvető problémát valójában a baktériumok okozzák. Ez ugyan még mindig hordoz ellentmondásokat, de egy közelmúltbeli tanulmány azt állította, hogy az ínybetegséget okozó baktériumok szerepet játszhatnak az Alzheimer-kórban is. Ha ez bebizonyosodna, az egyértelmű utat nyitna az immunterápia vagy az antibakteriális szerek számára a demencia leküzdésére.

A kutatás egy másik iránya az amiloid plakkok elleni közvetlen oltás ötletével kísérletezett. Itt oltással váltják ki az amiloid plakkok elleni immunválaszt oly módon, hogy az ember immunrendszerét azelőtt erősítik meg a kis plakkok leküzdéséhez, mielőtt még azok problémát okoznának. Nem fogjuk tudni az Alzheimer-kórt máról holnapra meggyógyítani, de találtunk egy ígéretes megoldást, ez pedig az immunrendszer.

Forrás: Wired

Tünetek, lefolyás, előfordulás
Megelőzés, kezelés, kutatás
Tünetek, lefolyás, előfordulás
Megelőzés, kezelés, kutatás
Tünetek, lefolyás, előfordulás
Megelőzés, kezelés, kutatás
Tünetek, lefolyás, előfordulás
Megelőzés, kezelés, kutatás
További anyagok