A nagyvállalat 3 millió dollár kutatási támogatást kapott az Amerikai Környezetvédelmi Hivataltól (EPA) alternatív stratégiák fejlesztésére a méhek elnéptelenedés szindrómája ellen: a méhkolónia nagyszámú dolgozó méhének hirtelen eltűnésével az utóbbi évtizedben ugyanis egyre több helyen kerülnek szembe.
A legújabb kutatások szerint a genetikailag módosított gabonatermesztésben széles körben használt neonikotinoid növényvédő szerekhez kapcsolható a probléma.
"Mivel a genetikailag módosított növények termesztése mai világunkban alapvető része a mezőgazdaságnak, olyan módokat kellett fejlesztenünk, amelyek egyszerre támogatják a méhek túlélését és a genetikailag módosított növények termesztését" – mondta John Leere, a projekt vezető biokémikusa.
"Számolva azzal, hogy sem a genetikailag módosított növények termesztése, sem a neonikotinoid növényvédő szerek nem fognak eltűnni, kezdetben a méheket próbáltuk úgy módosítani, hogy az immunrendszerük elfogadja ezeket a rovarirtó szereket, de a siker csekély volt, vagy inkább nulla" – magyarázta a szakértő.
"A szárnyas nőstény a megtermékenyítés és az új kolóniához tartozó peték lerakásának kezdete után elveszti a szárnyát, nekünk azonban sikerült genetikai módosítással előállítani egy olyan szárnyas hangya-fajt, ami szinte a megszólalásig hasonlít a mézelő méhre, és 50-szer erősebben áll ellent bizonyos rovarirtó-típusoknak" – jelentette be Leere.
Ez egy olyan hibrid, aminek megvan a méh beporzó képessége, egyben ugyanúgy immunis a rovarirtókra, mint bizonyos hangyafajok. A természetes fejlődés során több ezer év alatt alakult volna ki ilyen tökéletes illeszkedés.
A Greenpeace nemrég publikált adatai szerint a világ táplálkozásának 90%-át adó 100 élelmiszerből 70-et a méhek poroznak be, az USA agrárstatisztikája pedig 1947-ben 5,9 millió, 2008-ban azonban már csak 2,44 millió méhkolóniát regisztrált az országban.
Forrás: http://worldnewsdailyreport.com/, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/