A rák 24 legfontosabb okozója
A rák rendellenes módon befolyásolja a sejtek növekedését és osztódását, DNS-mutáció vagy –károsodás következménye.
Egyes rákfajtákra nem lehet hatni, mert genetikai károsodások által determináltak, vagy egyik nemzedékről a másikra átörökített hajlam, esetleg az életünk során elszenvedett genetikai változás következményei. Ugyanakkor az is ismert, hogy bizonyos anyagok belélegzése, fogyasztása, egyes műanyagok használata fokozza a rák kialakulásának veszélyét.
Az alábbiakban ismertetünk néhány karcinogént (rákkeltő anyagot), és a tudomány által leginkább rákkeltőkként azonosított körülményeket.
Munkájuk során naponta kapcsolatba kerülnek ilyen anyagokkal az alumínium-feldolgozók, a szobafestők, az aszfaltozók (rákkeltő benzolgőzt lélegezhetnek be), a gumifeldolgozók, a (hajfestékkel dolgozó) fodrászok, a manikűrösök (veszélyes anyagokat lélegezhetnek be), az éjszakai műszakban dolgozók (a WHO Nemzetközi Rákkutatási Hivatala 2007-ben az éjszakai műszakot potenciálisan rákkeltőnek nyilvánította).
A túlzott édességfogyasztás nemcsak cukorbetegséget okozhat, hanem erőteljesen károsítja és sebezhetőbbé teszi a sejteket is, sőt hozzájárulhat az azzal táplálkozó rákos sejtek növekedéséhez. Johan Thevelein belga molekuláris biológus tavaly októberi tanulmánya szerint a rákos sejtek hiperaktív cukorfogyasztása a rákburjánzás ördögi köréhez vezet. Ez a tanulmány úttörő módon segíti elő a rákbetegek célzott étrendjének kialakítását.
A dohánygyárak igyekeztek ugyan titkolni, de évek óta ismert, hogy a cigaretta legalább 70-féle rákkeltő anyagot tartalmaz. Nemcsak az veszélyeztetett, aki cigarettázik vagy pipázik, hanem az ún. passzív dohányos is, aki belélegzi a cigarettafüstöt.
Az amerikai Bőrrák Alapítvány szerint a 35 alatti szolárium-használók esetében 75%-kal valószínűbb a melanoma veszélye. A napnak is van ilyen hatása, ezért ajánlatos legfeljebb 15 percig tartózkodni a napon, illetve védőöltözet, napolaj használata, árnyék keresése.
A szerves arzén a földkéreg része, a szervetlen arzén azonban mérgező. Gyakran fordul elő szennyezett ivóvízben, pl. Bangladesh-ben, vagy olyan helyeken, ahol arzénes vízzel öntöznek. A dohányba is bekerül. A WHO szerint 50 országban legalább 150millió ember ivóvizének magas az arzéntartalma.
Lehet, hogy puha és ízletes a grillen füstölt hús, de nagyobb valószínűséggel tesz fogékonnyá a rákra, mert a hús heterociklikus aminokat (HCA) és policiklikus aromás szénhidrogéneket (PAH) tartalmaz. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint a nyílt láng fölött főzött vagy magas hőmérsékleten pirított marhából, baromfiból vagy halból zsír cseppenhet a lángba, ami a füst felszínére hozhatja a fenti rákkeltő vegyületeket, azok pedig így belefőnek a húsba.
Nem egyértelmű ezeknek a vegyületeknek a rákkeltő hatása, de azt bizonyították, hogy DNS-módosítók, ennek révén nőhet a rák veszélye.
A szénbányászok között sok éve arat a tüdő-, a hólyag- és a gyomorrák. Számos adat mutat arra, hogy veszélyeztetettek a szén gázosításával foglalkozó vagy a szénport belélegző bányászok.
A rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás többféle rákot okozhat, elsősorban torok-, máj-, mell- és vastagbélrákot. A kockázat arányosan nő az elfogyasztott mennyiség növekedésével.
A WHO Nemzetközi Rákkutatási Hivatala állítja, hogy a gázolaj füstjében 30-nál is több rákkeltő komponens van.
A Kínában népszerű sózott halnak magas a nitrát- és nitrittartalma. Ezek a vegyületek ismert rákkeltők olyan állatokban, amelyeknek szintén rákkeltő hatásuk van az emberre. Károsítják a DNS-t, ennek következménye fej- vagy nyakrák lehet.
A brit Rákkutató Központ tanulmányában olvasható, hogy Nagy-Britanniában a Kínából vagy kínai ősöktől származó emberek között gyakoribb az orrgarat rákja, mint más etnikai csoportokban.
A túlzottan sok savanyúság a gyomorrák kockázatát növelheti.
A felhasznált vegyi anyagok – pl. benzol, formaldehid - bekerülhetnek a levegőbe és az ivóvízbe.
Bocs. De a WHO figyelmeztet, hogy rákkeltők a feldolgozott hústermékek, pl. a hot dog, a sonka, a baconszalonna, a kolbász a tartósítási vagy ízesítési eljárások miatt, ide értve a sózást, az erjesztést és a füstölést. A vörös hús a végbélrák veszélyét fokozza.
Erről a széles körében használt szigetelőanyagról kiderült, hogy a pora tüdőrákot okozhat.
A hormonok is lehetnek rákkeltők. Nagyobb a mellrák veszélye azon nők esetében, akik már korán menstruálnak, vagy később kezdődik a menopauzájuk, mert több, a petefészek termelte ösztrogénnek és progeszteronnak vannak kitéve. A fogamzásgátló tabletta is a mellrák és a méhnyakrák veszélyét növeli.
Bizonyos vírusfajták közvetetten okozhatnak rákot, mert bizonyos helyzetekben a vírusok rákhoz vezető genetikai változásokat indukálnak a sejtekben. Ilyenek a humán papilloma vírus (HPV), ami méhnyakrákot okozhat; a májrákot okozó hepatitis B és C vírus és a lymphomát okozó Epstein-Barr vírus. A H.pylori baktérium gyomorrákot okozhat.
Megint bocs, de a rákhajlam öröklődhet egyik nemzedékről a másikra. A rákesetek 5-10%-áért genetikai mutációk felelősek. Az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet szerint a rákot provokáló genetikai módosulások akkor öröklődnek, ha jelen vannak az átörökítő petesejtben vagy spermában: a mellrákot pl. a BRCA1 és a BRCA2 gének mutációi okozhatják.
A kövér emberek előbb-utóbb valószínűleg mell-, vastagbél-, végbél-, nyelőcső-, vese- vagy hasnyálmirigy-rákosak lesznek. Megelőzhető ez egészséges ételek fogyasztásával és mozgással, amelyek nemcsak az egészséges testsúly fenntartását segítik, hanem a rákveszélyt is csökkentik.
A kutatók évek óta tudják, hogy a formaldehid orr-rákot okoz patkányokban.
A tartósító- és fertőtlenítőszert ragasztókban és építési anyagokban használják. A Nemzetközi Rákkutatási Hivatalnak az a véleménye, hogy emberben is rákot okozhat.
A füstös levegőben levő részecskék is rákkeltők. A korom általában nem nyerő. Londonban már az 1770-es években észrevették, hogy sok kéményseprőnek van hererákja. Később is találtak összefüggést a nehéz kéményseprői munka és a rák gyakorisága között.
Korom belélegzése tüdő-, nyelőcső- és hólyagrákot okozhat.
Ez az ásvány a homok, a kő és a beton összetevője. A vágásnál, a fűrészelésnél vagy a szikla fúrásánál felszabaduló részecskék belélegzése tüdőrákot okozhat.
Ismert, hogy a röntgen- és a gammasugarak rákot okozhatnak, ugyanígy a szolárium UV-sugarai is. Egy röntgenvizsgálattól még nem leszünk rákosak, de az Amerikai Rák Társaság felhívta a figyelmet: nem tudható, mennyi a biztonságos sugáradag. Nagy sugáradagnak kitett emberek között igen gyakori a rák, ahogy Csernobilban is történt.
A rákos betegek sugárkezelése is ezzel kapcsolatos.
Hosszú távú fertőzések, bélbetegség, kövérség által fenntartott krónikus gyulladás károsíthatja a DNS-t és rákot okozhat.
Veszélyesek lehetnek, különösen ha vegyületek kerülhetnek ki belőlük a tartály karcolódásán vagy repedésén keresztül.
A BPA szintetikus ösztrogént a 60-as évek óta használják műanyagokban és –gyantákban. Fém konzervdobozt záráskor BPA-gyantával tömíthetnek, polikarbonát BPA pedig pl. a vizes flakonban és az ételtároló dobozban lehet. A pénztárgépből nyomtatott nyugta fénylő oldalán is BPA stabilizálja a festéket.
Egyre több terméken tüntetik fel, hogy „BPA-mentes”, de még mindig nagyon sok van körülöttünk ebből a mellrákot és prosztatarákot okozó termékből.
Ételek – pl. a kávé, a kenyér, a sütemény – magas hőmérsékleten történő főzésekor, sütésekor a barnuláskor akrilamid keletkezik. Ez a Maillard-reakciónak nevezett természetes folyamat, és egy csésze kávé vagy egy finom sütemény valószínűleg még nem halálos. Az akrilamid csak nagy adagban veszélyes (a dohányzók is belélegzik). Ezzel együtt egy kaliforniai bíróság nemrég úgy döntött, hogy ezentúl a kávé csomagolásán fel kell tüntetni: rákkeltő akrilamidot tartalmaz.
Forrás: http://www.iflscience.com/, http://uk.businessinsider.com/, https://www.cdc.gov/, https://www.sciencedaily.com/, https://www.cancer.org/, https://www.skincancer.org/, https://www.cancer.gov/, https://www.nytimes.com/, https://www.ncbi.nlm.nih.gov, http://www.who.int/, http://monographs.iarc.fr/, https://www.theguardian.com/, http://www.cancerresearchuk.org/, https://publichealth.yale.edu/
