A NASA szerint zöldebb a Föld, mint 20 éve, mert Kínában és Indiában több fát ültettek
A zöld levelek összterületének alakulása, éves átlag (% évtizedenként, 2000-2017)
A világunk szó szerint zöldebb, mint 20 éve, és a NASA műhold-adatai szerint az új lombkorona nagy részének a forrása váratlan módon Kína és India. A meglepő vizsgálati eredmény szerint a világ legnépesebb feltörekvő országai tudták a legnagyobb mértékben javítani a zöldterületi adataikat. Elsősorban az ambiciózus kínai faültetési programnak, illetve mindkét ország intenzív mezőgazdaságának a hatásait látjuk itt. Korábban Indiában ültették a legtöbb fát a világon, és 2017-ben India túl is szárnyalta a saját világrekordját, amikor önkéntesek 12 óra alatt 66millió facsemetét ültettek el.
A kutatók már a 90-es évek közepén észlelték a műholdfelvételeken a zöldülés jelenségét, de akkor még nem tudták megmondani, hogy ennek az egyik fő, közvetlen oka az emberi tevékenység. A most közzétett eredmények két, Föld körül keringő műholdból álló NASA rendszer közel 20 éven keresztül rögzített adatain alapulnak. A rendszer neve MODIS (Moderate Resolution Imaging Spectroradiometer = közepes felbontású leképező sugárzásmérő berendezés). A nagy felbontású adatok igen pontos információkat szolgáltatnak, segítve a kutatókat annak részletezésében, mi is történik a Föld növénytakarójával, 500m-es talajszint mélységig.
Mindent összevetve az utóbbi két évtizedben a Föld zöldülése a növények és a fák levelei összterületének növekedésében kifejezve annyival lett nagyobb, mint amennyi az Amazonas-i esőerdők összterülete. A 2000-es évek elejéhez képest most évente több mint 2millió négyzetmérfölddel nagyobb a zöld levelek összterülete, ez 50% növekedést jelent. „A zöldülés 1/3-a Kínában és Indiában ment végbe, a Föld vegetációval borított területének mindössze 9%-án. Meglepő ez az eredmény, mert az az általános vélemény, hogy a túlnépesedett országokban erodálja a termőföldet a túlzott kitermelés” mondta Chi Chen, a Bostoni Egyetem Föld-Környezet Tanszékének doktorandusza, a vizsgálat vezetője.
A MODIS műhold-szenzor előnye, hogy térben és időben is intenzíven működik: az utóbbi 20 évben minden nap 4 felvételt készített a Föld összes pontjáról. „Ezeknek a hosszú távú adatoknak a segítségével mélyebbre tudunk ásni. Amikor először észleltük a Föld zöldülését, úgy gondoltuk, ez a melegebb, nedvesebb éghajlat, az atmoszféra magasabb CO2 tartalmának termékenyítő hatása miatt lehet, hiszen ez pl. az északi erdőségekben több levelet eredményez. Mivel a MODIS felvételei jóval közelebbről láttatják a jelenséget, most látjuk, hogy emberi tevékenység is elősegíti a növekedést” mondta Rama Nemani, a NASA Ames Kutatóközpont kutatója, a tanulmány társszerzője.
Kína kiugró hozzájárulása a globális zöldülési trendhez túlnyomórészt (42%-ban) erdő-megőrzési és –kiterjesztési programok eredménye. Ezeket azért fejlesztették ki, hogy ellensúlyozzák a talajerózió, a légszennyezés és a klímaváltozás hatásait. További 32% - Indiában 82% - származik élelmiszernövények intenzív termesztéséből. Ez utóbbinak a földterülete – több mint 770,000 négyzetmérföld – kb. azonos Kínában és Indiában, és a 2000-es évek eleje óta nem sokat változott; ezzel együtt ezeken a területeken nagymértékben nőtt mind a zöld levelek éves összterülete, mind az élelmiszertermelés. Az óriási népesség ellátása érdekében a gabona-, zöldség-, gyümölcsfélék stb. előállítása 2000 óta kb. 35-40%-kal nőtt.
Számos tényezőtől függ a zöldülési trend jövőbeli alakulása, akár globálisan, akár helyi szinten nézzük. Indiában pl. a talajvízzel való öntözés megkönnyíti az élelmiszer-előállítást. Ha kimerül a talajvíz, akkor megváltozhat ez a trend.
„Most azonban, hogy tudjuk: a közvetlen emberi beavatkozás a Föld zöldülésének kulcsfontosságú hajtóereje, ezt a klímamodelljeink integráns részévé kell tennünk. Így a kutatók jobb előrejelzéseket adhatnak a különböző földi rendszerek viselkedéséről, az országok jobb döntéseket tudnak hozni a közbelépés idejéről, módjáról” mondta Nemani.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a Föld zöldülésének növekedése – az élen Indiával és Kínával – nem képes ellensúlyozni a trópusi területek természetes vegetációjának a kipusztulásából eredő károkat (pl. Brazíliában, Indonéziában) és azok tartós következményeit az ottani ökoszisztémák fenntarthatóságára és biodiverzitására. Összességében azonban Nemani pozitívnak találja a fejleményeket. „Ha az emberek felismerik a problémákat, akkor igyekeznek valami tenni. Indiában és Kínában a 70-es, 80-as években nem volt jó a vegetáció helyzete; ezt a 90-es években felismerték, és napjainkra javítottak is rajta. Az ember hihetetlenül rugalmas. A műhold-adatok ezt mutatják” mondta.
A tanulmány február 11-én jelent meg a Nature Sustainability online tudományos folyóiratban.
Forrás: goodnewsnetwork.org
