Egér testében működő emberi agy!?
Első ízben sikerült miniatűr emberi agyat beültetni egér koponyájába; azt pedig, hogy rendben van-e ott minden, a koponyacsontba vágott pici lyukon bekukucskálva figyelik.
Az emberi agysejteket a beültetés előtt laboratóriumi körülmények között növesztették ún. organoidokká. A Nature tekintélyes természettudományos szakfolyóirat Biotechnology szekciójában tavaly megjelent cikk szerint az egéragyak biztosították a lencse nagyságú emberi agyvelők vér- és tápanyagellátását, és hogy a két szövetfajta még kommunikált is egymással.
A cikk megjelenése után egy sor kérdés merült fel azzal kapcsolatban, mit is jelent ez az egész.
A cikkben a kutatók az aggodalmak egy részének elébe mentek: beszámoltak arról, hogy az agyszövet beültetése után sem tapasztaltak változást az állatok viselkedésében, intelligenciájában.
Emberi agy-organoidok laboratóriumi növesztésével már egy ideje foglalkoznak a kutatók, arra csábítva őssejteket, hogy fejlődő emberi agyra hasonlító struktúrákká alakuljanak. Ezeknek a mérete azonban korlátozott volt, mert a sejtek nem jutottak elég tápanyaghoz. Nemrég azonban egy kutatócsoportnak sikerült rávenni a mini agyakat, hogy növesszenek saját véredényeket, így remélhetőleg lehetővé válik a továbblépés nagyobb agy-organoidok felé.
A fenti ismertetett kutatásban azonban az apró organoidokat ültették be több mint 200 egér agyába. Kb. 80% sikerült is, és azok két hét múlva már komplex véredényhálózattal rendelkeztek, és axonokat (idegsejt-nyúlványokat) küldtek az egéragy-szövetnek. Még a kisülések is szinkronban voltak az egéraggyal, ami világosan jelezte a két szövet közötti kommunikációt.
Az egyik fő cél az, hogy egy napon miniatűr agykéreg-darabkák álljanak rendelkezésre a károsodott vagy sérült emberi agy funkciójának javítására, helyreállítására. Ettől nyilvánvalóan még messze vagyunk, de a fenti kutatást legalábbis fantasztikus kiindulópontnak, az alapok lefektetésének, a koncepció bizonyításának kell tekintenünk.
Forrás: http://www.iflscience.com/, https://www.scientificamerican.com/, https://www.nature.com/
