Egyre többféle nyári táborban tölthetné az idejét, egyben felügyelet alatt lenne a gyerek: van sakk-, kézműves, főző-, tenisz tábor és még sok más. A pszichológusok azonban azt mondják, szükségtelenek a nyári gyerektáborok, mert végső fokon visszatartják a gyereket attól, hogy fölfedezze, mi is érdekli igazán.
Lyn Fry londoni oktatáspszichológus így érvel: - A szülőnek az a dolga, hogy fölkészítse a gyereket a társadalomba való beilleszkedésre. A felnőtt képes elfoglalni magát és olyasmivel kitölteni a szabadidejét, ami boldoggá teszi. Ha ezt a szülő elvégzi a gyerek helyett, akkor a gyerek sosem fogja megtanulni.
A „kreativitás belső ösztönzője” kialakulásának szempontjából kulcsfontosságúnak találja az unatkozást dr. Teresa Belton, a University of East Anglia ösztöndíjasa, aki az unatkozás és a képzelet közti kapcsolatot kutatja.
Bár a mágnesként vonzó internet alaposan csökkenthette az unatkozási képességünket, tudni kell, hogy a szakértők évtizedek óta hangsúlyozzák a semmittevés fontosságát. 1993-ban írta Adam Phillips pszichoanalitikus: az unatkozni tudás a gyermek fejlődésében eredmény lehet. A felnőttek nyomasztóan követelik, hogy érdeklődjön a gyerek, ám így nem találhatja meg, ami érdekli.
Lehet a listán pl. kártyázás, olvasás, biciklizés. Nagyobb gyerekek kitalálhatnak bonyolultabb dolgokat is: egy finom vacsora főzése, egy színdarab előadása, fotózás és egyebek. Ha aztán a nyár folyamán odajön a gyerek, hogy unatkozik, akkor azt lehet mondani: nézze meg a listát.
Elképzelhető, hogy a gyerek búslakodik egy kicsit majd, és tényleg unatkozik, de – Fry szerint – nincs ebben semmi rossz, így tanulja meg a gyerek az önállóságot. Pontosan ugyanez volt Bertrand Russell filozófus elmélete is; ő 1930-ban egy teljes könyvfejezetet szentelt az unatkozás potenciális értékének. A gyermekkorban fejlődik ki a képzelőerő és az unalom legyőzésének képessége – magyarázta.
Forrás: https://qz.com/, https://www.timeout.com/, http://find.acacamps.org/, http://www.bbc.com/, https://www.brainpickings.org/