A koffein keresztapja, Friedlieb Ferdinand Runge
Friedlieb Ferdinand Runge kémiában betöltött szerepéről kevesen tudnak
Ő találta fel a papírkromatográfiát is, a vegyi anyagok elválasztására szolgáló módszert, amelyet széles körben használnak oktató laboratóriumokban.
Runge Németországban született 1794-ben, egy lelkipásztor fiaként, hét gyermek közül a harmadik. Nagybátyja gyógyszertárában inaskodva egy csepp beléndek lé ment a szemébe, és észrevette, hogy ettől a pupillája kitágult.
Egy macska szemén végzett kísérletek alapján tanulmányt írt az atropin mérgező hatásáról, amely vegyi anyag olyan növényekben található, mint a beléndek és a nadragulya. Az atropin blokkolja a neurotranszmitter acetilkolin receptorokat, amelyeket az idegrendszer termel az izmok aktiválására.
Runge a németországi Jena Egyetemen folytatott kémiai tanulmányokat JW Döbereiner tanítványaként, aki Johann Wolfgang von Goethe író tanácsadója volt.
Diáktársai „Dr Gift” - nek nevezték – ami németül mérget jelent. Döbereiner megszervezte, hogy Runge bemutassa Geothének kisérletét, hogyan tágítja ki az atropin a macska pupilláját. Goethe-t a kísérlet lenyűgözte, és találkozásuk végén átadott Runge-nak egy kávébab csomagot azzal, hogy érdemes lenne a kávé kémiai összetevőit megvizsgálni. Runge tanulmányozta a babszemeket, és még az évben felfedezte a koffeint.
1819-ben, még diákként, Runge egy másik figyelemre méltó felfedezést is tett, amelynek azonban nemigen adnak hitelt: a kínafa kéregből izolálta a kinint. A kinin felfedezését, - amely az első hatékony maláriaellenes vegyület volt - általában Pierre Joseph Pelletier-nek és Joseph Bienaimé Caventou-nak tulajdonítják, akik egy évvel később jelentették be felfedezésüket.
Abban az időben a német diákoknak latinul kellett szóbeli vizsgát tenniük, de Runge csak általános iskolát járt, és nem tanult idegen nyelveket. Úgy sikerült a vizsgán átmennie, hogy mondásként használt latin kifejezéseket ismételgetett, mint például „Practica est multiplex” (Ugyanazt a dolgot sokféleképpen lehet megcsinálni), „Post nubila phoebus” (Derűre ború) és „Errare est humanum” (Tévedni emberi dolog).
A későbbiekben Runge, aki egész életen át agglegény maradt, háztartási kérdésekben kamatoztatta kémiai tudását, mint például a foltok eltávolítása, borok készítése gyümölcsből, húsok és zöldségek konzerválása. Kulináris ismereteivel vacsorákon brillírozott.
Forrás: newscientist.com
