20 °C, Budapest
20 °C
Budapest
Holnap
27°
Holnapután
22°
Szombat
23°
2019.09.18. szerda, Diána
filter.hu filter.hu

Rohamosan csökken a rovarok száma: „természeti katasztrófa fenyeget”

A rovarok nyolcszor gyorsabban halnak ki, mint az emlősök, a madarak és a hüllők. Ne legyintsünk rá. Sokkal fontosabbak az élővilágunk számára, mint azt elsőre hinnénk!

Ha ez így megy tovább, egy évszázad múlva nem él majd rovar a földön – olvasható egy nemzetközi felmérésben. Miért van kevesebb rovar, tudunk-e valamit tenni a tendencia megfordítására?

 A rovarok nyolcszor gyorsabban halnak ki, mint az emlősök, a madarak és a hüllők.

Tódulnak a rovarok a kihalás felé az egész világon, ami „a természet ökoszisztémáinak katasztrofális összeomlását” vetíti előre – olvasható az első nemzetközi tudományos felmérésben.

Az elemzés szerint a rovarfajok 40%-ánál regisztráltak csökkenést, a rovarfajok 1/3-a veszélyeztetett. Nyolcszor gyorsabban halnak ki, mint az emlősök, a madarak és a hüllők. Az adatok szerint a rovarok száma évente 2,5%-kal csökken, vagyis egy évszázadon belül eltűnhetnek a Földről.

A földtörténet hatodik tömegméretű pusztuláshullámának a kezdetén vagyunk, a könnyebben tanulmányozható nagy állatokról máris vannak hatalmas mérvű veszteségekről szóló adatok. A rovarok osztálya azonban messze a legváltozatosabb és a legnépesebb, 17-szer annyian vannak, mint az emberiség. A kutatók szerint alapvetően fontosak az ökoszisztémák megfelelő működéséhez és állati táplálékként, újrahasznosítják a tápanyagokat, továbbá beporoznak.

A rovarpopuláció összeomlását legutóbb Németországban és Puerto Ricoban tapasztalták, de a felmérésben hangsúlyt kapott, hogy a válság világméretű. A kutatók egy tekintélyes tudományos lap lektorált tanulmányához képest szokatlanul éles kifejezésekkel foglalták össze a következtetéseiket:

- A [rovarpusztulási] tendencia bizonyítja, hogy a hatodik tömegméretű pusztuláshullám mélyrehatóan befolyásolja az életet a Földön. Ha továbbra is úgy állítják elő az élelmiszereket, ahogy napjainkban, akkor pár évtizeden belül a rovarok eltűnnek a Földről. Nem túlzás katasztrofálisnak nevezni ennek az ökoszisztémákra gyakorolt hatását - írják.

 Kevés a rézszínű lepke.

A Biological Conservation folyóiratban publikált elemzés szerint a mérséklődésért elsősorban a mezőgazdaság, a rengeteg műtrágya a felelős, de jelentős az urbanizáció és a klímaváltozás szerepe is. – Katasztrófát hoz az ökoszisztémákra és az egész emberiségre, ha nem sikerül megállítani a rovarok számának a csökkenését – mondta a felmérés szerzője, Francisco Sánchez-Bayo, a University of Sydney kutatója. A társszerző a pekingi Kínai Agrártudományi Akadémiáról Kris Wyckhuys kutató volt. A Guardian brit lapnak nyilatkozva Sánchez-Bayo „elborzasztónak” nevezte az utóbbi 25-30 évben tapasztalt évi 2,5%-os csökkenést. - Ez nagyon gyors. 10 év múlva negyedével kevesebb rovar lesz a Földön, 50 év múlva a mainak csak a fele, és 100 év múlva egy sem – fejtette ki.

A kipusztulást a sok, rovaron élő madár, kétéltű, hüllő és hal szenvedi meg a legjobban. – Ezek az állatok mind éhen halnak, ha nem találnak rovart maguknak – tette hozzá a kutató. A dominóhatást máris tapasztalják Puerto Ricoban, ahonnan 35 év alatt eltűnt a talajban élő rovarok 98%-a.

Az új elemzés a 75 legjobb tanulmány alapján értékelte a mérséklődést. A lepkék és a molyok száma csökkent a legrohamosabban. Angliában például 2000 és 2009 között a megművelt területeken 58%-kal csökkent a közönséges tűzlepkék száma. A legtöbb rovar pusztulását Nagy-Britanniában regisztrálták, de ez valószínűleg az intenzívebb tanulmányozás miatt van így.

Lepkék tanulmányozása az USA Maine államában.

Soha nem tapasztalt mértékű a méhpusztulás is, az USA-beli Oklahoma államban az 1949-ben nyilvántartott poszméh-fajoknak 2013-ra mindössze a felét találták. 1947-ben 6millió mézelő méhcsalád volt az USA-ban, ebből 3,5millió mára eltűnt.

Több mint 350,000 bogárfaj létezik, ezekből valószínűleg sok kipusztult, elsősorban a galacsinhajtók. Nagyon keveset tudunk azonban számos bogárféléről, pl. a legyekről, a hangyákról, a levéltetvekről, a poloskákról és a tücskökről. A szakértők valószínűtlennek tartják, hogy ezek jobban jártak volna.

Egyes alkalmazkodó fajokba tartozó rovarok száma növekszik, de közel sem annyira, hogy ellensúlyozná a hatalmas veszteségeket. – Mindig vannak olyan fajok, amelyek kihasználják a másik faj kipusztulása által keletkezett vákuumot – mondta Francisco Sánchez-Bayo. A műtrágyákat toleráló közönséges keleti poszméhek száma nőtt az USA-ban.

 Egy évtized alatt 41%-kal csökkent a rovarfajok száma a földön…

Veszélyeztetett,>50% kipusztult Fenyegetett,>30% kipusztult Csökkent,<30% pusztult ki

Rovarok összesen 41%

  • Tegzesek 68
  • Lepkék 53
  • Bogarak 49
  • Méhek 47
  • Kérészek 37
  • Szitakötők 37
  • Álkérészek 35
  • Legyek 25

. a gerinceseké pedig 22%-kal.

Gerincesek összesen 32

  • Madarak 26
  • Kétéltűek 23
  • Szárazföldi emlősök 15,4
  • Hüllők 19

Az elemzett tanulmányok legnagyobbrészt Nyugat-Európából és az USA-ból származnak. A kutatók néhány ausztráliai, kínai, brazíliai és dél-afrikai tanulmányt is felhasználtak, a világ többi országában azonban alig készült ilyen anyag.

Az intenzív mezőgazdaság a hanyatlás fő oka – magyarázta Sánchez-Bayo. A földek körüli fákat, bokrokat mind kivágták, a földeket szintetikus terméshozam-növelőkkel, műtrágyákkal kezelik. A rovarpusztulás a 20. század elején kezdődhetett, az 50-es, 60-as években felgyorsult, és az utóbbi két évtizedben fordult „riasztóra”.

A kutató szerint a 2000 óta bevezetett új, neonikotinoid és finopril hatóanyagú műtrágyák rutinszerű használata különösen, tartósan környezetkárosító: „sterillé válik a talaj, az összes lárva elpusztul” még a kezelt terület melletti természetvédelmi területen is; Németországban a rovarveszteség 75%-át természetvédelmi területen észlelték.

Német környezetvédők szemrevételezik egy városi kert rovarpopulációját.

Sánchez-Bayo szerint át kell alakítani az élelmiszer-előállítást az egész világon. Rámutatott arra, hogy az organikus gazdaságokban több rovar él meg, és a korábbi időnkénti műtrágya-használat nyomán nem következett be a rovarok számának olyan rohamos esése, mint az utóbbi évtizedekben. – Az ipari léptékű, intenzív mezőgazdaság teszi tönkre az ökoszisztémákat – jelentette ki. A trópusokon, ahol még általában nem jelent meg az ipari méretű mezőgazdaság, a klímaváltozás okozta magasabb hőmérsékleteket tekintik a mérséklődés fő tényezőjének. Az ottani – pl. Puerto Rico-i - rovarok nagyon stabil körülményekhez szoktak, és csekély az alkalmazkodóképességük.

Sánchez-Bayo azt is említette, hogy az elemzés szokatlanul erős nyelvezete nem rémhírterjesztés. – Fel akartuk ébreszteni az embereket – jegyezte meg, és a tanulmány lektorai, szerkesztője egyetértettek ezzel. – Ha tekintetbe vesszük, hogy az utóbbi 25-30 évben eltűnt a rovar-biomassza 80%-a, akkor ez nagyon is aggasztó.

Más kutatók szerint is egyre világosabb, hogy a rovarok kipusztulása súlyos világprobléma. – Minden adat erre mutat – mondta Dave Goulson, az angliai University of Sussex professzora. – Ennek mindannyiunk számára hatalmas gondnak kell lennie, mert a rovarok az összes tápláléklánc és a talajegészség kulcsfontosságú tényezői, beporozzák a növényfajok túlnyomó többségét, újrahasznosítják a tápanyagokat, pusztítják a kártevőket stb. Akár szeretjük őket, akár nem, meglenni nem tudunk nélkülük – fejezte be.

Matt Shardlow, a Buglife természetvédelmi alapítvány munkatársa így beszélt: - Kijózanítóak a rovarpopuláció szánalmas helyzetét illusztráló adatok. Egyre nyilvánvalóbban romlik a környezetünk, hatékony nemzetközi összefogásra van szükség ezeknek a rettenetes tendenciáknak a megállítása és megfordítása érdekében.

Véleménye szerint a tanulmány némileg eltúlozza a műtrágyák szerepét és alábecsüli a globális felmelegedést, miközben más, figyelembe nem vett tényezők is – pl. a fényszennyezés – jelentősek lehetnek.

Önkéntesek futrinkát keresnek az angliai Suffolkban.

Paul Ehrlich, az USA-beli Stanford Egyetem professzora maga is tanúja volt rovarfaj-pusztulásnak, amikor a tarkalepke populációt tanulmányozta az egyetem Jasper Ridge természetvédelmi területén. Először 1960-ban észlelt ott tarkalepkét, de 2000-re a populáció eltűnt, elsősorban a klímaváltozás miatt.

Ehrlich dicsérte a tanulmányt: - Rendkívüli teljesítmény az összes tanulmányt elolvasni és olyan jól elemezni, ahogy a szerzők tették. – Ő a vízirovar populáció rohamos csökkenését találta megdöbbentőnek. – A tanulmány nem tartalmazza azt a megállapítást, hogy a túlnépesedés és a túlfogyasztás áll a rovarpusztulás és persze a klímaváltozás mögött – jelentette ki.

Sánchez-Bayo a közelmúltbeli tapasztalatát is elmesélte: egy családi vakáció alkalmával 700km-t tett meg Ausztrália vidéki területein, de a szélvédője végig tiszta maradt. – Pár éve még állandóan tisztítani kellett – panaszolta.

Forrás: theguardian.com

Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
További anyagok