Amikor megláttam, arra gondoltam: mi emberek is így pusztulhatunk el a hőségtől. Meg voltam döbbenve” mondta az amerikai NPR rádiónak.
Ott és akkor elhatározta, hogy az életét a folyami sziget átalakításának szenteli. Megfogadta, hogy minden nap ültet egy facsemetét a homokos talajba. A bámulatos cselekedet eredménye az 550 hektáros buja Molai erdőség lett. A legkülönbözőbb fákkal, cserjékkel borított sziget („bambusszal kezdtem, aztán jött a gyapot”)kivirult, és mindenféle állat szívesen megtelepedett rajta. Van itt elefánt, orrszarvú, szarvas, vaddisznó, keselyű, hüllők, sőt bengáli tigris is.
Az élővilág megóvásán és színes ökoszisztéma teremtésén túl Payeng erdősítési projektje a szigetmegőrzését is segítette. Gyermekkorában ugyanis a sziget a szárazföld része volt, de az eróziónak folyamatosan kitett homokos part miatt leszakadt arról. Ma a talajba fák kapaszkodnak, megóvva a homokpadokat a kíméletlen vizektől.
Ma Payenget „indiai erdőemberként” ismerik, rendületlen elkötelezettségéért és elképesztőkörnyezetvédelmi teljesítményéért dicsérik. Ő azonban ragaszkodik hozzá, hogy ez nem mind az ő érdeme. „Az ember ültet egy-két fát, azok azután magokat hoznak. A szél tudja, hová vesse a magokat, a madarak is tudják, a tehenek is, az elefántok is, még a Brahmaputra folyó is. Az egész ökoszisztéma tudja.”
Jadav Payeng, az „indiai erdőember”
Jadav Payeng a cserjésében
Payeng majdnem 40 éven keresztül ültetett naponta egy fát az egykor sivár Majuli szigeten.
Jadav Payeng orchideát telepít a homokparton
Egymagában képes volt a sivár, homokos Majuli sziget átalakítására…
Jadav Payeng a homokparton
… a Centrál Parknál is nagyobb buja erdőséggé!
Jadav Payeng a cserjésében
Azt mondja: „én addig élek, amíg ő” (ti. a Majuli sziget).
Jadav Payeng az erdejében
Forrás: mymodernmet.com