20 °C, Budapest
20 °C
Budapest
Holnap
27°
Holnapután
22°
Szombat
23°
2019.09.18. szerda, Diána
filter.hu filter.hu

Az értelmes élet titka egyszerűbb, mint hinnéd

Vannak, akik egész életükben elégedetlenek, folyton az elérendő célt keresik. Iddo Landau filozófus szerint azonban az értelmes élethez mindenünk megvan.

A válasz az értelemről való gondolatainkban rejtőzhet.

 

Az izraeli Haifa University filozófiaprofesszora, a 2017-ben megjelent Találjuk meg az értelmet tökéletlen világunkban (Finding Meaning in an Imperfect World) c. könyv szerzője azt állítja: tévednek, akik értelmetlennek érzik az életüket. Ahelyett, hogy felismernék, mi az, ami igazán számít, túlzottan összpontosítanak arra, amit hiányzónak vélnek az életükből. Landau azt írja a The Philosopher’s Magazine lapban: - Sok emberrel beszélgettem az élet értelméről. Meglepődtem, mert a többség úgy érzi, nem elég értelmes az élete. Sokan egyenesen értelmetlen életről beszéltek. Általában azonban rájöttem, miért problematikusak ezek a vélemények. Azt hiszem, sokan nem tették fel az igazán fontos kérdéseket, amelyektől megváltozott volna a véleményük, és nem próbálkoztak azzal, hogy javítsanak a helyzetükön. (Miután ezt megvitattuk, többen egyet is értettek velem.) Akik értelmetlennek érzik az életüket, azok közül igen soknak nehézséget is okozott megmagyarázni, mit értenek ezen.

Más szóval Landau szerint akik céltalannak érzik magukat, azok igazából félreértik, mi is az élet értelme. Ő is egyike annak a számtalan gondolkodónak, akik évszázadok óta küzdenek a nehéz kérdéssel: Milyen az értelmes élet?

Az értelem kérdése

A filozófusok a legkülönbözőbb, kevésbé vagy jobban használható válaszokat adták erre. Friedrich Nietzsche 19. századi filozófus például azt mondta: már maga a kérdés is értelmetlen, mert a létünket élve nem vagyunk olyan helyzetben, hogy észlelhetnénk, számít-e az életünk; a válaszhoz ki kellene lépni a lét folyamatából, ami lehetetlen.

Négy csoportba lehet osztani azokat, akik úgy gondolják, az értelem észlelhető – írja Thaddeus Metz a Stanford Dictionary of Philosophy enciklopédiában. Egyesek istenközpontúak és úgy hiszik: célt csak egy istenség adhat. Mások lélekközpontúak, szerintük folytatódik majd valami belőlünk az életünkön túl, a fizikai lét után, annak esszenciája, ami értelmet ad az életnek. Az értelmet a tudomány által elénk tárt, tisztán anyagi világban kereső „naturalistáknak” két táboruk van: a „szubjektivisták” és az „objektivisták”. Ők abban térnek el egymástól, hogy az emberi elme teremti-e meg az élet értelmét, avagy az változtathatatlanul, általános érvényűen adott. Az objektivisták szerint vannak értékkel bíró abszolút igazságok, ám abban nem feltétlenül értenek egyet, melyek azok. Vannak pl. olyanok, akik szerint a kreativitás ad célt, mások úgy gondolják, inkább az erényes vagy erkölcsös élet adja az élet értelmét.

A szubjektivisták – mint Landau – ezeket a meghatározásokat túlságosan beszűkültnek találják. Ha az értelmet a tudatunk határozza meg, akkor az bármilyen forrásból jöhet. „Úgy látszik, ezen a területen sokan nemcsak a kreativitást és az erkölcsösséget látják önmagukban is értelemforrásoknak, hanem másokat is. Ilyen lehet pl. egy intellektuális felfedezés, a szeretetteljes gyermeknevelés, a zenélés vagy sportolói alkat kifejlesztése” javasolja Metz. Attól függően változik egy adott tevékenység értéke, kik és hol vagyunk egy bizonyos ponton – vélik a szubjektivisták. Azt mondják: az élet értelmes, de annak az – időben változó - értékét mi magunk teremtjük meg az elménkben. Landau szerint az értelem lényegében az értékesség érzése, amely mindenkinél más és más – származhat a kapcsolatokból, a kreativitásból, a teljesítményből egy adott területen, vagy a nagylelkűségből stb.

Nézzük másképpen a dolgokat

Akik céltalannak érzik magukat, azoknak Landau azt tanácsolja, gondolják át a beállítottságukat. - Az értelmes életben kellő számban vannak lényeges értéket hordozó aspektusok, az értelmetlen életben azonban nem – írja. Szerinte alapjában véve az értelem olyan, mint egy egyenlet: értékváltozók hozzáadásával vagy kivonásával értelmesebb vagy kevésbé értelmes életet kapunk. Valaki pl. céltalannak érzi az életét, mert a munkájában nem sikerült elérnie, amiről álmodott. Elméletileg az értelmet más célokban is meg lehet találni: kapcsolatokban, önkéntes munkában, utazásban vagy kreatív tevékenységekben stb. Az is lehet, hogy máris foglalkozunk értelmes dolgokkal, csak nem értékeljük eléggé őket, mert egyetlen értéktényezőre összepontosítunk.

Landau Viktor Frankl egzisztencialista filozófus példáját említi, aki túlélte a II. világháborúban a náci koncentrációs tábort, és utána megírta Az értelem keresése (Man in Search of Meaning) c. könyvet. Frankl célja, a legszörnyűbb helyzetet is túlélni akarása abból a vágyból származott, hogy megírja a tapasztalatait. Frankl felfigyelt arra is, hogy más túlélőknek is voltak határozott céljaik – hogy viszontlássák a családjukat, vagy emberségből segítsék a többi rabot.

Landau azzal érvel, hogy aki azt hiszi, az élet értelmetlen is lehet, az feltételezi az érték fontosságát, vagy - más szóval – úgy véli, érték mint olyan létezik. Nem közömbös ebben a dologban. Ha pedig így van, akkor gyakorlással, erőfeszítéssel, tettekkel és gondolatokkal értékesebbé vagy kevésbé értékessé tehetjük az életünket. „Barátságokat fel lehet építeni és le lehet rombolni, lehet egészséges vagy egészségtelen életmódot élni, lehet az idegen nyelvet gyakorolni vagy elhanyagolni. Meglepő lenne, ha éppen ebben az értékszférában, az élet értelmében másképpen működnének a dolgok, mint a többi szférában” írja.

Az értelmes vagy értékes életnek nem kell különlegesnek lennie. Landau véleménye szerint sok ember elköveti ezt a hibát, hogy az értelemhez valami különlegeset kapcsol hozzá. Ez a téves felfogás „vezet ahhoz, hogy sokan esetleg nem látják elég értelmesnek az életüket és elmennek az életüket gazdagító alkalmak mellett.” Arra is felhívja a figyelmünket, hogy a dolgok mindig változnak: elköltözünk, új tapasztalatokra teszünk szert, új embereket, véleményeket ismerünk meg és korosodunk. Magunk is változunk, átalakulnak az értékeink, mást érzünk célnak, mint korábban, ezen folyamatosan dolgoznunk kell.

Létezel, tehát fontos vagy

Van, aki Landau állításait leegyszerűsítőnek találja. A lét értelme mégiscsak több, mint egyszerűen értéket tulajdonítani annak, amink már úgyis van, és átállítani a gondolkodásunkat, ha nem ismerjük fel a céljainkat - mondhatnánk. Landaunál viszont még kevésbé komplex megközelítések is vannak. Tim Bale, a londoni Queen Mary University politikatudomány professzora a Philosophy Now folyóiratban szélsőségesen egyszerű választ ad: „Az élet értelme az, hogy élők vagyunk, nem pedig halottak.” Ez némileg tartózkodónak hangzik, ám sok filozófusnál találunk hasonló választ, még nem is mind ilyen velőset. 1970-ben megjelent A jó és a gonosz (Good and Evil) c. könyvében Richard Taylor filozófus így írt: nem a teljesítmény és az erőfeszítések számítanak az életben, hanem az, hogy „elégedett legyél a napoddal, és akkor már az életeddel is az leszel.” Más szóval az élet számít, mert élünk.

Egy ilyen könnyű válasz meghökkentő lehet. Jöhetnek a becsmérlők, akik szerint semmi se számít, mert a világegyetem végtelen, az életünk pedig rövid. Ez azonban azt feltételezi, hogy a célunk egyszer és mindenkorra rögzült, nem változtatható és nem az elme terméke.

A válasz a kérdésben rejlik

Más megközelítések is vannak. Casey Woodling, a dél-karolinai Coastal Carolina University filozófia és vallástudomány professzora azt írja a Philosophy Now lapban, hogy magában az értelem kérdésében van a válasz. „Az emberi életnek értelmet vagy jelentőséget nem maga a lét teremt, hanem az arról való gondolkodás” – írja. Szerinte célok kitűzése – fitness, család, anyagiak, tudományos karrier – teljesen rendben van, de igazából nem ez teremti meg az élet értelmét. Az viszont jelentős, ha elgondolkodunk azon, miért is akarjuk elérni a céljainkat. Ha ezt bizonyos perspektívából szemléljük, a jelentőség még inkább nő. „Ez már közel van Szokratész híres mondásához, hogy megvizsgálatlan életet nem érdemes élni. Megkockáztatom, hogy a megvizsgálatlan élet értelmetlen” fejezi be.

Az értelem rejtély

A keleti filozófiai hagyomány egy másik egyszerű választ ad az élet értelmének nehéz kérdésére. Ezt a választ pontosan nem lehet megfogalmazni, de megérezhetjük, ha mélyrehatóan tanulmányozzuk a természetet. Lao Ce, a hatodik századi kínai bölcs – akiről azt mondják, lediktálta Az Út és Erény könyvét, mielőtt a civilizáció elől a hegyek magányába menekült – úgy hitte, az érték a világegyetemből származik. Woodlinghoz hasonlóan ő is azt állította, az értékeknek nincs jelentőségük, és nem a teljesítmények teszik értelmessé az életünket. Viszont – ellentétben Woodlinggal – szerinte az értelmet a világ alkotja meg. Semmiféle erőfeszítésre nincs szükség.

A gondolkodás helyett Lao Ce a lét lényege megértésének titokzatos mélységét javasolja. „Az Út” részei vagyunk, ahogy a folyók és a fák is. Az Út a minden, az teremt mindent, soha nem ismerhető meg, nem is említhető a maga teljességében. Ebből a perspektívából az élet nem felfogható, de a belső lényege az értelem – akármilyen szerepet töltünk is be a társadalomban, akármilyen keveset vagy sokat teszünk.

Az élet fontos, mert az élő dolgokban és közöttük létezünk, egy folyamatos és felfoghatatlan létezési lánc részeként. Néha brutális az élet, de az értelmét a kitartás adja. Ahogy írja: „Aki törekszik: nincs híján akaratnak” (Weöres Sándor fordítása)

Forrás: qz.com

 

Elgondolkodtató
Megható
Elgondolkodtató
Megható
Elgondolkodtató
Megható
Elgondolkodtató
Megható
További anyagok