20 °C, Budapest
20 °C
Budapest
Holnap
13°
Holnapután
15°
Hétfő
13°
2019.10.18. péntek, Lukács
filter.hu filter.hu

A transzhumanista tudomány megszabadítja a nőket a biológiai óra nyűgétől

A nő biológiai órája nélkül nincs fogantatás, sőt történelem se – írja alábbi cikkében István Zoltán amerikai transzhumanista.

A közmegegyezés szerint a nő 18 és 35 éves kora között nemzőképes. Minél idősebb, annál nagyobb a vetélés, a betegséggel született gyerek és a meddőség kockázata. A nyugati világban a nők átlagos életkora ma már 80 év körül van, ennek tehát nem egészen ¼-ében biztonságos és könnyű a megtermékenyülés.

A férfiak luxusa, hogy életük nagy részében különösebb egészségügyi kockázat nélkül képesek a megtermékenyítésre (ezért van a 72 éves Donald Trump amerikai elnöknek 12 éves fia). Az átlagos nő viszont egész életében mindössze 3-400 petesejtet ovulál, vagyis akkor sem lesz több menstruációs ciklusa, ha tovább él.

A transzhumanista tudománynak köszönhetően változóban van az emberi biológiának ez a látszólag méltánytalan ténye. Az őssejt-technológiával kombinált génszerkesztés 2028-ra lehetővé teszi, hogy egy 50 éves nő biztonságosabban vállaljon gyereket, mint 2018-ban egy 25 éves, két évtized múlva pedig az egészséges 75 éves nők is új gyerekeket szülhetnek a felnőtt gyerekeik mellé.

A tudósok bőrsejtjeket alakítanak át őssejtekké, mert azok képesek más sejttípusokká válni. Ezekből az őssejtekből fejlesztik ki azután a petesejteket. Ezzel a technológiával – a 3-500 helyett - a nőnek több tízezer petesejtje lehet a szájürege nyálkahártyájának a darabkáiból. Ezeket az őssejtből származó petesejteket azután a kiválasztott spermával keverve életképes embriók jönnek létre, akiket visszaültetnek a méhbe. Ennek az – egereken már kipróbált – folyamatnak a neve in vitro gametogenezis (IVG).

Aki vitatkozna azzal, hogy bőrrészecskéket alakítanak petesejtté, azzal tudatjuk, hogy a bőrsejtekből sperma is lehet. Így a megtermékenyítéshez partner sem kell. Ez elvezethet egy olyan társadalomhoz, amelyben az emberi faj továbbéléséhez nem feltétlenül szükségesek sem szexuális, sem egyéb kapcsolatok.

Az IVG nemcsak fejre állítja a hagyományos nemzést, hanem felbátorítja mindazokat, akik magukévá teszik a lombikbébi- és a génszerkesztési technológiákat. Ha már a fogantatás is a laborban történik, miért ne kezelnénk egyidejűleg más potenciális problémákat is? Az IVG bőséges lehetőséget biztosít a betegségek kiszűrésére és a legjobb, legegészségesebb embriók kiválasztására.

A múlt év végén például egy kínai genetikus állítólag CRISPR génszerkesztési technológiát használt két gyerek örökletes jellegzetességeinek manipulálására. Az egész világ elítélte, holott ez valószínűleg csak kezdete annak a kornak, amikor az emberek majd dizájner bébiket hoznak létre – állítja a szerző, aki szerint az elítélő vélemények is méltánytalanok voltak. Ma még csak az olyan génspecifikus jellegzetességeket választhatjuk meg, mint a szem színe vagy a haj típusa – és megelőzhetünk egyes betegségeket -, de sok transzhumanista reménykedik abban, hogy a jövőben létre tudunk hozni olyan utódokat, akiknek magasabb az IQ-juk, erősebb a szervezetük, és talán olyan előnyös tulajdonságokkal is bírnak majd, mint pl. a lojalitásra, a kedvességre való hajlam.

A biológiai óra kikapcsolása

Mit jelent ez a gyökeresen új technológia a nő számára? Nemcsak arról van szó, hogy magasabb életkorban vállalhat gyereket, hanem arról is, hogy a megtermékenyítési technika és az orvosi ellátás egyre fejlettebbé válik. Pár évtizedet várni a gyerekszüléssel tehát nemhogy kockázatosabb, hanem még biztonságosabb is lehet a nő egészsége szempontjából.

Ezt a jelenséget a szerző „a késleltetett megtermékenyítés előnyének” nevezi, és úgy sejti, a biológiai óra fontosságának a csökkenésével megváltozik a szerelem, a kapcsolatok és a munka helye mind a férfiak, mind a nők életében.

Néhány előny egészen nyilvánvaló. A nőknek több karrierlehetőségük nyílik. Ha nincs biológiai óra, akkor a nő a karrierjére összpontosíthat, nem kell tartania attól, hogy nem marad esélye a gyerekvállalásra. Előrelépés lehet ez a jövedelemegyenlőség felé is, hiszen azt az anyasági szabadság nem akadályozza majd – véli a szerző.

Persze kockázatok is vannak. Nagyon lényeges dolog az elérhetőség. Nő az egyenlőtlenség a világon: szörnyű lenne az emberiségre nézve, ha az irányított megtermékenyítéssel és a génszerkesztési technikákkal csak a gazdagok élhetnének.

Egy másik szerencsétlen probléma az, hogy a terhességet később vállaló nők idősebb szervezetét jobban igénybe veszi a fáradságos, nehéz szülési folyamat. A transzhumanisták válasza erre az, hogy 20 éven belül megvalósul a mesterséges anyaméh, és akkor talán egyáltalán nem is lesz szükség a női méhre.

A tudósok már kísérleteznek ezzel. Az ektogenezis (a mesterséges megtermékenyítés kutatása) során tavalyelőtt sikerült bárány-embriókat mesterséges méhben életben tartani, az egyiket közel egy évig. Az ektogenezisnek most az a célja, hogy 23-24 hetes koraszülött babákat tartsanak életben – és növekedésben. Valószínűleg eljön az az idő, amikor a gyermekek anyaméh nélkül születnek majd.

Kétségtelenül ellentmondásos a fentebb vázolt jövőkép, viszont azzal jár, hogy – elsősorban a nőknek - nem kell többé félni a biológiai óra ketyegésétől. A tudomány olyan új órát ad helyette a kezünkbe, ami nem jár le többé - – fejezi be István Zoltán.

Forrás: qz.com

Az orvos szemével
A kismama szemével
Az orvos szemével
A kismama szemével
Az orvos szemével
A kismama szemével
Az orvos szemével
A kismama szemével
További anyagok