19 °C, Budapest
19 °C
Budapest
Holnap
16°
Holnapután
16°
Szombat
12°
2019.04.24. szerda, György
filter.hu filter.hu

Emberi Jogok bírósága, avagy mit tud Strasbourg?

Az Emberi Jogok Európai Bíróságán 47, egymástól független, más-más nemzetiségű bíró dolgozik együtt úgy, hogy 47 különböző állam panaszait vizsgálja. Mit várhatunk egy ennyire nemzetközi és sokrétű bíróságtól?

Ha szarkasztikusak szeretnénk lenni, akkor annyit, hogy az ügy csak nyúlik, mint a rétestészta és fényévekre van az ítélet. Persze ez nem teljes mértékig fedi a valóságot, de talán nem véletlenül alakul ki ez a kép az emberekben. Hiszen nem egy rövid átfutású ügyintézésről beszélünk.

Magát a kérelmet, vagy népszerűbb nevén panaszt bárki benyújthatja, szó szerint bárki. Éppen ezek miatt kb. egy éves várakozás után a bírók a kérelmek jelentős részét elutasítják, mondván: alkalmatlan az érdemi eljárásra. Tehát ügyvédi képviselet csak akkor szükséges, ha ezen a rostán átment a panasz. A legtöbb esetben azért kerülnek a kérelmek elutasításra, mivel az Emberi Jogok bírósága nem hivatott vizsgálni az adott állam által elkövetett alapjog-sérelmet. A bíróság csakis azokat az ügyeket vizsgálhatja, amelyek benne foglaltatnak az Egyezmény az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szabályban.

Ilyenek például az alapvető politikai jogok, bírósági eljárásra vonatkozó kiemelt jogok és egyes magánszférához kapcsolódó jogok, mint a családi élet tiszteletben tartása a 8. Cikk szerint, melyek védelmet élveznek, valamint ide sorolható a tulajdonjog védelme is.

Hogyan lehet sikeres egy kérelem és alkalmas az érdemi eljárásra?

Le kell írni az elszenvedett sérelmeket, de meg kell jelölni, hogy ezek mely pontján sértik az Egyezményben foglaltakat. Bizonyítani kell, hogy ezért az állam felelős, ami nem egy egyszerű és sima lépés, mivel inkább a mulasztásban nyilvánul meg, vagyis az állam nem lépett fel kellően hatékonyan azért, hogy megakadályozza a jogsérelmet. Minden államnak megvannak a hatékony vagy kevésbé hatékony eszközei az egyezményes jogok érvényesítésére. Ha ez a mulasztás bebizonyosodik, akkor a legtöbb esetben az Emberi Jogok Bírósága azt a döntést hozza, hogy az adott egyezményes jogokat a nemzeti - büntető, polgári és közigazgatási – bíróságok előtt kell érvényesíteni.

Amennyiben ez nem következik be, úgy újra Strasbourghoz lehet fordulni. Amennyiben ez az eljárás sikeres lesz, az is csak pénzbeli és erkölcsi jóvátételt jelent, mivel még az Emberi Jogok Bírósága sem tehet semmissé egy magyar, vagy éppen a kérdéses állambeli jogszabályt, jogerős bírósági ítéletet. Az egyetlen, amin változtat, hogy az új tény birtokában új eljárást lehet kezdeményezni.

Ettől függetlenül, nagyon szem előtt kell tartani a határidőket, mivel, ha érdeksérelem ér, akkor onnan számítva 6 hónap áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy a kérelmet benyújtsuk. Ebből minimum 1 hónap egy jogszerű és hatékony kérelem megírása, majd az eljárás maga akár évekig is eltarthat. Ha ez mégis sikeres, akkor az államot kártérítésre és az ügyvédi díj megfizetésére kötelezhetik.