filter.hu

Amit lefotózunk, azt elfelejtjük?

Nem kell profi fotósnak lenni ahhoz, hogy folyamatosan viszonylag jó minőségű pillanatfelvételeket készítsünk az okostelefonnal. Napvilágra került azonban egy tanulmány, ami szerint ennek egészen furcsa hatása van a memóriánkra. A fényképezés után ugyanis kevésbé emlékszünk a megörökített dologra, az azzal kapcsolatos eseményre, még akkor is, ha végül kidobjuk a fotót.

A jelenséget – saját tapasztalatából kiindulva - már 2013-ban leírta a Fairfield Egyetem pszichológus kutatója, Linda Henkel. Azt találta, hogy rosszabbul emlékszik egy-egy tárgyra, annak bizonyos részeire az, aki lefényképezte. Inspirálta a kutatást a felismerés: milyen könnyen és automatikusan kattintgatunk ahelyett, hogy átélnénk a pillanatot.

A pszichológus egy művészeti galériába, az állandó fotózgatás tipikus helyszínére vitte el a tanítványait. A jelenséget a fényképezés káros hatásának, az angol elnevezés rövidítésével PIE-nek nevezte el. Akkor még nem tudták, miért történik mindez, de Henkelnek volt egy hipotézise: a kamerát valószínűleg „külső memóriáként” érzékeljük. Az agyunk elvárja, hogy a kamera emlékezzen helyettünk, és kikapcsol.

Hosszú távon persze segít a fénykép felidézni a látottakat, a rövid távú memóriára gyakorolt hatása azonban mégiscsak furcsa. A PIE egyébként csökkent, ha a vizsgálati alany nagyította a fotót.

2013 óta több tanulmány foglalkozott a jelenséggel. Az Elsevier folyóiratában, a JARMAC-ban ez év márciusában publikált tanulmányban a University of California Santa Cruz kutatói tesztelték Henkel feltételezését, amelyet „letöltési hipotézisnek” neveztek el.

Ezt az önmagukat megsemmisítő snapchat fotók segítségével vizsgálták. Az alkalmazással újra elvégezték Henkel galériás kísérletét (komputerizálva). Az azt követő memóriatesztek értékelésekor azt találták, hogy – várakozásaikkal ellentétben – az 50 snapchat-használó diák memóriájára ugyanúgy hatott a fényképezés, mint a fotóikat megtartó diákokra.

Hasonlóan eredménytelen volt a digitális fotók azonnali, manuális kitörlése is. Úgy tűnik tehát, hogy a PIE megmarad, akár megtartjuk, akár kitöröljük a fotót. Mindebből arra következtetnek, hogy Henkel „letöltési hipotézise” nem magyarázza meg a PIE-t teljes egészében. Az ő feltételezésük az, hogy a fotózás valahogy megszakítja a tárgy útját az agyba.

Úgy gondolják, hogy egyfajta „metakognitív” illúziót kelt a fényképezés, a gondos beállítás talán – tévesen – arról győzi meg az agyat, hogy már rögzítettük a képet, a fényképezőgépünkkel is meg a memóriánkba is.

A PIE mechanizmusa azonban még mindig titok, éppúgy, mint számos más, a memóriánkon túli jelenség.

Forrás: http://www.iflscience.com/ , https://www.sciencedirect.com/, https://digest.bps.org.uk/