17 °C, Budapest
17 °C
Budapest
Holnap
29°
Holnapután
27°
Szerda
29°
2019.09.15. , Enikõ
filter.hu filter.hu

A könyv csak kellemes szórakozás?

A rendrakás királynője, Marie Kondo azt tanácsolja: szabaduljunk meg azoktól a könyvektől, amelyek nem szereznek örömet. A házi könyvtárunk azonban nemcsak boldogító – annál sokkal többet tud. Anakana Schofield ír-kanadai írónő véleményét olvashatjátok.

A könyvek nem az olvasó, hanem többnyire valaki más gondolatainak és értékeinek a tükröződései.

A rendrakás bájos királynője, Marie Kondo legújabb Netflix-sorozata kapcsán Anakana Schofield  - bár csatlakozik a show-ban szereplő pezsgő társaságot imádók köréhez - egy vírusként terjedő tweet-bejegyzésében véletlenül a kondoi filozófiával való egyet nem értés kárhozatos területére tévedt - írja. Kondo „KonMari-módszerének” olyasfajta tanácsait követi ugyan, mint a pólók hajtogatása, ám azt súlyos hibának találja, amikor Kondo azt mondja: szabaduljunk meg azoktól a könyvektől, amelyek nem szereznek „örömet”.

Íme a bejegyzés: NE HALLGASSATOK Kondora, KonMarira, ha a könyvekről van szó. Könyvekkel legyen tele az otthonotok és a világotok. Le van szarva, ha kidobjátok az alsógatyát vagy a Tupperware edényt, de a KÖNYVEKET ne. Sok könyvetek legyen otthon, ne üres, unalmas polcok.

Schofield kb. 25000 választ kapott, ezek 65%-a egyetértő, 20%-uk nem, 3% úgy gondolja, egy focimeccsről lehet szó, 5% szerint pedig Kondo álláspontja sokkal árnyaltabb, mint ahogy ő hiszi. A többiek örömtelen madárijesztőnek tartják. Biztosíthatja őket, hogy ez a szomorú madárijesztő nem fogja azt csinálni, amit Kondo mond, vagyis hogy tartsa oda a könyveit a cicijéhez meg a bal szívkamrájához, és figyelje, érez-e örömet. Kicsit aggódna is, ha például a legújabb könyve, a Martin John bárkit is boldoggá tett volna, legföljebb egy szexuális erőszakért elítélt bűnözőt vagy egy törvényszéki pszichiátert.

Az egyik videóban Kondo egy nőnek segít rendet rakni a könyvei között, hogy „életet verjen beléjük”. Schofield szerint a könyvek akkor ébrednek fel, ha kinyitjuk és hangosan olvassuk, nem pedig tündérujjakkal csapkodjuk őket. Az meg már a józanészen is túlmegy, hogy Marie és a nő két kupacba, megtartandókra és kidobandókra osztják szét a könyveket, majd megköszönik nekik, hogy betelesítették a hivatásukat – jegyzi meg az írónő.

Súlyos problémákat rejt, ha könyvekre alkalmazzuk azt a követelményt, hogy a tárgy „szerezzen örömet” – magyarázza. Kifejti, hogy az öröm (a twitteren ordítozók figyelmébe, akik talán  KonMarizták az értelmező szótárukat) : derűs lelkiállapot, az alkotás vagy elért siker jó érzése. Nevetséges dolog könyvekről ezt állítani. Az irodalom nemcsak azért van, hogy boldoggá tegyen vagy megvigasztaljon: a művészetnek kihívó és felkavaró.

Eszeveszett, a teljesítmény bűvöletében élő, rövidlátó korunkban csak az számít, aminek van célja, eredménye, rendeltetése. A művészetet azonban fikarcnyit sem érdekli az Apple óra, a fitness rekordok, az aktív életmód, a randi oldalak, a karrier és a behódolás a legújabb divatkajának. A művészet maradandóbb, mint Kondo művei. A művészet a saját feltételei között, a saját rendetlen időbeosztásával működik.

Ha kiselejtezzük az olvasatlan könyveket, kevésbé lesz tűzveszélyes az otthonunk és ritkábban bukunk fel egy könyvkupacban, de az irodalom ennél sokkal többet kínál (az önsegítő meg a golf könyveket persze nyugodtan kidobhatjuk). A siker az olvasatlan könyvek elolvasásában rejlik. Vagy legalábbis tartsuk meg őket mindaddig, amíg van esélyük, hogy elégedettek vagy elégedetlenek legyünk velük, esetleg meg is őrjítsenek – ajánlja az írónő. Az olvasatlan könyvek jövője az elolvasás, nem a bukás – jegyzi meg.

A Netflix sorozat másik epizódjában Kondo két férfi csinos otthonában segít rendet rakni. Amikor a könyvekre kerül a sor, nyomasztó tanácsot ad:

„A könyvek a gondolataink és az értékeink tükröződései. Segítik ezek a könyvek itt a továbblépést?”

A könyvek nem az olvasó, hanem többnyire valaki más gondolatainak és értékeinek a tükröződései, legyen az Lolita, Mrs Dalloway vagy Snoopy kutya. A legtöbbünknek más az értékrendje, mint Adolf Hitlernek, de akár több könyvünk is lehet a II. világháborúról. A kérdés, hogy segíti-e a könyv a továbblépést, a biblio-telepátia világába tartozik. A házi könyvtár az olvasásban telt életünknek a lenyomata: elmondja a kibontakozás, a változatosság, a visszahőkölés, a rettenet és a még fel nem tárt lehetőségek történetét. Ezért van az, hogy a másik ember otthonában rögtön a könyvespolcát tanulmányozzuk, nem pedig az evőeszközeit vagy a zoknis fiókját.

Sokféleképpen lehet olvasni – e-könyv, hangos könyv stb -, a könyvek adományozása, megosztása is rendben van, ám az írónő nem tudja elképzelni, hogy kizárólag képes élővilág albumai legyenek, csak mert ezeknek a nézegetése tényleg boldoggá teszi (viszlát Jelinek, Bernhard, Kafka, szia vízilovas képeskönyv – jegyzi meg).

Ha a könyvespolcára néz, bámulattal látja, mennyire különböző könyvek kerültek egymás mellé. Van olyan, amit egyetlen sor vagy bekezdés miatt értékel, vannak ajándékba kapott, illetve az utcán talált könyvei. Ám egy könyv vásárlásával – úgy érzi –a könyv írója mellett tesz hitet. Az író nem létezhet olvasó nélkül – véli. Azt javasolja, hogy Kondo ötletei helyett mostantól az új otthonokat beépített könyvespolccal kínálják. (És egy függőággyal.)

Forrás: theguardian.com

Ha szeretsz olvasni, akkor az alábbi, "Mit olvassak" témában sok ajánlót találsz, amik segíthetnek kiválasztani a következő könyvedet.
Hazai
Külföldi
Hazai
Külföldi
Hazai
Külföldi
Hazai
Külföldi
További anyagok