-3 °C, Budapest
-3 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
-2°
Kedd
-2°
2019.02.16. szombat, Julianna
filter.hu filter.hu

Ilyen állat nincs!...Vagy mégis?

A nyálkahal nyálkája a másodperc tört része alatt a saját méretének a10,000-szeresére nő, a zselatinnál 100,000-szer puhább, képes távol tartani egy cápát, vagy akár túszul ejteni egy Toyota Priust.

Nyálkahalak nyálkája lepett be egy autót az US 101 országúton egy baleset után.

A nyálkahal – csőszerű, tekergőző, rózsaszínes-szürkés bőrű állat, evező formájú farokkal – első pillantásra nagyon hasonlít az angolnára. A természettudósok meg tudják különböztetni őket egymástól, mert a nyálkahalnak – a többi halfajtól eltérően – nincs gerincoszlopa (és álla), a laikusoknak pedig egy még egyszerűbb módszer áll a rendelkezésükre. „Nézzük meg a halat tartó kezünket. Ha elborítja a nyálka, akkor ez egy nyálkahal” mondta Andrew Thaler tengerbiológus. A nyálkahal úgy produkálja a nyálkát, ahogy mi a véleményünket – könnyedén, gyorsan, védekezően és észbontóan. Ha megtámadva vagy csak éppen stresszelve érzi magát, máris jön a nyálka. 2017-ben felborult egy nyálkahallal teli teherautó egy oregoni autópályán. Az állatokat Dél-Koreába szállították volna, ahol a nyálkahal ínyencfalat, ehelyett az US 101-en terültek szét mindenfelé, nemcsak az utat, hanem legalább egy szerencsétlenül járt autót is beborítva nyálkával.  

A nyálkahal nem egészen egy kávéskanálnyi trutyit bocsát ki az oldalain levő kb. 100 nyálkamirigyből. Ez a piciny mennyiség fél másodpercnél is rövidebb idő alatt 10,000-szeresére nő, akár egy méretes vödröt is megtöltve. Ha belenyúlunk, a kezünkkel vizet mozgatunk. „Úgy érezzük, ez csak egy víz alatti pókháló, de ha kihúzzuk a kezünket, az egész vödör trutyi jön vele” mondta Douglas Fudge, a Chapman Egyetem tengerbiológusa.

A nyálkát undorítónak látjuk, pedig a természet csodálatos alkotása, nem hasonlít semmiféle természetes vagy mesterséges képződményre. Fudge 20 éve tanulmányozza. Meséli, hogy aki először találkozik vele, meg van döbbenve. – A nyálka úgy néz ki, mint egy adag takony. De egyáltalán nem olyan – teszi hozzá.

Először is: nem ragad oda. Ha nem lenne olyan rohadt sok belőle, akkor könnyen le lehetne törölni a bőrünkről. A nyálkahal úgy szedi le magáról, hogy csomóra köti magát, és végigcsúsztatja magán a csomót.

„És nagyon furcsa, hogy úgy érezzük, nincs is ott semmi” említi Fudge.

A nyálka két fő komponensből áll: nyákból és fehérje-szálakból. Az utóbbiak szétterjednek és összegabalyodnak egymással, egy roppant gyorsan bővülő hálót hozva létre, amibe beleakad a nyák és a víz. Megdöbbentő, hogy 1 liter nyálkához a halnak csak 40mg nyákot és fehérjét kell kibocsátania – ez az emberi nyál szárazanyagának ezredrésze. Ezért érezzük testetlennek a nyálkát, miközben olyan erős és rugalmas, hogy képes a kezünket beborítani.

Ez az egyik legpuhább anyag a Földön.

„A zselatin 10,000-100,000-szer merevebb, mint a nyálkahal nyálkája” mondja Randy Ewolt, az Urbana-Champaign Egyetem kutatója, akinek új módszereket kellett kitalálni a nyálka tulajdonságainak a mérésére, mert a szokásos módszerekkel nem lehetett megbirkózni vele.

A fehérjeszál önmagában is hihetetlen. A mérete az emberi hajszál szélességének századrésze, és 10-15cm hosszan képes kinyúlni. A nyálkamirigyben minden egyes szál csinos gombolyagként van föltekerve a saját, mikroszkopikus méretű sejtjében – ez olyan bravúr, mintha egy 1km-nyi karácsonyi égősort tömködnénk egy cipős dobozba anélkül, hogy egyetlen gubanc vagy csomó lenne benne. Nem tudjuk, hogy viszi véghez a nyálkahal ezt a csomagolási csodát - Fudge most kapott ösztöndíjat ennek a tanulmányozására. Az a feltevése, hogy a szál-sejtek DNS-t hordozó sejtmagja az orsó: addig forog, amíg a növekedésben levő anyag – szép kúpszerű formát felvéve - egyetlen folyamatos szállá nem csévélődik.

A nyálkahal feltekert nyálka-szálának mikroszkopikus képe

Amint ezek a sejtek kikerülnek a nyálkamirigyekből, felrepednek, szabadjára engedve a szálakat. Ewoldt egyik kollégája azt találta, hogy a szálak a másodperc töredéke alatt képesek letekeredni. Ehhez a víz áramlása is elég. Még gyorsabb a folyamat, ha a szál szabad vége felszínre tapad, pl. egy másik szálra vagy egy ragadozó szájára.

A nyálka kiválóan kitölti a hasadékokat, hiszen különlegesen puha. A tudósok régóta feltételezik, hogy a nyálkahal a nyálkájával a ragadozónak vélt halak kopoltyúját tömi be. A hipotézis megerősítése Új-Zélandból érkezett 2011-ben: sikerült videóra venni, ahogy a nyálkahal nyálkával borítja a tengeri angolnát, a sügért és másokat. Még egy cápa is meghátrálásra kényszerült, a szájából nyálkafelhő lógott ki.

Fudge azt mondja, lenyűgöző volt a videó, de miután alaposabban megnézték, észrevették, hogy a nyálkahalba a nyálkakibocsátás előtt haraptak bele. Hogy élhette túl? Fudge egyik kolléganője jött rá, hogy a válasz a hal bőrében rejlik: a laza bőr alig pár helyen rögzül a testhez. Rendkívül petyhüdt is: a test térfogatának akár 40%-át bele lehet injekciózni a halba anélkül, hogy megnyúlna a bőre. Ha a cápa megharapja, a test kicsusszan.

Emiatt a tulajdonsága miatt nehéz a nyálkahal ellen védekezni. Fudge másik kolléganője bebizonyította, hogy ez az állat a teste szélességének majdnem fele szélességű hasadékon is át tud bújni. Jól jön ez neki az óceánban. Élő halra úgy vadászik, hogy kihúzza a homokos odújából. Ha egy ragadozó megzavarja, bebukik a legközelebbi zugba. Talán ezért kaphatott lencsevégre 2013-ban egy olasz kutatónő egy palackorrú delfint a légzőnyílásában egy nyálkahallal.

A nyálkahal általában döglött vagy haldokló állatba túrja be magát: húst keres. Harapni nem tud: a szájában levő porcos szarulemezzel lereszeli a húst a tetemről. A táplálkozásban ugyanazok a mozgó csomók segítik, amikkel a testét borító nyálkától szabadul meg. Belekapaszkodik a dögbe, és ahogy végigmozgatja a csomót a testén, a teste emelkedésével kirángat egy-egy falatot. Máskor egyszerűen betelepszik a tetembe, és a tápanyagokat közvetlenül a bőrén és a kopoltyúján keresztül szívja fel. Az egész nyálkahal mintha egy nagy bél lenne. Sőt igazából a bőrén keresztül hatékonyabb a felszívódás, mint a beléből.

Nyálkahalak egy halpiacon

A nyálkahal annyira fura, nincs is eldöntve, hogyan tartozik a többi halfajhoz és a gerincesekhez. Egyszerű testfelépítése miatt sok kutató a gerincesek primitív előfutárának tekinti, közbeeső formának az áll és a gerincoszlop kialakulása előtt.

Egy új fosszília azonban bonyolítja a dolgot. A kréta kori kövületet egy libanoni kőfejtőben találták, és amerikai kutatók vásárolták meg egy arizonai fosszília-kiállításon. Egyértelműen nyálkahal: porcos szarulemez van a szájában, az oldalain nyálmirigyei vannak és ugyanolyan kémiai összetételű anyag van a nyálmirigyei belsejében, mint a mai nyálkahal nyálkája. Ennek alapján a Chicago-i Egyetem kutatója úgy véli, hogy a nyálkahal (és a másik áll nélküli hal, az orsóhal) nem előfutára a gerinceseknek, hanem maga is gerinces.

Ezen lehetne vitatkozni, de a genetika alátámasztja. Ha pedig így van, akkor a nyálkahal egyáltalán nem csökevényes, hanem a gerinceseknek egy 550millió évvel ezelőtt külön vált rokona, amely azután sok jellegzetességet elveszített, pl. a szemet, az ízlelőbimbókat, a pikkelyeket, sőt talán a csontokat is. Így alkalmazkodhatott a tetemekbe való befurakodást kívánó tengermélyi életmódhoz, és emiatt lett a bőre petyhüdt, a tápanyagot jól felszívó. A különleges nyálka is az életmód következménye lehet: ez lett a tetemet a nyálkahal elől elvenni akaró ragadozó elzavarásának az eszköze.

„A nyálkahal körül minden fura – de végül valahogy minden klappol” véli Fudge.

Forrás: theatlantic.com

Állatok
Növények
Állatok
Növények
Állatok
Növények
Állatok
Növények
További anyagok