24 °C, Budapest
24 °C
Budapest
Holnap
29°
Holnapután
29°
Szombat
29°
2019.07.17. szerda, Endre, Elek
filter.hu filter.hu

Még mindig sokan állnak sorban a női wc-nél – de miért?

Miért nem sikerül ezt a régi problémát még mindig megoldani? Ugye Ti is tapasztaltátok már ezt? És ugye Ti sem értettétek, miért kell így lennie?

Pedig elvileg nem tűnik olyan bonyolult, megoldhatatlan feladatnak. Az USA szövetségi államai több mint 30 éve dolgoznak azon, hogy rövidebb legyen a sor, de ez messze nem mindenütt sikerül. 

FILTER.HU - NÁLUNK A HÍREK NEM EGYOLDALÚAK, NÉZD MEG TÉMÁINKAT! Összegyűjtjük a legfontosabb híreket, hogy minél könnyebben tájékozódhass.

Hosszú sor a női WC-nél 2014-ben, a Yankee-stadionban

Egy férfi, a felesége és a lányuk 1987-ben Csajkovszkij-koncerten volt a Hollywood Bowl-ban. Ennyi év távlatából egy korántsem szokatlan dolog lett a legemlékezetesebb számukra: a két nő egy végtelenül hosszú sorba állt be a WC-nél, a férfi WC-nél meg nem állt senki.

Legyél a szerkesztőnk - regisztrálj az oldalunkon, és használd ki a speciális lehetőségeket, csak nálunk! FILTER.HU

Ez a család egy dologban különbözött számtalan sorstársuktól: a férfi California állam szenátora volt.

Miután tanúja volt annak, mennyit kellett várniuk a családtagoknak, szabályozás-módosítást kezdeményezett annak érdekében, hogy több női nyilvános WC létesüljön Californiában.

Az azóta eltelt három évtizedben nagyvárosok és szövetségi államok tucatjai csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az idők során módosult a jogi szabályozás, és a férfi- és a női WC-k arányára vonatkozó épületgépészeti előírást is módosították. Biztos, hogy mindez közelebb hozta a várakozási időket az egyensúlyhoz, de a megoldást nem hozta el.

Ez még mindig hatalmas probléma – mondta Kathryn Anthony, az Illinoisi Egyetem építészet professzora, aki több mint 10 éve foglalkozik ezzel az üggyel. A megoldást azért is nehéz elérni, mert sokszor maga az ingatlan olyan, hogy nem lehetséges a női WC-k számának növelése, máskor az építési szabályzat miatt nem megy. És persze itt a szexizmus is.

Azt hihetnénk, ha az ingatlanfejlesztők több női WC-t terveztetnek az épületbe, akkor megoldódik a probléma. És hát ez lehetséges is, semmiféle szabályozás nem tiltja. A település vagy a szövetségi állam épületgépészeti előírásai kötelezik az ingatlanfejlesztőket, de az előírások csak a minimálisan szükséges férfi és női WC-k számát határozzák meg egy adott épületben, a kihasználtságtól függően. Innen kezdve ez „csak” pénz kérdése. Egy építésügyi szakértő szerint „gazdaságossági szempontból több WC-nek inkább csak akkor van értelme, ha az által nem csökken a bérelhető terület.”

Más szavakkal: a WC-k nem hoznak pénzt (és elég sokba kerül a létesítésük), tehát az ingatlanfejlesztőknek semmiféle pénzügyi okuk nincs a minimálisan előírtnál több WC-t tenni az épületbe.

A szakértő szerint az épületek kialakításánál sok más módon törődnek a használók idejével. Nagyon fontos, hogy az ingatlanfejlesztők szakértőkkel becsültetik meg, mennyi időt vesz igénybe az épület elhagyása vészhelyzetben, de kevésbé életveszélyes helyzetekre is odafigyelnek. Forgalom-szakértők modellezik az új épület várható hatását a forgalmi dugókra a környéken, sőt a liftre való várakozás idejét is előre becsülik. Az viszont ritka, hogy vállalkoznának a WC-használat idejének becslésére, pedig nem világos, mennyivel lenne fontosabb a lift, mint a WC.

Meghan Dufresne, a nonprofit Institute for Human Centered Design építésze azt mondja, nehezen lehet fellépni az ingatlanfejlesztők céljai ellen. – Senki nem kap azért fizetést, hogy több WC-t tegyen az épületbe, szóval nagyon nehéz ügy ez.

Ha viszont az ingatlanfejlesztők többsége nem hajlandó a települési vagy szövetségi állami épületgépészeti szabályozásban előírtnál több WC létesítésére, akkor talán ennek a követelménynek a módosítása rejti a megoldást. Valóban: ez a stratégia az eltelt három évtizedben a helyzet mérhető javulását hozta.

Hogy jobban értsük, mennyivel jobb most a szabályozás, érdemes megismerkedni azzal, milyen iszonyú helyzetből indultunk. Nyilvános WC-ket a 19. század óta építenek. Abban az időben „a városatyák nyilvános férfi WC-k létesítéséről kívántak gondoskodni: a férfiak jelentek meg nyilvános helyen, ezt elfogadottnak, sőt az ipari társadalom számára fontosnak tartották” írja Clara Greed brit várostervező egy 2010-ben kiadott tanulmánygyűjteményben. „A nyilvános női WC-t kezdettől fogva luxusnak vagy más szempontból problematikusnak tekintették.”

Kezdetben, a 20. század elején az első épületgépészeti előírások átsiklottak a nők szükségletei felett. Greed és mások szerint ez valószínűleg nem véletlen, hiszen az építészek, a mérnökök és a közigazgatási szakemberek jellemzően férfiak voltak.

Amikor John Banzhaf, a George Washington Egyetem jogász professzora három évtizeddel ezelőtt mélyebben kezdett foglalkozni a problémával, a férfi és női WC-k azonos méretűek voltak.

„Sőt – mesélte – pontosan egymás fölé kerültek: a férfi WC-k pl. az első, a harmadik meg az ötödik emeletre, a női WC-k a második, a negyedik meg a hatodik emeletre.”

A férfi WC-be persze több szerelvényt kellett belezsúfolni: a WC-n kívül még piszoárt is. Amikor a 80-as évek végén a szövetségi államokban elkezdték barkácsolgatni a vonatkozó szabályozást, a méltányosságot nem az azonos alapterületben, hanem a WC-k számában vélték megtalálni. Ezzel végre elfogadást nyert, hogy a nők több időt töltenek a WC-n, mint a férfiak – nemcsak azért, mert kizárólag WC-fülkét használnak, hanem azért is, mert menstruálnak. New Yorkban pl. 2005-ben elrendelték, hogy az újonnan létesített bárokban, stadionokban, mozikban kétszer annyi női WC legyen, mint férfi. 2006-ra már 21 szövetségi államban vezettek be hasonló előírásokat. Kétségtelenül javult ezzel a helyzet, de a rendelkezések a már működő helyeken levő WC-k arányát nem érintik. Egy másik probléma az, hogy a férfiak és a nők várakozási időinek a különbsége az igény megugrásával arányosan nő. Ilyen helyzet alakul ki pl. egy sportmérkőzés félidejében vagy egy színdarab szünetében. Az épületgépészeti előírásokat pedig nem kalibrálják úgy, hogy ilyenkor 0-ra csökkenjen a várakozási idő.

„Ideális az lenne, ha mindenkor lenne egy szabad WC – az viszont nem megy: dupla annyi WC kellene hozzá az épületben” mondta Fred Grable, az International Code Council (ICC) vezető mérnöke. (Az ICC épületgépészeti előírásait alkalmazza az USA szövetségi államainak többsége.)

Úgy látszik, az épületgépészeti előírások azért sem teremtenek jobb feltételeket, mert – az ICC épületgépészeti előírásainak módosításáért felelős Grable szerint – „ha lenne azzal probléma, hogy kevés a női WC, akkor érkeznének hozzánk módosítási javaslatok. Mostanra már mindenki tudja, hogy az előírások módosításához javaslatokat kell küldeni, és valahogy be kell mutatni (a problémát), legalább a hosszú sorról készült fotókkal, vagy valamilyen számítási eljárással.”

A régóta rendszeresen nyilvános WC-kre járók azonban talán nem kívánnak mélyebben megismerkedni a gépészeti előírások módosítási folyamatával. - Az átlagember nem ért az arányokhoz és a gépészeti előírásokhoz, nem is tudja, hol emeljen panaszt, csak elviseli a pocsék helyzetet – mondja Dufresne.

A gépészeti előírásokra való koncentrálás ellen a számokban való gondolkodás abszolutizálásának filozofikusabb kifogását hagytuk utoljára. Az építészek, épületgépészek, várostervezők mintha semleges, értéket nem hordozó vezércsillagként tekintenénk a gépészeti előírásokra, pedig azokat erősen át kellene hatniuk a nemek közötti különbözőségeknek. Ahogy Greed írta, a WC-k tervezésekor a „szerkezeti, műszaki elemek iránti szenvedély elnyomja a szociális, ergonómiai, egészségügyi, egyenlőségi, hozzáférhetőségi és élhetőségi szempontokat, a nők szükségletei a perifériára szorulnak.”

Dufresne így látja: „az arányok javítása segít a problémán… de a fő dolog a WC-khez való hozzáférés sebességének az egyenlősége lenne.” Az „egyenlő hozzáférés” méltányossági fogalom, ebben a témában a sajnos gyakran éles politikai vitákra vezető semleges WC kínál egy megoldást. Ezzel úgy garantálják a férfiak és a nők azonos várakozási időit, hogy ugyanarra a WC-re kell várniuk.

A semleges WC-k nemcsak az egyenlő hozzáférést segítik. A Yale Egyetemen építészetet oktató Joel Sanders New York-i építész úgy látja, hogy a semleges WC nem kényszeríti kétféle WC-be az embereket, és biztonságosabb, különösen a transz nők és a WC-erőszak által fenyegetett néger transz nők számára. Sanders-nek a – szerinte - Európában elterjedt több fülkés semleges WC-k tetszenek (azért is, mert ott állítólag nincsenek kukucska falrepedések, mint Amerikában), a másik sorban elhelyezett közös mosdókkal.

A kevésbé frekventált épületekben az egy fülkés semleges WC-k javíthatnának a helyzeten. Az Illinois-ban oktató Anthony szerint ezeket a családok különösen kedvelnék. Egyedülálló apákról ír, akiknek „nincs más választásuk, mint bevinni a kislányukat a férfi WC-be” és egy idős hölgyről, aki „aggódik, mi történne, ha az Alzheimeres férje egy nagy férfi WC-be menne be”. (Az ICC 2018-as kiadása már tartalmazza ilyen egy fülkés semleges WC előírását, 2021-től pedig érvénybe lép a Sanders által említett kialakítás szabványa.)

Ezek az ígéretes megközelítések nem terjednek ki a meglévő épületekre, mert az túlontúl drága lenne. Banzhaf erre is ajánlott megoldást: az egyetem jogi karának az épületében a tábla lecserélésével a több fülkés férfi WC-t semleges WC-nek nyilvánították. Általában az eredeti funkciójának megfelelően üzemel, de ha megugrik az igény – pl. egy bírósági tárgyalást imitáló, népes hallgatóságot vonzó óra után -, akkor a nők is használhatják, ugyanúgy, mint a közelében levő női WC-t.

Nehéz elképzelni, hogy beválna-e ez az elképzelés. Nem zavarják a nőket a férfiak a piszoárnál? Nem zavarja a férfiakat, hogy nők is vannak a WC-ben? Banzhaf azonban azt mondja, a diákok nem nagyon panaszkodnak.

- A színházakban, sportlétesítményekben, ahol a legégetőbb a probléma, már most is egymás mellett vannak a férfi és a női WC-k. Ezt az egyszerű, gyakorlatilag költségmentes megoldást bárhol lehetne alkalmazni – mondta.

Az persze nem valószínű, hogy mindenki másnak hasonlóan alacsony lenne az érzékenységi szintje, mint Banzhaf jogász diákjaié, és a férfiakat nem úgy ismerik, mint akik jól reagálnak arra, ha át kell engedniük a nőknek a WC-ket – lásd a dühös futballszurkolókat, akik Nashville-ben 1999-ben a stadion felmentését követelték a férfi WC-nél 15-20 perces sort eredményező új arányosítási törvény alól.

Az egyenlő hozzáférést nagyon sokféleképpen lehetne biztosítani, ha a közvélemény elfogadná, és az építészek is figyelembe vennék a kivitelezésnél. A táblát könnyű lecserélni, a hozzáállást annál nehezebb.

Forrás: theatlantic.com