Ennek több oka van. A legegyszerűbb magyarázat a rajzolás gyorsítása. Kezdetben a fázisrajzok kézzel készültek. A figurák megjelenését a rajzolást hatékonyabbá tevő technikák alakították, mint pl. a test sok vonalat igénylő részeinek kikerekítése, mert sokkal gyorsabb volt ív rajzolása, mint egy szögletes felületé. A képkockán a kéz a csuklóval és az ujjakkal egyértelműen a legaprólékosabban ábrázolandó testrész - így került a szereplők csontos, inas kezére kesztyű.
Az is lényeges, hogy a fekete-fehér film korában nehéz volt kivenni a fekete alak kezét pl. a teste előtt, a fehér kesztyű viszont egy csapásra láthatóvá tette azt.
Mindemellett a pszichológia is szerepet játszott a dologban. Ez jól érthető pl. a Mickey egér példáján: ő, éppen úgy, mint a kor sok más rajzfilm-figurája, emberként viselkedő állat volt. Ezt a gyártó Walt Disney cég kívánta így. Disney azt írja 1968-ban megjelent visszaemlékezésében, hogy
azért adtak kesztyűt Mickey egérre, mert azt akarták, hogy ember-szerűbb legyen a megjelenése. A néző így jobban azonosult a figurával.
Végül pedig: a gyártó a fehér kesztyűvel kulturális hatás elérését is remélte. Mivel az első Mickey egér filmek megjelenésekor, a múlt század 20-as éveinek végén Amerikában nagyon népszerű volt a kevés szereplőt igénylő revü, a figurákat úgy formálták, hogy megjelenésükben emlékeztessenek az ott fellépőkre. Pontosan arról szólt az ötödik Mickey egér rajzfilm 1929-ben, The Opry House, hogy Mickey egérnek van egy kis színház-féléje, ahol „önálló estet”, három számból álló revüt tart.