6 °C, Budapest
6 °C
Budapest
Holnap
17°
Holnapután
20°
Kedd
21°
2019.04.20. szombat, Konrád, Tivadar
filter.hu filter.hu

Amikor a környezetvédelem kenterbe veri Kasza Tibit és Tibi atyát

Elérkezett az egyszer használatos műanyagok alkonya?
FILTER.HU - NÁLUNK A HÍREK NEM EGYOLDALÚAK, NÉZD MEG TÉMÁINKAT IS!
Összegyűjtjük a legfontosabb híreket, hogy minél könnyebben tájékozódhass.
Milyen Facebook postok KAPNAK igazán sok megosztást? 

A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének kutatása szerint a hazai Facebook oldalak közül a "két Tibi" oldalán - azaz a Kasza Tibor és Tibi Atya által - közzétett Facebook posztok generálják a legtöbb felhasználói megosztást. Visszanézve 2019 január végén az utolsó 15 posztot mindkét oldalon, Kasza Tibi posztjai átlagosan 86 megosztást értek el, Tibi Atya bejegyzései pedig átlagban 178 megosztással büszkélkedhetnek.

Ezek a posztok természetesen viccesek, találóak, profin elkészítettek - és egy már korábban felépített, több, mint egymilliós követőtábor képernyőin jelennek meg, így nem is csoda, hogy gyorsan terjednek a neten.

Ha ezzel állítjuk kontrasztba egy átlagos Facebook felhasználó átlagos vasárnap esti bevásárlásáról szóló átlagos fotóját, valószínűleg egy megosztást sem gondolnánk rá érdemesnek.

Legyél a szerkesztőnk - regisztrálj az oldalunkon, és használd ki a speciális lehetőségeket, csak nálunk! FILTER.HU
ez a poszt azonban jelenleg több mint 2700 megosztásnál tart - de vajon miért?

Ahogy a bevezetőben már leírtuk, egy átlagos magyar Facebook felhasználó 2019. január 20-án egy szintén átlagosnak tűnő esti bevásárlásáról egy fotót tett ki a közösségi portálra, aminek egyetlen különlegessége az volt, hogy a hipermarketben vásárolt zöldségek és gyümölcsök nem a szokásos nejlonzacskókba, hanem sokszor használható vászonzsákokba voltak becsomagolva a mérlegeléshez. (A poszt publikus, így a képre kattintva elérhető.)

Az eredeti Facebook post a Zero Hero magyar startup termékeit mutatta be használat közben, de a gyorsan szaporodó hozzászólásokból számtalan alternatíva bontakozott ki. Az első hét alatt már körülbelül 500 000 embert elért poszt hatására kiderült, hogy rendkívül sok honfitársunkat aggasztja az eldobható műanyag-pazarlás jelensége, és az is, hogy sokan sokféle módon küzdenek ez ellen.

akik saját maguknak varrják meg

Van aki magának varrja, van akinek a tesója vagy az anyukája készíti el. Van aki tüllből, van aki biopamutból, van aki újrahasznosított vászonból vagy függönyanyagból készíti saját felhasználásra a nejlonzacskókat kiváltó tasakokat.

A tüllszerű anyagokból készült zacskók előnye, hogy jobban "lélegeznek" - és a boltban a pénztáros is jobban látja, hogy mi is van bennük.

Felmerült továbbá a poszt alatt kibontakozó diskurzusban, hogy az alternatív zacskók önsúlya hozzáadódik a mérlegeléskor a megvásárolt zöldség-gyümölcs súlyához, így árához is ... e tekintetben is a tüll alapú megoldás tűnik jobbnak (bár az egyik hozzászóló számításai szerint egy átlagos vásárlási tételhez is csak kb. maximum 6 Ft plusz kiadást tesznek hozzá a vászonzacskók.)

De sok megvásárolható és megrendelhető alternatíva is felmerült

Természetesen nem csak az eredeti poszt fotóján bemutatott márkájú termékkel lehet kiváltani a nejlonzacskókat - mint ahogy erre a hozzászólók is sokan rámutattak. Ha beszerzésre szánjuk el magunkat, használhatjuk akár a dm hálózat üzleteiben kapható "mosódiózacskókat" vagy zipzáras mosózsákokat is...

...de rendelhetünk az Aliexpressről is, akár jelentősebb tételben...

...de ha nem dobjuk ki a krumplis vagy hagymás zsákokat akkor azok is kibírják egy jó darabig. További lehetőségként érkezett még a Frusack Global, Lay Boglárka webshopja, Kasi Melinda megoldásai, a SAKU-zsák, a Mesedoboz boltja a Meskán,  a Mosható pelenka kuckó megoldásai, az angol nevű de hazai The Sorting Bags, és az MCM üzlete Piliscsabán.

De mit szólnak ehhez a boltban!?

Saját bevallásuk szerint sokan tartanak attól, hogy mit szólnak majd a pénztárnál a hiper- vagy szupermarket alkalmazottjai a furcsa új zacskók láttán. Az erről beszámolók többsége azt írja, hogy a pénztárosok nem zavartatják magukat, sőt, örömmel és lelkesen üdvözlik ezt a fajta megoldást. A hozzászólók között van ráadásul egy pénztáros is, aki szintén a környezet védelmét teszi az első helyre - sőt, a kommenteket követve kiderül, hogy a vásárlást lebonyolító pénztáros lánya is rátalált a Facebook bejegyzésre...

Ehhez a jelenséghez hozzátehet többek között az is, hogy a közösségi oldalon tapasztalható lendület párhuzamosan halad a hivatalos törekvésekkel. EU-szerte, és nemzetközileg is több országról volt olvasható a tavalyi évben, hogy betiltották a nejlonzacskók használatát - de Magyarországon is készülőben van ez a fajta tiltás, még 2018-ban lehetett erről olvasni, többek között az Indexen: 

"Jelentős szigorítást tervez 2019-től az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök kiszorítása érdekében. Várhatóan szeptember végén kerül nyilvánosságra az a jogszabálytervezet, amelytől a forgalmazott műanyag zacskók jelentős csökkenését várják. A szaktárca hosszú távon a műanyag zacskók forgalmazásának a teljes tiltását is tervezi – derül ki a minisztérium közleményéből." - írja az Index.

A műanyag-pazarlás leállítását célzó törekvések sajnos úgy tűnik, hogy megalapozott tudományos bázisra épülnek. 

Aranykor - talán furcsa lehet így utalni arra a XX. századra, amely tele volt háborúskodással,  szenvedéssel, halállal

Mégis, egy fontos nézőpontból aranykorként kell visszagondoljunk erre az időszakra - talán a Föld történetében utoljára, ez volt az az időszak, amikor a tömegtermelésre és a fogyasztói társadalom működésére úgy gondoltunk, mint az emberi civilizáció legmagasabb elérhető eredményére.

David Attenborough a davosi Világgazdasági Fórumon ettől még messzebb ment, amikor a mögöttünk álló időszakot "az Édenkertnek" nevezte.

A híres tudós véleménye abban azonban teljesen egybevágó fenti állításunkkal, hogy ő is azt mondja: ez a szakasz lezárult az emberiség történetében - innentől kezdve teljes felelősséget kell vállalnunk azért, amit a Föld bolygóval teszünk, és ez a felelősség egyetemlegesen terjed ki minden gondolkodó emberi lényre.

De mégis mit tehetnénk mi, jelentős üzleti és politikai hatalommal nem rendelkező emberek ebben a kérdésben?

Ha egy vonat a szakadék felé száguld is, az utasok még mindig választhatnak - rémülten ülnek a helyükön és megpróbálnak úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, vagy megkeresik a vészféket és kitalálják, hogyan lehet működésbe hozni. Nagyjából ez a mi választási lehetőségünk is - a saját életünkben meghozott tudatos fogyasztási döntések révén együttesen még meghúzhatjuk azt a vészféket, ami segíthet megállítani a végzetes pályán robogó szerelvényt.

Mit tehetünk konkrétan? Kezdjük az alapoknál! Mi az ami felett a legegyszerűbb kontrollt gyakorolnunk? Nos, ez a saját fogyasztásunk. Egy 2018-as kutatás szerint minden magyar ember átlagosan évi közel 400 kiló szemetet termel.  Világszinten ez a mennyiség már 2012-ben 2,6 billió kilogramban összesedett ... ami mennyiség sajnos évről évre nő.

Ennek a szemétnek jelentős részét az eldobható műanyagok adják, így a hízelgő jelzők mellett a mögöttünk álló évtizedeket más néven "A műanyagkor" néven is említhetnénk.

A második világháború végével megkezdődött a modern műanyag korszak, avagy "A műanyag kora". A kőolajból készülő műanyag árucikkek ideális tulajdonságokkal rendelkeznek a gyári előállításhoz: könnyűek, olcsóak, rugalmasak, erősek és tartósak, így nem meglepő, hogy globális termelésük exponenciálisan növekedett. 1950 és 2007 között a műanyaggyártás 1,5 millió tonnáról 270 millió tonnára emelkedett éves szinten, lépést tartva az egyidejűleg 2,7-ről 7 milliárdra növekvő földi népességgel. A fogyasztói társadalom őrületes mennyiségi igényének megfelelően, a műanyagok csomagolóiparban való alkalmazása hihetetlen mértékű eldobandó csomagolóanyagot jelent. (Forrás: Hulladekboltermek)

A műanyag zacskók kiváltása remek első lépés abba az irányba, amit nemzetközileg "zero waste" néven emlegetnek. Ezt magyarra talán "nulla hulladék"-ként lehetne lefordítani.

A zero waste legismertebb nemzetközi szakértője Bea Johnson (weboldala itt elérhető: https://zerowastehome.com/about/bea/, könyve pedig magyarul ide kattintva elérhető.)

Bea Johnson, a hulladékmentes életmód koronázatlan királynője 2008 óta gyakorolja családjával együtt a Zero Waste életvitelt.

Tapasztalatait, amiket sokszor rögös utakat járva szerzett, ebben a könyvben osztja meg a környezettudatosságra törekvő olvasóval. Könyvében arra bátorít, hogy csökkentsük az otthoni zűrzavart, a dolgok birtoklása helyett válasszuk az élményeket, és mindezt ne csak egy jobb környezetért, de egy jobb önmagunkért tegyük. A könyv praktikus, kipróbált megoldásokat mutat be arra, hogy életünk teljesebb és egészségesebb legyen. 

A hazai szakértők közül a legismertebb Kump Edina, akinek weboldala, a Hulladékmentes.hu sok tippet, trükköt, tanácsot kínál - és konkrét vásárlásra, megrendelésre is lehetőséget nyújt.

Egy nagyon jó blogposzt itt az "55+1 alternatíva az eldobható, egyszer használatos tárgyak helyett" című bejegyzés.

s Mi lenne, ha a boltok is ebbe az irányba haladnának?

Az Egy nap a városban blog beszámolója szerint már létezik két olyan bolt, amiből "ezer kellene Budapestre." Az egyikről ezt írják a fővárost folyamatosan szemléző bloggerek:

Ne pazarolj. Ez az üzlet neve, és az odabent található dolgok erre a névre reflektálnak. Például azért, mert mindenki a maga által hozott tárolóedénybe méri ki az ott kapható dolgokat. Másrészt a bent található dolgok, hacsak ez lehetséges, Magyarországról, minél rövidebb szállítással érkeztek az üzletbe. Harmadrészt jó dolgokat kapni bent, amik kímélték a környezetet a termeléskor, és a felhasználáskor is kímélni fogják.

A megosztásokban bővelkedő eredeti Facebook-bejegyzés ide kattintva elérhető.

További hírekért, információkért kövesd a FILTER.HU Környezetvédelem témáját!
Kattints a linkre - vagy görgess lejjebb! 
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
További anyagok