Mindkét szóváltozat Kínából származik. A tea szó elterjedése a világban pontos képet nyújt arról, hogyan működött a globalizáció, mielőtt ez utóbbi szót egyáltalán használták volna. A cha a szárazföldön terjedt, a Selyemúton át, a teát pedig holland kereskedők vitték a tengeren Európába.
A cha (茶) szó „kínai”, vagyis általánosan előfordul több kínai nyelvjárásban. A szó Kínából Közép-Ázsiába került, egyértelműen a Selyemúton - ahol egy új felfedezés szerint több mint 2,000 évvel ezelőtt már folyt teakereskedelem -, míg végül a perzsa nyelvben chay (چای) lett belőle.
A chay forma Perzsiából terjedt tovább: egyebek között az urdu nyelvben chay, arabul shay, oroszul chay lett. Még Fekete-Afrikába is eljutott: szuahéliül chai. A japán és a koreai nyelvekben is a cha változatát találjuk, ezekbe a nyelvekbe azonban valószínűleg már azelőtt bejutott a szó, mielőtt elterjedt volna nyugat felé, a perzsa nyelvbe.
A kínai írásjelet (茶) nem egyformán ejtik ki a különböző kínai nyelvjárásokban. A mai hivatalos kínai nyelvben, a mandarinban chá, a tengerparti Fujian tartományban azonban, a kínai nyelv Min Nan dialektusában, te-nek ejtik.
A lényeg itt: a tengerpart.
A tengerparti dialektusok te változatát vitték Európába a 17. században az Európa-Ázsia teakereskedelem főszereplőjévé vált holland kereskedők. Kelet-Ázsia legfontosabb holland kikötői Fujianban és Taiwanon voltak, ahol a te kiejtés használatos. A Holland Kelet-Indiai Társaság drága európai teaimportja adta nekünk a francia thé, a német Tee és az angol tea szavakat.
Ám nem a hollandok voltak az első európaiak Ázsiában. Az elsőség a portugáloké, tőlük származik Taiwan európai gyarmati neve: Formosa. A portugálok nemcsak Fujiannal, hanem Makaóval is kereskedtek, ahol viszont a chá kiejtés honosodott meg, így a portugál nyelvbe a chá került.
A térképről két globalizációs utat olvashatunk le: az áruk és ideák ezeréves szárazföldi áramlásának útját az ősi Kínából nyugat felé, és az ázsiai kultúra 400 éves hatását a nagy felfedezések korában a tengerekre merészkedő Európára.
Forrás: https://qz.com/ , https://www.theguardian.com/, http://wals.info