6 °C, Budapest
6 °C
Budapest
Holnap
17°
Holnapután
20°
Kedd
21°
2019.04.20. szombat, Konrád, Tivadar
filter.hu filter.hu

Egy sztalagmitból értették meg az első mezopotámiai birodalom bukásának okát

Az első mezopotámiai birodalom, az Akkád Birodalom kb. 4200 évvel ezelőtt bukott meg, ugyanakkor, amikor mélyreható változások mentek végbe a kor másik két nagy civilizációjában, Egyiptomban és az Indus-völgyben. Iráni sztalagmitokból azt sejtik, hogy mindhárom sorsdöntő eseménysorozat mögött az éghajlatváltozás áll.

A sztalagmitok a barlangokban lehulló vízcseppekből képződő, függőlegesen felfelé álló ásványi alakzatok, cseppkövek, amelyekből földtörténeti következtetéseket lehet levonni.

A civilizációk sokféle okból emelkednek fel és buknak el. Az Akkád Birodalom bukásának az okai ellentmondásosak. A történészek azért gondolnak éghajlatváltozásra, mert egymástól távol eső régiókban azonos időben történtek események. Az éghajlatváltozás jellege, sőt maga a ténye is mindeddig tisztázatlan volt, de már korábban a nagyrészt stabil éghajlatú holocén kor közepére datálták. Abból az időből nem tudunk a vulkántevékenység fokozódásáról, sem pedig a nap erejének változásáról.

Amikor azonban az Oxfordi Egyetem kutatója, Dr. Stacy Carolin vezetésével megvizsgáltak az iráni Elburz hegységben levő Gol-e-Zard barlangnak egy 3700-5200 éves sztalagmitját, találtak valamit, ami határozottan a kérdéses időben történt. Az USA Tudományos Akadémiája Közleményeiben olvasható tanulmányukban azt írják, hogy 4510, illetve 4260 évvel ezelőtt a sztalagmitokban megugrott a magnezium-kalcium arány, ugyanakkor az oxigén izotópok lassabban növekedtek és változtak. Az 110, illetve 290 évig tartó események után a sztalagmit kémiai összetétele helyreállt.

Az ősi civilizációk iparának és bányászatának van máig tetten érhető nyoma, arról azonban nem tudunk, hogy ilyen távol eső barlangokban folytattak volna kitermelést az akkádok. Ezért valószínűnek tűnik, hogy nem az akkád birodalom bukása miatt módosult a cseppkövek kémiai összetétele, hanem fordítva: azok miatt az események miatt gyengültek meg az akkádok, amit a cseppkövek kémiai összetételének változásai jeleznek számunkra.

Az Akkád volt az első nagy mezopotámiai birodalom, még a szélesebb körben ismert Babilon és Sumér előtt. A bukás magyarázata a távoli Kaspi-tenger menti hegyekből érkezett.

A sztalagmit összetétele azért módosulhatott, mert több por hullott a hegyekben, annak következtében, hogy szárazság jött nyugat felől. Ha ma Teheránban, mindössze 50km-re Gol-e-Zardtól több a por, akkor úgy gondolják, hogy a Teherántól nyugatra elterülő szíriai és iraki sivatagokban különösen száraz az év. A sztalagmit növekedésének lelassulása is száraz időszakra utalhat.

A Vörös-tengerben és a Perzsa-öböl délkeleti részén képződött lerakódásokból és más paleoklimatológiai forrásokból már korábban is következtettek legalább egy nagyon száraz időszak előfordulására Nyugat-Ázsiában a kérdéses időben, de nem tudták bizonyítani, hogy az egybeesett az Akkád Birodalom bukásával, mert nem volt mód konkrétabb időmeghatározásra. A sztalagmitos időmeghatározásnak azonban alig 31 évnyi hibája lehet.

Vitatkoznak a történészek arról, mennyire járult hozzá a birodalom bukásához az éghajlatváltozás, és a vita erősödik, ahogy ez egyre fontosabbá válik számunkra. Nem tudjuk, mi okozta akkor a mezopotámiai szárazságot, de képes volt egy civilizációt eltüntetni és két másikat alapjaikban megrengetni.

Forrás: iflscience.com

Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
További anyagok