-3 °C, Budapest
-3 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
-2°
Kedd
-2°
2019.02.16. szombat, Julianna
filter.hu filter.hu

A hangjaik ismeretével óvhatjuk meg az esőerdőket?

Nem lehet túlbecsülni az esőerdők fontosságát, ha továbbra is a Földön akarunk élni. Az esőerdőket azonban félelmetes ütemben pusztítják, részben azért, mert megbuknak az erdővédelem ellenőrzésére szolgáló módszerek. Az USA-beli Nature Conservancy nonprofit szervezet szerint az esőerdő hangjainak megfigyelése jó módszer lenne. Kutatókkal társultak, akiknek a Science folyóiratban publikált cikke szerint a dolog működik.

Hangrögzítőt helyeznek el a Pápua-új-guineai esőerdőben. Valószínűleg így lehet a leginkább költséghatékonyan figyelemmel kísérni az esőerdő állapotát.

Nagy adag jóakarat tapasztalható, különösen a világ gazdagabb felén, az esőerdők megóvására. Áruk „esőerdő-barát” címkét kapnak, és dollármilliók tucatjait adományozzák megóvandó terület vásárlására. Több olyan ország törvénybe is iktatja az esőerdők védelmét, ahol vannak ilyenek. Ennek ellenére túl gyakran diadalmaskodik a farmerek és az ültetvényesek mohósága. Védettnek hitt óriási területekről derül ki, hogy szó sincs róla, és jó ellenőrzési eljárások hiányában a bűnösök megússzák.

Az erdőfelügyelők hatalmas és a lakott területektől távol fekvő területeken igyekeznek lépést tartani a történésekkel. A műholdfelvételek képesek jelezni a rombolást, de nem sokat érnek, ha az esőerdő diverzitása csökken.

A kutatók kis napelemes hangrögzítőket ragasztanak fel a fákra, és úgy állítják be őket, hogy rendszeres időszakokban füleljenek, főleg napkeltekor és napnyugtakor, amikor a legélénkebb az esőerdő. A rögzítők több száz méterről, bármely irányból képesek az állathangok érzékelésére. Ez nagy haladás a kameracsapdákhoz képest, amelyek csak egy irányba és nem túl messzire „néznek”.

A tanulmányban a Princetoni Egyetem posztdoktori kutatója, dr. Zuzana Burivalova és a társszerzők azt írják, hogy ezek a rögzítők rengeteg információt nyújtanak az erdők valós állapotáról, sokkal többet, mint más távérzékelők. Emellett jóval olcsóbb egy alkalommal fölkeresni a területet és elhelyezni a rögzítőt, mint hosszas mérések miatt ott maradni.

Egyes érzékelőkhöz újra oda kell menni az adatokért, mások olyan helyekre kerülnek, ahonnan az adatokat föl lehet tölteni a felhőbe, ami még olcsóbbá teszi az üzemeltetést.

Burivalova és a kollégái kevésbé nyilvánvaló előnyökről is említést tesznek. A feltöltött adatokat bárki elemezheti, így elkerülhetők a kutatói elfogultság miatti problémák. Algoritmusokkal vagy deep learning programokkal a hangok az azokat keltő állatokhoz kapcsolhatók. A hívó hangok sokféleképpen értékelhetők, következtetni lehet belőlük arra, hány zajos állat van a rögzítő környezetében és milyen a diverzitásuk.

A tanulmány szerzői szerint szükség van arra, hogy „egy nemzetközi szervezet üzemeltessen egy globális hangplatformot”, ami az esőerdő hangjainak nagy és gazdag adatbázisa lenne. Ennek révén akár a világ másik feléről is össze lehetne hasonlítani az egészséges és a degradált esőerdőket.

Forrás: iflscience.com

Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
Szennyezünk
Zöldülünk
További anyagok