20 °C, Budapest
20 °C
Budapest
Holnap
27°
Holnapután
22°
Szombat
23°
2019.09.18. szerda, Diána
filter.hu filter.hu

Ezek az első képek, amelyek a Hold túlsó oldalán készültek

Január 2-án este 9 óra 26 perckor (EST- keleti parti időzóna szerint) egy kínai holdszonda olyat tett, amit eddig sem ember, sem gép nem hajtott végre: leszállt a Hold túlsó oldalán – jelentette a kínai állami média.
FILTER.HU - NÁLUNK A HÍREK NEM EGYOLDALÚAK! Összegyűjtjük a legfontosabb híreket, hogy minél könnyebben tájékozódhass. Legyél a szerkesztőnk! Regisztrálj az oldalunkon, és használd ki a speciális lehetőségeket.

A kínai űrprogram történelmében hatalmas lépést jelentett a Chang'e-4 holdszonda sima landolása a Hold túloldalának déli féltekéjén, a Von Kármán kráterben. Röviddel ezután a holdszonda, amelyet  a kínai holdistennő után Chang'e –nek neveztek el,  már küldte is a Földre  az első látványos képeket.

Azonkívül, hogy ez az űrkutatás egy új mérföldköve,  a szonda az elkövetkező hónapokban  eszközei felhasználásával elemezni fogja az eddig érintetlen holdfelszínt, hogy a tudósok többet tudjanak meg holdunk szerkezetéről és geológiájáról.

A Von Kármán (Kármán Tódor, a világhírű magyar származású  kutatómérnökről elnevezett) krátert azért választották, mert ez a "Naprendszer legnagyobb becsapódásos eredetű  krátere és a Hold legnagyobb, legmélyebb és legrégebbi medencéje" - mondta Andrew Coates, az UCL Mullard Űrkutató Laboratóriumának  fizika professzora a BBC News hírügynökségnek.  A tudósok abban reménykednek, hogy sikerül  a becsapódás  során felszínre került köpeny szikláit is megvizsgálni.

Mivel a Hold túlsó oldala soha nem néz  a Föld felé, a leszállóegységnek egy műholdra kell fellőnie az összes adatot, beleértve a képeket is, hogy azok visszajussanak a földre.

Ez az első felvétel a Hold túloldaláról

A Chang'e-4 holdra érése a túloldalon

A leszállóegység biológiai kísérletekhez is szállított berendezéseket, amelyek segítségével Arabidopsis virágokat és burgonyát próbálnak termeszteniA berendezés a Hold felszínéről természetes fényt irányít a palántákra fotoszintézist kiváltva. Abban reménykednek, hogy a növények a fejlődésük során   kibocsájtott oxigénnel táplálják majd a leszállóegység fedélzetén lévő selyemhernyókat, amelyek viszont  szén-dioxidot termelnek, ami a növények fejlődését szolgálja majd.

A legnagyobb kihívás a felület szélsőséges és ingadozó hőmérséklete lesz. Amikor a Nap süt, a felszínen a hőmérséklet elérheti a 100° C-ot (212° F), és ha nem süt,  -100° C-ra (-148° F) is csökkenhet, ami rendkívül megnehezíti az élet fenntartását  a műholdon.

Kína reményteli törekvése azonban, hogy életet vigyen a Holdra, nem áll meg a burgonyánál és a selyemhernyóknál.

"Kísérletünk segíthet olyan ismeretek megszerzésében, amelyek szükségesek  egy holdbázis megépítéséhez  a Holdon való hosszú távú tartózkodásra" - mondta Liu Hanlonga kísérlet főigazgatója és a Chongqing Egyetem elnökhelyettese 2018 áprilisában, a SpaceDaily-nek.

A holdszonda sikeres eljuttatása a Hold túlsó oldalára egy lépéssel közelebb vitt az ambiciózus célhoz.

A NASA és az Európai Űrügynökség gratulált a kínaiaknak a történelmileg jelentős eredményhez.

Hosszú utat tettünk meg a Hold túlsó oldalának első képei óta. A Hold túloldalát először 1959-ben láthattuk, amikor a Luna 3 szovjet űrhajó elküldte a lenti homályos, mégis  fantasztikus képet.

A következő hónapokban még több közeli képet láthatunk majd a Hold túlsó feléről.

Balra a Hold túlsó oldaláról 1959-ben készült felvétel,  jobbra egy nemrégiben készült NASA-fotó.

Forrás: IFLSCIENCE

Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
Komoly
Érdekes
További anyagok