A metafora és annak kedvező hatásai az előadásra
Sokaknak pont az irodalom órán megy el a kedve tőle, hiszen nem minden tanerő képes ezeket az aránylag száraz dolgokat élvezhetően átadni és kedvet csinálni a használatához. Pedig bele se gondolunk, hogy hányszor is használjuk a mindennapokban, vagy egy előadás során. Gondoljunk csak bele, a metafora, nem túlzás, mindenhol ott van. A kedvenc dalainkban, a tv műsorokban is megjelenik, valamint minden könyv hemzseg a metaforikus szóképektől.
Miért hasznos, ha egy előadás során élünk vele?
Az egyik nagyon lényeges szempont, hogy ezzel a nyelvi eszközzel sokkal hatékonyabban adhatunk át néhány nehezen elmagyarázható és még nehezebben érthető összefüggést. Arról nem is beszélve, hogy a hallgatóság sem fog UFO-nak nézni, ha metaforát használunk, mintsem 20 percben magyarázunk el egy koncepciót. Párhuzamba állíthatunk egy bonyolult összefüggést egy jóval népszerűbb és közismertebb dologgal, így biztos, hogy megragad a közönségben. Arról nem is beszélve, hogy feldobja a közhelyes, tényszerű előadást és befogadhatóvá teszi azt mindenki számára. A képszerűség az esetek jelentős részében jobban megmarad az emberekben, mint egy rakás elsorolt szám vagy adat. Ha pedig ez így történik, akkor könnyedén felidézhető és továbbadható az előadás mondandója.
Metafora vagy hasonlat?
Fontos leszögezni, hogy a metafora és a hasonlat nem egy és ugyanaz, sőt van köztük egy alapvető különbség, méghozzá, hogy míg a hasonlat utal valamire, a metafora azzá teszi. Hogy egy nagyon egyszerű példát hozzunk a különbségre: „Pelenkázni olyan, mint hálós szatyorba gyömöszölni egy polipot”. A hasonlattal ellentétben a metafora szerint viszont „a pelenkázás egy polip hálós szatyorba gyömöszölése”.
Azért is fontos, hogyha használjuk az előadásunkban akkor sokkal jobban tudjuk aktivizálni a hallgatóság fejében a képeket, ezáltal érzelmi reakciót válthatunk ki belőlük. Az pedig már fél siker. Hiszen, ha egy adott képhez társítunk egy információt, akkor azt újra hallva is ezek a szavak jutnak eszünkbe. Ez azért is lényeges, hiszen a metafora a leggyakrabban egy magyarázat, amivel helyettesítünk több percig tartó előadásrészt, amiben kifejtjük az általunk átadni kívánt információt, összefüggést.
Végül pedig fontos tudnunk, hogy az emberek a hétköznapokban is előszeretettel használnak metaforát, ezzel keltve erőteljes képeket a másikban, így érzelmeket generál, hiszen a lélektani folyamatok képi alakot kapnak. Ha mindez nem lenne elég, akkor könnyed olvasmány lehet a metafora tudományosabb magyarázata is.
