5 °C, Budapest
5 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
10°
Szombat
2018.12.12. szerda, Gabriella
filter.hu filter.hu

Mégsem egyetlen afrikai törzsből származik az emberiség?

Nem egy, hanem több forrásból származik az emberi faj...

A héten megjelent tanulmányban hozta nyilvánosságra a Max Planck Történeti Kutatóintézet, egyben az Oxfordi Egyetemen a Brit Akadémia posztdoktori kutatója, Dr. Eleanor Scerri vezette kutatási konzorcium, hogy szétszórva, az eltérő élőhelyek, környezetváltozások által egymástól elzárva éltek az ember ősei egész Afrikában.

Az ezeréves elkülönülés az ember-elődök megdöbbentő változatosságával járt, fajunk végül az ő keveredésük eredménye.

NEM EGYETLEN ŐSI TÖRZSTŐL, NEM EGYETLEN AFRIKAI RÉGIÓBÓL SZÁRMAZIK AZ EMBER

A Trends in Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány vitába száll azzal a széles körű feltételezéssel, hogy az ősember egyetlen, viszonylag nagy őspopulációból ered, ahol a gének és a technológiák úgy cserélődtek egymás között, mint a kőszerszámok, többé-kevésbé találomra. A csontok (antropológia), a kövek (régészet) és a gének (populációgenetika) vizsgálatán túlmenően a kutatók újra, részletesen tanulmányozták Afrika éghajlatának és élőhelyeinek alakulását 300,000 évre visszamenőleg.

Egy faj, több eredet

„Időben és térben figyelemre méltóan csoportosultak az anyagi kultúra elemei, a kőszerszámok és más tárgyak. Egyre finomodott a kontinensen az anyagi kultúra, ám ez a „modernizáció” egyértelműen nem egyetlen régióban vagy egyetlen időszakban ment végbe” mondta Dr. Scerri.

Az ősember-maradványok is erről tanúskodnak.

„A 300,000 év folyamán az emberi csontok ősalakjai a primitív és a modern jelleg komplex keveredését mutatják különböző helyeken és időszakokban” jelentette ki Chris Stinger professzor, a londoni Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

Éppúgy, mint az anyagi kultúrát, az emberré válást is az egész kontinensre kiterjedő modernizálási tendencia jellemzi, de a mai alak egyes elemei eltérő helyeken és időszakokban mutatkoztak, sőt egyes primitív elemek szinte máig megmaradtak. Mark Thomas, a londoni University College professzora, a tanulmány másik társszerzője szerint a mai élő afrikaiak génmintáit nehéz összhangba hozni az utóbbi 10,000 évben élt afrikaiak csontjaiból származó DNS-sel: korlátozott kapcsolódásnak az annál jóval régebbi múltból vannak jelei.

Ökológiai, biológiai és kulturális patchwork

Az őskorban az afrikai éghajlaton, természeti környezetben elszigetelt élőhelyek alakultak ki. A Szaharát például zordnak ismerjük, de – más hasonló területekkel együtt – akkor zöldellő vidék volt tavak, folyók láncolatával, vadállatok sokaságával. A mai párás, trópusi régiók némelyike az őskorban víztelen, száraz volt.

A környezetváltozások miatt sok szubszaharai állatfajnak alosztályai keletkeztek, amelyek eloszlása szinte azonos törzsfejlődési mintákat követ. A lakható területek változásai miatt az emberi populációk több adaptálódási cikluson mentek keresztül, mindannyiszor egyedi anyagi kultúrákat hoztak létre, más és más volt a biológiai alkatuk – majd mindezek genetikájukban és kultúrájukban keveredtek egymással.

„A különböző területek vizsgálata egy irányba mutat, ezért nagyon fontos, hogy átgondoljuk az evolúciós fejlődési modell populáció struktúráját. Megkérdőjelezhetők az őspopulációk méretváltozásainak jelenlegi modelljei” vetette fel Dr. Lounes Chikhi társszerző, a toulouse-i CNRS és a lisszaboni Gulbenkian Intézet kutatója.

„Multiregionális volt az afrikai humán populációk fejlődése. Ősünk nem tartozott egyetlen fajhoz, az anyagi kultúránk evolúciója pedig multikulturális volt. Afrika összes régióját tanulmányoznunk kell, hogy megértsük az evolúciót” hangsúlyozta Dr. Scerri.

Forrás: https://www.sciencedaily.com

További érdekes történelmi tények?
A FILTER.HU összegyűjti neked őket egy témába - csak görgess lejjebb!
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
További anyagok