31 °C, Budapest
31 °C
Budapest
Holnap
27°
Holnapután
27°
Szombat
26°
2018.07.18. szerda, Frigyes
filter.hu filter.hu

A világ egyik legrejtelmesebb festménye

Minél tovább nézi az ember, annál több kérdés merül fel...
Booking.com

Minél tovább nézi az ember Diego Velázquez 1656-ban készült festményét, a Las Meninas-t (Udvarhölgyek), annál több kérdés merül fel vele kapcsolatban. A szakemberek több, mint három évszázada elemzik a festményt, és még mindig nem fejtették meg egyértelműen a mondanivalóját.

Las Meninas, 1656

Kiállítva: Museo Nacional del Prado, Madrid

 

A művészettörténet kevés olyan festményt ismer, mely olyan sokféle és változatos értelmezést kapott, mint Velázqueznek ez a mesterműve  - írta Jonathan Brown művészettörténész és Velázquez-szakértő 1986-ban kiadott Velázquez: a festő és udvaronc című könyvében.

Velazquez festménye, a Las Meninas, még mindig titkokat rejt

A rejtélyes csoportképen, a Las Meninas-on, olyan érdekes alakok láthatók együtt, mint egy hercegnő, egy apáca, egy törpe és maga a barokk festő. A hagyományos királyi portréktól annyira eltérő alkotást sokan hasonlítják egy pillanatfelvételhez abban az értelemben, hogy párhuzamos történések láthatók a képen. A közeli vizsgálat ugyanakkor azt mutatja, mintha  a perspektíva szabályai nem lennének igazán betartva.  Mivel sem a  művész  szándékairól, sem a mecénása óhajáról nincsenek egyértelmű bizonyítékok  a képet illetően, a csodálók és a művészettörténészek egyaránt többnyire elméletekkel és megválaszolatlan kérdésekkel találják szembe magukat.

Ezen bizonytalanágok ellenére, vagy tán éppen emiatt, a Las Meninas a nyugati világ leghíresebb festményei között kapott helyet. Az alábbiakban elmondjuk, hogy mit tudunk (és mit nem) erről a kifürkészhetetlen spanyol mesterműről.

Ki volt Velázquez?

Önarckép, 1650

Kiállítva:  RMN Grand Palais, Párizs (2015)

 

Diego Rodríguez de Silva y Velázquez 1599-ben született Sevillában, Spanyolországban, kisnemesi családban. A festészet iránti tehetsége már korán megmutatkozott, amikor Juan de Herrera festőművész tanonca lett 11 éves korában. Majd a fiú öt évig tanult Francisco Pacheconál, a manierista stílusáról ismert festőnél. Velázquez aztán feleségül vette Pacheco lányát, Juana-t, és az idős festő továbbra is a mentora maradt.

Velázquez alkotásaiban ebben az időszakban meglepően ötvözött két stílust, képei előtérbe hétköznapi, dolgozó embereket ábrázolt, miközben a háttérben az Újszövetség miniatűr jeleneteit festette meg.

Velázquez mestere volt a fénynek és az árnyéknak, a felületek és textúrák aprólékos ábrázolásának és az emberek közötti hasonlóság megragadásának.

Felipe Prospero herceg portréja

Kiállítva: RMN Grand Palais, Párizs (2015)

 

1622-ben Velázquez felkeltette IV. Fülöp egyik tanácsadójának figyelmét, és a következő évben felkérték a király portréjának megfestésére. Az uralkodó a festménnyel elégedett volt, és  miután  udvari festője meghalt az előző évben, Velázquez átvehette Madridban a megüresedett posztot.

A művészetek támogatójaként ismert IV. Fülöp a "Költő király" becenevet kapta.  Uralkodása alatt a spanyol kultúra aranykorát élte. Művészeti gyűjteménye is  az alapját  képezte a Museo Nacional del Pradonak, azaz a spanyol nemzeti művészeti múzeumnak, ahol a Las Meninas ma is előkelő  helyet foglal el.

Az udvari festőnek való kinevezését követő évtizedekben Velázquez megmutatta kiváló képességeit, lefestve a királyt, feleségeit, gyermekeit és a királyi udvartartás többi tagját.

Sikerült szoros, személyes kapcsolatot kiépíteni a királlyal és 1652-ben Velázquez-t kinevezték a palota kamarásának, amelyet követően  a palotában lakott, és ez közvetlen kapcsolatot biztosított a királyi családdal.

A művész egyéb feladatokat is kapott: kikérték tanácsait a királyi művészeti gyűjteménnyel kapcsolatban, sőt még diplomáciai kérdésekben is.

A kutatók megjegyzik, hogy a művésznek az udvari festők hatáskörét jóval meghaladó ambíciói voltak. Ennek tulajdonítják, hogy Velazquez nem volt nagyon termékeny festő, összesen mintegy 120 képet festett élete során. A Las Meninas élete egyik utolsó alkotása volt, és arról tanúskodik, hogy nem csupán egy átlagos udvari festő volt.

Mit látunk a Las Meninas című képen?

Nagyrészt a 18. századi művészettörténésznek, Antonio Palominonak és az 1724-ben,  spanyol festőkről írt könyvének köszönhetően, nagyon sokat tudunk a Las Meninas című festményen látható emberekről és magáról a helyszínről is. Kutatásának részeként Palomino beszélt Velázquez kollégáival (maga a művész 1660-ban halt meg), valamint a képen szereplő kilenc ember közül néggyel.

A Las Meninas helyszíne Velázquez műterme a madridi Royal Alcázarban, az erődből átalakított palotában, ahol a király és családja élt. A szoba hátsó falán Peter Paul Rubens, Fülöp király egy másik kedvenc festője képeinek másolatai láthatóak. (Palomino tévesen feltételezte, hogy a festmények eredetiek voltak).

A Las Meninas részlete:  Doña Margarita és az udvarhölgyek

 

A szoba közepén áll a hercegnő - akit császárnőnek és infánsnőnek is neveznek – Ausztriai  Margarita Maria, IV. Fülöp király és második felesége, Mariana első gyermeke. A hercegnő Fülöp negyedik gyermeke volt, a kép festésekor öt-hat éves lehetett; ő volt a művész egyik kedvenc témája, és a király rendelésére többször megfestette a portréját.

Margarita élénk krémszínű ruhát visel, bő szoknyával és áttetsző ruhaujjal. Puha aranyszínű hajával és rózsaszín orcájával angyali hatást kelt. 

Tőle balra és jobbra állnak az udvarhölgyek (las meninas), akik az ifjú királylányt kísérik és segítik a napi teendőiben.

Közvetlenül a hercegnőtől balra térdel  Doña María Augustina Sarmentio, aki  a gyermeknek ezüst tálon egy kis kancsót nyújt oda. Jobbra látjuk Doña Isabel de Velasco-t előrehajolva,  kezével terjedelmes ruháját fogva. Mindkét nő kifinomult eleganciával öltözött, melyet kihangsúlyoz a hajukba tűzött lepke formájú csat.

A Las Meninas részlete: Maribárbola és Nicolasito Pertusato

 

A Las Meninas részlete: Háttérszemélyek

 

A kép jobb oldalán áll még Maribárbola, a női törpe és Nicolás Pertusato (vagy Nicolasito) udvaronc, akik a királyi udvarhoz tartoztak. Nicolasito a lábát egy nagy, szelíd, masztiffként azonosított  kutyára helyezi.

Az udvarhölgyek mögött egy apáca áll, ő Doña Marcela de Ulloa, aki egy őrrel beszélget éppen. Balra pedig magát Velázquez-t látjuk, egy nagy vászon mögül kitekintve. Gyönyörű fekete udvari öltözetet visel, melyre egy vörös Santiago kereszt van festve, a lovagrend szimbóluma, amelyet a király 1659-ben adományozott neki.

A hátsó fal közepén egy nyitott ajtóban egy ember a lépcsőn fel- vagy lefelé halad a képet néző felé tekintve. Ö José Nieto Velázquez, a királynő kamarása, aki a királyi gobelinműhelyt vezette.

A Las Meninas részlete: Velázquez és a tükör, benne IV Fülöp király és Mariana királyné

 

Végül, talán a  kompozíció legfontosabb részlete egy tükör Velázqueztől jobbra, amelyben a királyi pár, Fülöp  és Mariana megvilágított tükörképe látható.

A feltételezések szerint ott állhattak, ahol mi nézők állunk (képzeletben), míg Velázquez a királyi pár portréját festette. A festmény pedig azt a  pillanatot ábrázolja, amikor a kis hercegnő és a kísérete belép, miközben  a portré készül. Mások viszont úgy vélték, hogy éppen ellenkezőleg, a király toppant be a művész műtermébe, ahogyan ezt gyakran megtette, Margarita portréfestése közben. Egy harmadik elmélet pedig úgy véli, hogy a hercegnő nem volt hajlandó csatlakozni a családi portréhoz, és a festmény azt ábrázolja, ahogyan az udvarhölgyek próbálják meggyőzni őt.

Szóval mi is a Las Meninas mondanivalója?

Tudjuk, hogy a Las Meninas a király számára készült, és először a nyári rezidenciája dolgozójó szobájában volt kifüggesztve. De a festmény létrejöttének bizonytalan időpontja kétségessé teszi, hogy Velázqueznek mi is volt a célja ezzel a hatalmas munkával.

IV. Fülöp 1666-ban bekövetkezett halálakor a gyűjtemény leltározása során a festmény megszületését 1656-ra datálták. Ez azonban ellentétben áll azzal a dokumentált  ténnyel, hogy a festőt 1659-ben ütötték lovaggá - márpedig a képen magát a lovagi kereszttel a mellén festette le.

Palominótól kezdve többen feltételezik, hogy a vörös kereszt egy későbbi időpontban, a király utasítására lett odafestve. A monumentális vászonban Palomino annak az ambiciónak a példáját látta, amellyel a művész saját hírnevének  és a királyi házzal való kapcsolatának örökké való fennmaradására törekedett.

A festményt 1919-ig a királyi palotában őrizték, majd áthelyezték a Prado múzeumba. "A kép sokkal inkább Velázquez portréja, mint a hercegnőjé" - írta Felix da Costa portugál író a La Meninas-ról, amikor  1696-ban azt megtekintette. Bár eredetileg IV. Fülöp családjának festménye volt, 1843-ban a művet Las Meninas-nak nevezték el azért, hogy a státusza sokkal előkelőbb legyen egy hagyományos családi portrénál.

A  festményt megvizsgáló modern kori szakemberek azt állítják, hogy  a képen nincs két külön festékréteg, a kereszt tehát az eredeti festmény része volt.

Manapság széles körben elfogadott az a nézet, hogy a képen egy elképzelt jelenet látható, és a mű "pusztán a festő fantáziájának terméke". Velazquez a festmény minden részletét pontosan kidolgozta, majd maga helyezte a szereplőket egymás mellé, és  maga találta ki a számára megfelelő narratívát.

Egy 2002-es tanulmányában Suzanne L. Stratton-Pruitt összevetette a festmény értelmezésének különböző  megközelítéseit az allegorikus írásoktól a mű fizikai szerkezetének elemzésééig.

A XXI. század elején a számtalan elemzés dacára a Las Meninas festmény még mindig  talányos és rejtélyek lengik körül - állítja Stratton-Pruitt.

Forrás: https://www.artsy.net

A Filter összegyűjti neked a legérdekesebb történelmi tényeket - csak görgess lejjebb!
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
További anyagok