Megdöbbentő erejű fotók az emberi felelőtlenségről a NatGeo-ban
A National Geographic folyóirat az alábbi címlappal indítja a Planet or Plastic? (Földgolyó vagy műanyag?) című, informatív és döbbenetes adatokat feltáró kampányát, amellyel a lap azt akarja elérni, hogy egyszerű eszközökkel csökkentsük a nylonzacskó-, a műanyag palack- és szívószál-felhasználásunkat, mert az óceánokba évente kerülő 9 millió tonna műanyag-hulladék felmérhetetlenül károsítja a környezetünket, az élővilágot.
Ezen túl a kampány az akár az élőlények tápcsatornájába és szöveteibe is beépülő mikroplasztik-részecskékre bomló műanyaghulladék hosszú távú hatásaira is felhívja a figyelmünket.
Egy spanyolországi szemétlerakóban kiszabadította ezt a gólyát a fotós. Egy zacskó többször is ölhet: a tetem elbomlik, a műanyag viszont megmarad, újra megfojthat vagy foglyul ejthet.
A bangladesh-i Buriganga folyó egyik ágának a hídja alatt egy család a címkéket szedi le a műanyag palackokról, és szétválogatják a zöldeket meg az átlátszókat, hogy el tudják adni a hulladék-kereskedőnek. Havonta kb. 100 dollárt keresnek így.
A műanyagok fő felhasználási területe a csomagolás. A csomagolóanyag-hulladék adja a világ műanyaghulladékának közel felét. Ennek legnagyobb részét nem használják fel újra és nem is égetik el.
A műanyag palackokkal teli Cibeles-kút a madridi városháza előtt – a Luzinterruptus művészcsapat tavaly ősszel 60,000 műanyag palackot zsúfolt ebbe és két másik madridi kútba, hogy felhívja a figyelmet az eldobható műanyagok környezetromboló hatására.
Egy már nem használt műanyag halászháló csapdába ejtett egy cserepes teknőst a Földközi-tenger spanyol partjainál. A teknős ki tudta nyújtani a fejét a vízből, hogy kapjon levegőt, de nem élt volna már sokáig, ha a fotós ki nem szabadítja. Az elhagyott hálók „kísértethalászata” súlyosan veszélyezteti a tengeri teknősöket.
Okinawa szigetén egy remeterák műanyag kupakba rejti elsatnyult, puha hasát, mert nem talál kagylóhéjat, amit a strandvendégek összegyűjtöttek, műanyag hulladékot hátrahagyva.
A csikóhal a tengeri fűre vagy a tengerben lebegő egyéb növényféleségre csimpaszkodik, ám az indonéziai Szumbava sziget körüli szennyezett vízben ez a csikóhal egy műanyag fültisztító pálcikát talált magának.
A világon minden percben kb. 1millió műanyag palackot adnak el.
Mára egyes állatok műanyag világban élnek – mint ezek az etiópiai Harar-i szemétlerakóban guberáló hiénák. Figyelik, mikor jön a kukásautó, és a napi betevő nagy részét a szemétből szedik.
Kb. 700 tengeri állatfajról tudjuk eddig, hogy műanyagot evett vagy belegubancolódott.
2050-re gyakorlatilag az összes tengeri madárfaj műanyag-fogyasztó lesz.
A 2015 óta keletkezett több mint 6milliárd tonna műanyaghulladék kb. 9%-át hasznosították újra, 12%-át égették el, és 79% kerül a szemétlerakókba, illetve ki a természetbe.
Az indiai Mumbai külterületén még alig kelt föl a nap, amikor a műanyaghulladék-válogatók elkezdik a műszakjukat a szeméttelepen, egy madárraj kíséretében. A távolban a világváros kukásautói haladnak át egy szemét-völgyön. A vörös kendős nő a szemétlerakóban él.
Miután Noorjahan a bangladesh-i Dhakában átmosta a Buriganga folyóban az átlátszó műanyag hulladék-lapokat, most kiteregeti és forgatja őket, hogy megszáradjanak – közben a fiával, Momoval is foglalkozik. A műanyag hulladékot végül eladják újrahasznosításra. A globálisan előállított műanyag-mennyiségnek nem egészen egy ötödét hasznosítják újra.
Kézzel összegyűjtött, átmosott, szétválogatott színes műanyag hulladékdarabkák száradnak a Buriganga partján. Dhakában és a környékén kb. 120,000-en élnek a nem hivatalos újrahasznosításból, miközben a terület 18millió lakója naponta 11,000 tonna hulladékot termel.
A Recology cég legnagyobb San Francisco-i üzeme naponta 5-600 tonna hulladékot kezel. Az utóbbi 20 évben megkétszerezte az újrahasznosított mennyiséget a vállalat, amely egyike az alig néhány, bevásárlószatyrot elfogadó cégnek Amerikában.
A Fülöp-szigeteken, Valenzuelában műanyag palackokkal teli teherautók érkeznek az újrahasznosítóba. A palackokat szemétválogatók gyűjtötték Manila utcáin, majd hulladék-kereskedőknek adták el, akik ide szállították azokat. A kis darabkákra zúzott műanyag palackokat és kupakokat tovább értékesítik, majd exportálják.
Kínában gyártják a legtöbb műanyagot a világon – a globálisan előállított mennyiség több mint egynegyedét –, amelynek nagy része exportra kerül
Forrás: https://www.boredpanda.com/, http://press.nationalgeographic.com/
