5 °C, Budapest
5 °C
Budapest
Holnap
Holnapután
Csütörtök
2018.11.19. hétfõ, Erzsébet
filter.hu filter.hu

Egy sztori Steve Jobs életéből

Steve Jobs az az ember, akit valószínűleg senkinek sem kell bemutatnunk. Személyisége azonban meglehetősen megosztó volt.
Booking.com

Most tőle idézünk egy érdekes szakaszt az életéből. Ki lehetne nála autentikusabb forrás? És talán tanulhatunk is belőle...

"Az első 6 hónap után kimaradtam a Reed College-ből, de aztán még 18 hónapig bejártam az egyetemre, mielőtt véglegesen otthagytam volna. Szóval, hogy miért maradtam ki?

A dolog akkor kezdődött, mielőtt még megszülettem volna.

A biológiai anyám egy fiatal hajadon egyetemi hallgató volt, és úgy döntött, hogy ha megszületek, engem odaad adoptálásra.

Mindenképpen azt akarta, hogy diplomás szülők adoptáljanak, és minden el volt rendezve, hogy megszületésem után egy ügyvédhez és feleségéhez kerüljek. De miután világra jöttem, az utolsó pillanatban úgy határoztak, hogy ők inkább kislányt szeretnének. Így a szüleim, akik  várólistán voltak,  az éjszaka kellős közepén kaptak egy telefonhívást, amelyben azt kérdezték:

- Van egy nem várt kisfiúnk, akarják? Ők azt válaszolták: -Természetesen, akarjuk!

A biológiai anyám később megtudta, hogy anyám soha nem végezte el az egyetemet, az apám pedig soha nem fejezte be a középiskolát és nem volt hajlandó aláírni a végső örökbefogadási dokumentumokat. Csak néhány hónappal később engedett, amikor a szüleim megígérték, hogy járatnak majd egyetemre.

És 17 évvel később egyetemre mentem. De naiv módon egy olyan egyetemet választottam, amely majdnem olyan drága volt, mint a Stanford, és munkásosztály béli szüleim összes megtakarított pénze az egyetemi oktatásomra ment el. Hat hónap után nem láttam ennek értelmét. Fogalmam sem volt arról, hogy mit akarok kezdeni az életemmel, és arról sem volt elképzelésem, hogy az egyetem hogyan tudna segíteni abban, hogy erre rájöjjek. És ott éppen azon voltam, hogy elköltsek minden pénzt, amit a szüleim egész életükön át megtakarítottak. Úgy döntöttem, hogy abbahagyom és bíztam benne, hogy minden rendben lesz.

Akkor eléggé meg voltam ijedve, de visszatekintve az egyik legjobb döntés volt, amit valaha is hoztam.

Ahogy kimaradtam, abbahagyhattam azokat az órákat, amelyek nem érdekeltek, és elkezdhettem olyanokra járni, amelyek érdekeltek.

Nem volt azért olyan romantikus. Nem volt kollégiumi szobám, ezért a padlón aludtam barátaim szobájában. Kólás üvegeket gyűjtöttem és váltottam be 5 centért, hogy élelmiszert tudjak vásárolni.  Vasárnap esténként  7 mérföldet gyalogoltam a városon át, hogy hetente egyszer egyek egy jót a Hare Krishna templomban. Szerettem ezeket a dolgokat.  Nagy része annak, amibe kíváncsiságom és az intuícióm révén belebotlottam, később felbecsülhetetlenül értékesnek bizonyult.

Hadd mondjak el egy példát!

A Reed College akkoriban talán a legjobb kalligráfiai oktatást kínálta az országban. Az egyetem területén minden plakát, minden címke minden fiókon gyönyörű betűkkel kézzel volt írva. Miután abbahagytam az egyetemet és nem kellett a szokásos órákon részt vennem, úgy döntöttem, hogy kalligráfia órákra járok, és megtanulom, hogyan kell szépen írni. Tanultam a serif és a sans serif betűkészletről, a különböző betűkombinációk közötti változó távolságról, és arról, hogy a szép tipográfiát mi teszi széppé. 

Nem volt valószínű, hogy ennek bármi  gyakorlati haszna lehet  valaha is az életemben. De 10 évvel később, amikor az első Macintosh számítógépet terveztük, mindez előjött és beleterveztük a Mac-be. Ez volt az első számítógép, amelynek  gyönyörű tipográfiája volt. Ha nem jutottam volna el arra a bizonyos egyetemi kurzusra, a Mac-nek soha nem lett volna többféle betűtípusa vagy arányosan elhelyezett betűi. És mivel a Windows lemásolta a Mac-et, valószínű, hogy egyetlen személyi számítógépnek sem lenne. Ha nem hagytam volna ott az egyetemet,  soha nem kezdtem volna járni erre  kalligráfia kurzusra és a személyi számítógépek talán nem rendelkeznének  csodálatos betű készlettel. 

Az élet különböző pontjait csak hátrafelé nézve lehet összekapcsolni. Tehát bízni kell abban, hogy a pontok valahogy majd csatlakozni fognak a jövőben. Hinni kell valamiben - a merészségben, a sorsban, az életben, a karmában, bármiben. Ez a megközelítés soha nem okozott csalódást, és mindig  fontos volt az életemben. "

Steve Jobs

Forrás: https://historicalsnaps.com

A fenti történet már történelem. Ha érdekelnek még izgalmas cikkek a történelemből, akkor biztosan találsz még izgalmas cikkeket a lenti beágyazott témánkban.
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
Magyar
Nagyvilág
További anyagok