Drámai lesz a népességcsökkenés gyorsulása Kelet-Európában a következő évtizedekben, a régió országainak többsége azonban nem hajlandó fontolóra venni a várható demográfiai katasztrófa kivédésének egyik módját.
Az ENSZ szerint a leggyorsabb népességcsökkenést felmutató 10 ország mind Kelet-Európában van, néhány pedig Észak-Európában. 2050-re Bulgária, Lettország, Moldávia, Ukrajna, Horvátország, Litvánia, Románia, Szerbia, Lengyelország
és – igen – Magyarország népessége is legalább 15%-kal (!) csökken, közli az ENSZ 2017-es demográfiai előrejelzése.
A világ leggyorsabban fogyó országában, Bulgáriában a 2017-es 7 millió lakosból mindössze 5.4 millió marad 2050-re. Lettországnak 2017-ben 1.9 millió lakosa volt: 2050-re ez 1.5 millióra csökkenhet, Moldávia népessége pedig 4 millióról 3.2 millióra fogy.
Ország
|
2017 (millió)
|
2050 (millió)
|
Változás, %
|
---|---|---|---|
Bulgária |
7.08 |
5.42 |
-23 |
Lettország |
1.95 |
1.52 |
-22 |
Moldávia |
4.05 |
3.29 |
-19 |
Ukrajna |
44.22 |
36.42 |
-18 |
Horvátország |
4.19 |
3.46 |
-17 |
Litvánia |
2.89 |
2.41 |
-17 |
Románia |
19.68 |
16.40 |
-17 |
Magyarország |
9.72 |
8.28 |
-15 |
Lengyelország |
38.17 |
32.39 |
-15 |
Szerbia |
8.79 |
7.45 |
-15 |
A tekintélyes bécsi populációdinamikai elemző Wittgenstein Centre kutatásvezetője, Tomas Sobotka azt mondja, „masszív a népességfogyás sok közép- és kelet-európai posztszocialista országban; mi több, ez a folyamat már 25 éve tart”. 1989 óta legalább 11 ország lakóinak száma csökkent több mint 10%-kal: ilyen Bulgária, Románia és Ukrajna. Lettország népessége több mint ¼-ével, 27%-kal csökkent, Litvániáé 23%-kal, Bulgáriáé és Bosznia-Hercegovináé pedig 21%-kal. Míg 1989-ben pl. 9 millióan éltek Bulgáriában, tavaly már csak 7.1 millióan.
„Ilyen méretű népességcsökkenés békeidőben még nem fordult elő” – magyarázza a kutatásvezető.
Sobotka úgy véli, a példátlan ütemű népességcsökkenésnek három oka van: a csökkenő születésszám, a folyamatos kivándorlás és a viszonylag magas halálozási arány. „Nyugat- és Dél-Európában a tömeges bevándorlás nagyjából ellensúlyozta a születésszám esésének negatív hatását, Kelet-Európát azonban gúzsba köti, hogy a kivándorlásnak és a születésszám csökkenő trendjének azonos irányú a hatása.”
2016-ban a bevándorlás következtében nőtt Európa népessége. A születések és a halálozások száma azonos volt, 5.1 millió, kiegyenlítették egymás hatását, a migráció mérlege azonban pozitív volt, és ez 1.5 millióval emelte - 511.8 millióra - az Európában élők számát.
Éppen a leggyorsabban kiürülő országok állnak ellen a legerősebben a bevándorlók befogadásának. 2015-ben az Európai Uniót megrázó menekültváltságban több mint 1millióan áramlottak a térségbe. A válság oroszlánrésze a Földközi-tenger menti Görögországnak és Olaszországnak jutott. Megbukott az EU 2015-ös kísérlete 160,000 menekült kvóta szerinti elosztására: 2017. augusztusig mindössze 25,000 menekült sorsa rendeződött. Szlovákia 16, Csehország 12 menekültet fogadott be, nem is nagyon akarnak többet,
Magyarország és Lengyelország pedig teljes egészében elutasította a kvótát.
Ez év január 3-án, miután találkozott lengyel kollégájával, a magyar miniszterelnök kijelentette, hogy az EU migrációs politikája kudarcot vallott.
A bevándorlás lassítja a népességfogyás ütemét, de nem valószínű, hogy képes a trend megfordítására. Németország példáján mutatnak rá a kutatók, hogy bár a menekültválság révén nőtt az ország lakóinak száma, a népességcsökkenés fenyegető trendjét még egymillió bevándorló sem tudná megfordítani.
Forrás: qz.com