Tizenhét gyakori tévedés az egészséggel kapcsolatosan
1) A csokievés pattanásokat okoz
Nem igaz.
A kérdésben nyomozó tudósok egy hónapig etettek egy kísérleti csoportot olyan csokiszeletekkel, amik a szokásos csokoládé-mennyiség tízszeresét tartalmazták. A kontroll csoport tagjai közben kamu-csokiszeleteket kaptak. Megszámolták mindkét csoport pattanásait a kúra előtt és után - se a csoki, se a zsír nem volt igazán hatással rájuk. Jó hír? Jó hát :)
2) Minden nap egy alma, az orvost távol tartja
Az almában sok a rost és a C-vitamin. Mindkettő fontos a hosszú távú egészségmegóvás szempontjából, de töredékét sem fedi le mindannak amire a szervezetnek szüksége van. Ha pedig vírusok vagy baktériumok kerülnek a szervezetbe, sajnos egy alma semmit sem fog tudni kezdeni velük. Egyél egy almát minden nap - de ettől még oltasd be magad influenza ellen ha erősebb járványkitörést valószínűsítenek.
3) A méz egészségesebb, mint a cukor
Sajnos nem.
Igaz, hogy a mézben több extra ásványi anyag található, mint a cukorban - de a természetes eredetű "nyers" cukrok (mint a gyümölcsök vagy a méz) alapjában véve ugyanazt a molekulát tartalmazzák, mint a finomított cukrok vagy a mesterségesen előállított cukrok. Amire a kis különbségek helyett figyelni érdemes, az a kalória, amit a különböző fajta cukrokkal beviszünk a szervezetünkbe - ez az ami ténylegesen számít az egészség szempontjából.
4) Ha meg vagy fázva, nem ehetsz fagyit vagy jégkrémet
Hála istennek - hamis!
Tévhit, hogy a tejtermékek fogyasztása megnövelné a nyálka és váladék termelés mennyiségét a szervezetben, sőt, a világhírű Mayo klinika orvosa szerint "valójában a fagyasztott tejtermékek fogyasztása megnyugtathatja a fájó torkot és kalóriákhoz juttathatja a szervezetet egy olyan időszakban amikor a nyelés - és így az étkezés - nehézségekbe ütközik."
5) A cukor pont annyira addiktív, mint a dohány vagy a heroin
2009-es bestsellerjében Dr. Robert Lustig azt állítja, hogy a cukor pont azokat a területeket ingerli az agyban, mint a nikotin vagy a heroin. Még hivatkozik is különféle kutatási eredményekre, melyek szerint a függőség agyi térképei nagyon hasonlóak a három esetben.
Csak egy probléma van ... a függőségnek egyelőre nincs agyi térképe. A neurológusok jelenleg nem tudják mérni, leképezni az addikciót, így nehéz lenne bármiféle összehasonlításról beszélni.
6) Egyél répát, jobban fogsz látni!
Persze, egyél répát, de azért ne várd, hogy a sas térden állva könyörög majd a receptért.
A sárgarépában sok az A vitamin, ami jót tesz a szem egészségének, de ez leginkább a rosszul látóknál hasznosul, nem ad szuperképességeket. Érdekes tény, hogy ez a tévhit a második világháborúig eredeztethető vissza, amikor is az angol légierő új radartechnológiája révén a bombázók pilótái hirtelen sokkal hatékonyabbak lettek - és a háborús propagandaminisztérium ezt tudta kitalálni fedősztorinak.
7) A cukor hiperaktivitást okoz a gyerekeknél
Ez a gondolat sziklaszilárdan beépült a legtöbb szülő gondolkodásába - mégsem lehet semmiféle tudományos bizonyítását találni. Eredete Dr. William Crook 1974-es levele az Amerikai Gyermekorvos Akadémiához, melyben azt állítja, hogy az elmúlt három évben rájött: "... a cukor a hiperaktivitás fő oka."
A levélhez semmiféle tudományos kutatási eredményt nem csatolt. A NIMH (National Institute of Mental Health) szakvéleménye szerint "A teória, miszerint a finomított cukor hiperaktivitást okoz népszerű, de jóval több kutatási eredmény szól ellene, mint amennyi támogatja."
8) A lenyelt rágót hét évig emészti a szervezet
Dehogy. Ugyan már. Miért pont hét évig?
A rágót - ugyanúgy mint bármi mást, ami megemészthetetlen -, a szervezet a hagyományos úton kiüríti az emésztőrendszerből. Nem kell részletezzük, ugye? :) Kijön, és kész.
9) A mikrohullámú sütő rákot okoz
Nem. Nyilván nem okoz. Ha okozna, szerinted mennyi idő alatt mennének csődbe a mikrohullámú sütőket gyártó és forgalmazó cégek a kártérítési perek miatt?
A mikrohullám nem rákot okoz, hanem felmelegíti az ételt. A rákot más típusú sugárzások okozzák - igazándiból csak egy pár fajta, és ezeknél is nagyon sok múlik a mennyiségen. A napsütés például nagy mennyiségben bőrrákot okoz, míg normális mennyiségben ellenállóbbá teszi a szervezetet és segíti a D-vitamin termelődését.
10) Teli hassal ne menj a vízbe, mert megfulladsz!
A közhiedelem szerint az emésztés elvonja a vért a test többi részéből, így a végtagokból is, amik így könnyen begörcsölnek - fulladást okozva.
Valójában azonban az orvostudomány nem ismer egy olyan esetet sem, amikor a teli has kiváltotta izomgörcs lett volna a fulladásos halál oka. Úszás közben gyakori az izomgörcs, de ennek semmi köze az evéshez. Ja, és a legjobb amit tehetünk ilyenkor, ha lebegünk egy-két percet a vizen és megvárjuk míg elmúlik. Don't panic! :)
11) Minden nap igyál meg nyolc pohár vizet!
Igyál, ha szomjas vagy! - ebben fogalmazható meg legtömörebben a tudományosan is igazolható álláspont.
Sok, erre a kérdésre irányuló kutatás eredményei szerint nincs összefüggés a folyadék bevitel és a vesebetegségek, szívbetegségek, a nátriumszint vagy a bőr minősége között. A hidratálás fontos - de ez a "nyolc pohár víz" teória elég furcsa tudományos szempontból nézve.
Mindazonáltal a víz sokkal egészségesebb, mint a magas cukortartalú üditők, így ha a nyolc pohár vizet nyolc pohár kóla helyett iszod, a végén tényleg jobban jársz.
12) Az alkohol megöli az agysejteket
Őszintén. Ha így lenne, hol tartanánk? :)
Valójában a túlzott alkoholfogyasztás rongálhatja az idegsejtek közötti kapcsolódásokat, de megölni nem öli meg a sejteket. Persze mindez a felnőttekre vonatkozik - a terhes anya túlzott alkoholfogyasztása fejlődési rendellenességet okozhat a magzatnál, akinek így nem fejlődik ki például elegendő agysejtje.
13) Borra sör, meggyötör - sörre bor, mindenkor!
Sajnos nem. "Nincs bizonyítékunk arra, hogy a különböző alkoholos italok fogyasztásának sorrendje befolyásolja azt, hogy mennyire érezzük magunkat rosszul később" - magyarázza Julia Chester, aki viselkedési neurológus a Purdue egyetemen.
Amiben van különbség, az a szervezet feldolgozási sebessége. A sört és a koktél-típusú italokat gyorsabban magáévá teszi az anyagcserénk, mint a tömény italokat (a magasabb alkoholfok miatt több vele a munka.) Vagyis elméletben, ha először sör-koktél mixet fogyasztunk, majd míg ez a gyomrunkban van, töményet iszunk rá, előállhat egy olyan keverék, amely viszonylag magas alkoholtartalom mellett is gyorsan felszívódik. De hogy ennek mi lenne az eredménye másnap, azt nem tudjuk. Azt tippeljük, hogy inkább a "meggyötör" kategóriába esne...
14) A barna cukor egészségesebb, mint a fehér cukor
Sajnos a barna cukor semmivel sem egészségesebb, mint a fehér. Sőt - valójában a barna cukor nem más, mint fehér cukor némi melasszal összekeverve. A melasz tartalmaz pár vitamint és ásványi anyagokat (pl. nátriumot és magnéziumot), de olyan kis mennyiségben, hogy ezekért nem érdemes sok cukrot is bevinni a szervezetünkbe.
A testünk szempontjából pedig a barna cukor teljesen egyenlő a fehér cukorral.
15) A védőoltások autizmust okozhatnak
Az egész egy 1998-as cikkel kezdődött, mely a The Lancet c. folyóiratban jelent meg. Ez a cikk azt állította (12 gyerek vizsgálata alapján), hogy kapcsolat van a védőoltások és az autizmus között. Az elenyésző mintára alapozó cikkről később kiderült, hogy szerzője meghamisította a benne lévő adatokat, csak hogy stimmeljenek a mondanivalójához.
1998 óta igen sok kutatás foglalkozott a témával, melyek összességében több, mint egymillió gyereket vizsgáltak. Mindegyik azt az eredményt mutatta ki, hogy nincsen kapcsolat a védőoltások és az autizmus között.
Sajnos sokan hisznek ebben a káros és veszélyes tévhitben, így visszatértek olyan - már szinte nem is létező, és az oltások révén elkerülhető - veszélyes betegségek, mint például a kanyaró. Los Angeles pár gazdag (és ezek szerint tudatlan) környékén már olyan arányban fordulnak elő ezek a betegségek, mint Csádban vagy Dél-Szudánban.
16) Az ujjak ropogtatása ízületgyulladáshoz vezet
Szerencsére nem.
Idegesítő szokás, de a kutatások azt mutatják, hogy még azok, akik szinte folyamatosan ropogtatják az ujjaikat, sem betegszenek meg gyakrabban ízületi gyulladásokban, mint azok, akik egyáltalán nem teszik ezt.
17) A zöld takony baktérium-fertőzést, a sárga vírus-fertőzést jelent
Az orrváladék színéből sajnos nem lehet a betegség kiváltó okára következtetni. A szín és az állag az adott betegség egyes szakaszaiban is változik és nagyban függ a betegség hosszától is. A legjobb, ha elmész orvoshoz, ahelyett, hogy saját magad próbálod beazonosítani a baj forrását.
