Indiában gyakori a rózsaszín, vagy vörös ruha menyasszonyokon. A homlok közepére festett piros pont a férjes asszonyokat jelöli a kontinensnyi ország egyes részein.
Az afrikai országban több száz etnikai csoport él, így nehéz egységes viseletről beszélni. Viszont jellemző, hogy a nigériai menyaszony színes ruhát és a Gele névre hallgató fejdíszt hordja.
Afrika ezen szegletében szeretik a színeset, az esküvőn is. Minden családnak vannak jellemző mintázatai, ami aztán a menyasszony és a vőlegény ruháján is visszaköszön.
Mongóliában a Deel elnevezésű ruhadarabot ölti magára az ifjú pár. A színes viseletnek több száz éves hagyománya van, és más ázsiai nomád népek körében is elterjedt.
A japán szokások párhuzamokat mutatnak az európaival. A menyasszony a tisztaságot szimbolizáló fehér kimonót viseli a szertartáson, majd átöltözik a szerencsét jelentő vörös kimonóba.
A kazah menyasszony fejét a Saukele nevű fejdísz ékesíti, az arca pedig le van fátyolozva. A Saukele rendszerint jóval az előtt elkészül, hogy a lány eladósorba kerülne.
A hagyománytisztelő skót vőlegény a kilt nevű szoknyát ölti magára a Nagy Napon. Menyasszonya a szertartás után magára vesz egy kendőt, amit a férj klánjának címere díszít. Így jelzi, hogy most már új családjához tartozik.
A Kárpátalján élő etnikai csoport sok tagja még ma is szívesen mondja ki az igent hagyományos, színes népviseletben.
Az Avasság az egykori Szatmár vármegye nagyrészt románok lakta néprajzi egysége. Az itteni esküvőknek rengeteg hagyományos eleme van és rendszerint az örömszülők szervezik meg.
A két jugoszláv utódállam határán fekvő Gora lakosai muzulmánok, így az ottani esküvők rengeteg, nem keresztény eredetű elemet felvonultatnak. Például a menyasszonyt fehér lovon viszik a szertartásra.
A kínaiak úgy tartják, hogy a vörös szerencsét hoz és távol tartja a rossz szellemeket. Így nem meglepő, hogy az ottani menyasszony és vőlegény ezt a színt ölti magára.
A hagyományos matyó menyasszony ruháját virágminta díszíti, rengeteg alsószoknyát visel, a fejdíszébe pedig búzát szőnek bele.
Az Andokban szintén színeset viselnek a Nagy Napon. A menyasszony és a vőlegény külön az esküvőre készült poncsót és szoknyát ölt magára.
A norvégok hagyományos esküvői viseletét Bunadnak nevezik. Nem csupán házasságkötéskor öltik magukra, hanem más események, például keresztelők alkalmával is.