5 tipp, arra az esetre, ha a gyerek harap
A kicsik egy része rendszeresen harapással fejezi ki nemtetszését a másik iránt. De a saját apját, vagy anyját is „megtámadja” időnként. Van, hogy „leállítható” azzal, ha elmagyarázzuk, hogy ez a másiknak fáj. Más gyerekek jobban ragaszkodnak a saját „problémamegoldásukhoz”.
A harapással kapcsolatban legfontosabb, hogy a szülő tudatosítsa magában: ez nem jelenti azt, hogy a gyereke agresszív, vagy „rossz”. 1-2 év körül a kicsik még képtelenek megfelelően kifejezni az érzelmeiket, és az ebből adódó feszültség csap át időnként „robbanásba”. Pont ebben az időszakban kezdenek odafigyelni a többi emberre, ekkor zajlanak az első kísérletek, hogy „szociális lények” legyenek. Ebből a nehéz helyzetből megannyi stressz és fusztráció fakad.
Harapás esetén a szülő természetes első reakciója a harag, de próbáljunk meg türelemmel lenni és inkább a következő módszereket alkalmazzuk!
Az első alakommal „tedd szóvá”
Amikor először észleled, hogy harap a gyerek, határozottan és kedvesen vedd rá, hogy azonnal hagyjátok el a helyszínt és magyarázd el neki, hogy miért teszitek ezt. Ez nagyon erős üzenet lesz felé, hogy valami olyat tett, amit nem lett volna szabad. Magadban pedig tudatosítsd, hogy miért harapott a gyerek. A jövőben próbáld meg elkerülni ezeket a helyzetek!
Figyelj oda rá
Persze, tudjuk, hogy figyelsz rá egyébként is! De itt a szituációk, okok, okozatok megfejtésén van a hangsúly. A kisgyerekben nagyon erős a birtoklási vágy, gyakran nem szeretnék megosztani a játékaikat másokkal. Ha ezt erőltetjük, annak könnyen a másik gyerek látja kárát pár harapás formájában. Ezért ne szidjuk le vagy próbáljunk a viselkedésén változtatni, ha „irigy”. ( Valljuk be, mi magunk se örülnénk neki, ha egy ismeretlen anyuka a játszótéren csak úgy megfogná a táskánkat.) Töltsünk időt a kicsivel, figyeljünk rá és vegyük észre, hogy mik az első jelek, amik arra utalnak, hogy harapni fog. Ilyenkor nem csupán baj előzhető meg, hanem arra is alkalom nyílik, hogy megdicsérjük, ha megfelelően reagált egy szituációra. Fokozatosan tanítsuk meg neki, mi módon ossza, oszthatja meg a dolgait másokkal.
Hagyd, hogy érvényesítse a saját érdekét
A harapás legfőbb oka a frusztráció. Hagyni kell, hogy a gyerek kifejezze, ha dühös, de igyekezz kordában tartani az indulatait. Kínáljunk neki opciókat, ami közül választani fog. Ha érzi, hogy az ő akarta is számít és időnként érvényesül is - ez nem egyenlő azzal, hogy mindig az történik, amit ő akar! -, akkor jóval kevesebb düh lesz benne.
Fejleszd a beszédképességét
Ha a gyerek el tudja mondani, hogy mi bántja, akkor jóval kisebb eséllyel fog harapni. Ezért (is) mindig beszéljünk hozzá nyugodt, egyszerű szavakkal, így mutatva „példát” neki. Hasznos, ha mi fejezzük ki helyette a benne dúló viharokat. „Látom, most nagyon dühös vagy.” „Látom, hogy most nagyon haragszol rám”. Ehhez tartozik az is, hogy ilyen korban még fel sem fogják azt, hogy a másiknak fáj a harapás. Ezt is tudatosítsuk benne, ha megtörténik a baj, mindig mondjuk el neki, hogy a másiknak ez nagyon rossz érzés volt.
Fogzási problémák
Ha a gyerek a fogzás miatt harap, akkor a legegyszerűbb valamit adni neki, amin kiélheti vágyait. Sárgarépa és uborka megfelelő erre célra, de (ha elveinkkel nem ütközik) a cumi is tökéletes a célra.
Tanítsd meg pihenni
Fontos a játszótér, fontos a futkosás, de ha ezeket nem szakítja meg a nyugodt pihenés, akkor a gyerek könnyen agresszívvá válhat. Ha tehetitek, rendezzetek be egy kis „nyugiszobát” együtt, játékokkal, könyvekkel és valamivel (ággyal, de egy matrac is megteszi), amire a pici le tud heveredni. Ha szükségesnek látod, töltsétek itt együtt az időt olvasgatva, csendben játszogatva vagy éppen békésen szunyókálva.
