A terhesség hetei (különösen az utolsó trimeszter) nem csupán tételen várakozással telnek, hanem elintéznivalókban bővelkedő időszak. Ráadásul a hamarosan szülőkké váló párban rengeteg a kérdés és bizonytalanság a szüléssel és általában a babákkal kapcsolatban. Íme néhány tennivaló, ami segíthet minket abban, hogy még jobban felkészülhessünk az anya- és apaszerepre.
Sok kórházban lehetséges szülésfelkészítő tanfolyamon részt venni. Ilyenkor megmutatják a szülőszobákat, válaszolnak a kérdésekre. Sok kismamát az ilyen alkalmak lendítik át a szüléstől való félelmén.
Érdemes előre készülni a szoptatásra is, hiszen vannak anyukák az ismeretek hiánya gátolja a szoptatást, nem biológiai okok. Erre szakosodott csoportokban, szervezeteknél sok hasznos információval gazdagodhatunk. Magyarországon, többek között a La Leche Liga is szervez hasonló összejöveteleket anyukáknak és leendő anyukáknak. (http://www.lll.hu/csoport)
Általában a gyerekneveléssel kapcsolatban, az interneten kutatva rengeteg csoportra, kezdeményezésre találhatunk, ahol online, vagy akár offline formában mód nyílik a tapasztalatcserére. Kezdő szülők sok jó tippet kaphatnak az ilyen fórumokon. Nálunk pedig külön téma foglalkozik a babavárással és az utána következő időszakkal, sok-sok hasznos cikkel, amiket szintén érdemes elolvasni, követni.
Ezeknél a társaságoknál azért ügyelni kell, a minden gyerek más elvre. Sok anyuka abban a meggyőződésben él, hogy ha valami bejött az ő gyereke esetében, akkor az nyilvánvalóan másnak is jó. Ők, puszta jó szándékból, fennhangon és meglehetősen erőszakosan hirdetik a módszereiket, mint az egyetlen üdvözítő utat a gyereknevelésben. Ezen kívül hajlamosak rászállni a bizonytalanságok által gyötört, első gyerekes anyukákra. Nem kell feltétlenül hinni nekik. Hasznos lehet végighallgatni mások történeteit, de a legfontosabb ráhangolódni saját babánkra és kialakítani a nekünk legmegfelelőbb utat.
Magyarországon a kisgyerekek esetében is fennáll a szabad orvosválasztás lehetősége. Érdeklődjünk előre arról a gyerekorvosról, akihez tartozni fogunk. Ha esetleg rossz benyomásunk van róla, vagy egész egyszerűen az ő elképzelési nem egyeznek a miénkkel (például egyszerű megfázásra is antibiotikumot ír fel), akkor lehetőség van a váltásra.
Bár a születés után hosszú hónapok telnek majd el addig, amíg a baba csúszni-mászni kezd, a lakás biztonságossá tételét soha nem korai elkezdeni. Célszerű tennivalók:
Mindent biztonságos helyre tenni, amitől a baba megfulladhat. Már az első pillanattól ügyelni kell arra, hogy semmi nem legyen a kiságyban, amit a pici esetleg akaratlanul is a fejére húzhat és megfulladhat tőle.
A konnektorokba célszerű erre a célra készült dugót tenni.
A legmagasabb polcra tenni a gyógyszereket, tisztítószereket és bármit,a mi mérgező lehet.
(Idevág egy, a toxikológián dolgozó orvos ismerősöm tanácsa. Szerinte életveszélyes abból kiindulni, hogy úgysem tudja kinyitni.)
Érdemes a kiírt időpont előtt akár egy hónappal előkészíteni, hiszen nagyon sok baba érkezik a 38-39. hétre. Legyen benne ruha nekünk és a babának is. Arról ne feledkezzünk meg, hogy a szülés után viselt ruhán könnyen és nagymértékben összevéreződhet, vagyis olyat válasszunk, amit nem sajnálunk kidobni. Babaápolási szereket általában adnak a kórházban, de ennek érdemes utánakérdezni. A magyar egészségügyi viszonyokat ismerve azért a saját tisztálkodószereinkről és az evőeszközről semmiképp ne feledkezzünk el.
Minden kismaménak joga van a szülés alatt valakit maga mellett tudni. Általában az apák szoktak bemenni a szülésre, de ha valamiért ezt nem akarja a pár, akkor bárki bemehet. Egyetlen törvényi feltétel, az, hogy az illető tizennyolc év felett legyen. Az anyukának a saját anyja, más családtagja, vagy akár barátnője ott lehet. A legfontosabb az, hogy a kismama valódi lelki támogatásra számíthasson tőle. Nagyon sok rossz élménnyel gazdagodhat az, aki „nem akarom megbántani alapon” olyat (pl. anyós) enged be a szülésre, akit valójában a háta közepére sem kíván abba a szituációban.
Érdemes előre megbeszélni a családdal, rokonokkal, barátokkal, hogy mikor jöjjenek látogatóba. A szülés utáni napokban sokszor jön segítségként valamelyik nagymama. Velük is megéri előre egyeztetni, hogy szükséges van-e rájuk, és ha igen, akkor mikor. Itt is legyünk „önzőek”. A kórház utáni első napok arról szólnak, hogy egy párból családdá válunk. Nem kell mindenáron megfelelni a kétévente egyszer látott rokonoknak, akik halálra sértődnek, ha nem láthatják most és azonnal a kisbabát.