A gyerek és az alkohol: minél előbb, annál jobb?
Az írást Katherine Kinzler, a Cornell Egyetem pszichológia professzora és Justine Vanden Heuvel, az említett intézmény docense jegyzi. Az írás annak az apropóján született meg, hogy nemrég egy olasz politikus, Dario Stefàno azt a javaslatot tette, hogy a hivatalos oktatásba emeljék be a borkultúrát, mint tantárgyat, mégpedig hat éves kortól. Sok szülő lehet, (nem csupán az Egyesült Államokban, hanem például hazánkban is) akik eleve felháborodva fogadnának egy hasonló ötletet.
Pedig akár tudatosul bennünk, akár nem, a gyerekek már egészen kicsi kortól kezdve rengeteg információt gyűjtenek be az alkohollal kapcsolatban. Ha mást is esznek és isznak, mint szüleik, az étkezés és az italfogyasztás része annak a kulturális közegnek, amiben felnőnek és szocializálódnak.
A gyerekek (sőt, már a kisbabák is) megfigyelik a felnőttek alkoholfogyasztási szokásait. Látják, hogy a (számukra gyakran irányadó) emberek egyedül isznak-e, vagy társaságban, esznek-e hozzá, vagy sem, illetve megállnak-e az első pohár bor után, vagy eljutnak-e a részegségig. A tanult minták közti különbség akkor válik nyilvánvalóvá, ha „rápillantunk” gazdag borkultúrával rendelkező országokra.
A cikk kitért arra a jelenségre, hogy a fiatalok egyre gyakoribb és nagyobb mértékű alkoholfogyasztása világviszonylatban jelent problémát, viszont országonként más a növekedés mértéke. Érdekes és elgondolkodtató tény, hogy az Egyesült Államokra sokkal inkább jellemző a fiatalok körében terjedő „ivászat”, mint Franciaországra. Az adatok alapján a franciák egy főre jutó alkoholfogyasztása nagyobb, mint az amerikaiaké. De míg az európai országban az alkoholfogyasztás alapvetően azt jelenti, hogy vacsora (vagy ebéd) közben megisznak egy pohár bort, addig a tengeren túl jellemzően „csak úgy” emelgetik a poharat, nem az étkezés részeként.
A francia kisgyerekek hamar magukba szívják, hogy az alkoholt (bort) mértékkel és az étkezési kultúra részeként kell fogyasztani, míg az amerikai társaik jellemzően nem jutnak ilyen kulturális mintához.
Az olasz honatya valószínűleg jó helyen keresgél, ha szerinte már kisgyerekeknek is oktatni kellene a kulturált alkoholfogyasztást, de persze még ennél is jobb, ha a kicsik ezt a saját családon belül látottak alapján sajátítják el.
Hangsúlyozni kell, hogy NEM arra vonatkozik a politikus javaslata, sem pedig ez vagy az eredeti írás, hogy a gyerekeket bármilyen módon is rá kellene szoktatni az alkoholfogyasztásra. Pláne nem arról, hogy kínálgassuk őket. 2014-ben zárult le ugyanis az eddigi talán legátfogóbb ilyen irányú kutatás Ausztráliában, amiből az derült ki, hogy
A témában készített eddigi legnagyobb vizsgálat során az ausztrál Új-Dél-Walesi Egyetemen működő Nemzeti Drog- és Alkoholkutató Központ szakemberei mintegy kétezer családban követték nyomon a szülők és a gyerekek alkoholfogyasztási szokásait több mint négy éven át.
A tanulmány vezető kutatója, Richard Mattick szerint sok szülő úgy véli, hogy ha megismerteti gyermekét az alkohollal, azzal rávezetheti őt a későbbiekben való felelősségteljes alkoholfogyasztásra és minimálisra csökkentheti a sérülések, az erőszak, a mérgezés, a kockázatos szexuális együttlétek és a jövőbeli alkoholproblémák kockázatát. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy a jó szándékú gyakorlat hatására a gyerekek nem mérsékelten isznak, hanem épp ellenkezőleg, több alkoholt fogyasztanak.
A fentiek alapján tehát nem az a megoldás, hogy a jószándékú tanítás jegyében alkohollal kínáljuk a gyerekeket, de sokat tehetünk a későbbi kultúrált alkoholfogyasztásuk érdekében azzal, ha a minta, amit látnak (és követnek) inkább a franciák példájához hasonló. Mert kizárni a hétköznapi életükből az alkohollal való találkozást lehetetlen.
