Mi számít veszélyes hulladéknak, avagy mit ne tegyünk az elszállítandó nem veszélyes lomok közé?
Mi minden lehet konkrétan veszélyforrás egy szokványos háztartásban?
Fontos tudnunk, hogy a kidobásra váró tárgyak, anyagok közül azok számítanak veszélyes hulladéknak, amelyek valamely összetevőjük folytán vagy állapotváltozásuk következtében károsak lehetnek az élővilágra, a környezetünkre, vagy közvetlenül az egészségünkre.
A hétköznapok során keletkező leggyakoribb veszélyes hulladékfajták a különböző olajok, a már nem használható elektronikai eszközök, a meghibásodott háztartási gépek és egyéb berendezések; az elemek és akkumulátorok; a gyógyszerek és más gyógyhatású készítmények, valamint a különböző mesterséges vegyületeket tartalmazó háztartási és tisztítószerek. Ügyeljünk rá, hogy ezek az anyagok semmiképp se jussanak a lefolyóba vagy a WC-be, de elégetni vagy a háztartási szemétbe dobni sem szabad, így megakadályozhatjuk, hogy az élővizeinkbe vagy a talajba jussanak.
Szigorú értelemben véve egy papírzsebkendő is veszélyforrásnak minősülhet, ha előzőleg egy fertőző beteg használta, de egy egyszerű műanyag csomagolás is, ha a szemetesben szerves hulladékkal érintkezett. Az előbbiek illetve a mutagén anyagok komoly betegségek okozói lehetnek, sőt, akár genetikai értelemben is súlyos következményeket vonhatnak maguk után. Mindemellett akkor is károsnak bizonyulhat egy, már korábban eltávolított hulladék, ha visszajut a tápláléklánc körforgásába, és onnan az emberi szervezetbe. A maró hatású anyagok – legyenek akár savasak, akár lúgosak -, mint az ultrahatékony tisztítószerek, nem csak a fémek felszínére, de az élő szövetekre is nézve is meglehetősen ártalmasak.
Számos gyúlékony veszélyforrás is akad egy átlagos háztartásban, gondoljunk csak az acetont tartalmazó körömlakklemosóra; a fertőtlenítőszerekre, a légfrissítőkre, a hajlakkra, vagy éppen a festékek oldószerére. És akkor még nem beszéltünk azokról a robbanásveszélyes anyagokról, mint például a forrasztásra használt kalcium-karbid vagy egyes kártevőirtók, melyek más anyagokkal reakcióba lépve mérgező gázokat is fejleszthetnek, sőt, robbanhatnak.
Nincs könnyű dolgunk, annyi bizonyos, ha komolyan szeretnénk venni a szelektív és tudatos hulladékgyűjtést, márpedig ez szó szerint létkérdés.
Mit történjen a veszélyes anyagokkal?
Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő úticél ezen anyagok számára a hulladékudvar, de az sem mindegy, hogy addig hogyan, miben tároljuk vagy épp miként juttatjuk el rendeltetési helyére.
A használt étolajat töltsük egy jól zárható műanyag palackba, és adjuk le az erre kijelölt helyek valamelyikén: hulladékudvarban, benzinkúton vagy olyan helyen, ahol a veszélyes hulladékok semlegesítése történik.
Az elektronikai eszközök, berendezések vásárlásakor érdemes azok között válogatni, melyek esetében a gyártók hosszú időtartamot jósolnak. A már használaton kívülieket pedig adjuk tovább, de vissza is vihetjük a vásárlás helyére. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy egy új készülék vásárlásakor beszámítják a régit, így pénzt is spórolhatunk. Ha pedig ezek az opciók már nem jöhetnek szóba, akkor irány a hulladékudvar!
Az elemek és a különböző akkumulátorok a bennük található nehézfémtartalom miatt okozhatnak bajt, erre az újratölthető akkumulátoros elemek használata is megoldás lehet. Fontos, hogy az élettartamuk lejártával veszélyeshulladék-átvevőknél vagy a hulladékudvarokban adjuk le. Előbbi gyűjtőhelyeket, illetve erre a célra szolgáló tárolókat találunk már elég sok intézményben, sőt, iskolákban is.
Gyógyszerek esetében csak annyit vásároljunk, illetve csak akkora kiszerelésűt, amekkorára feltétlenül szükségünk lehet, és amennyiben már lejárt szavatosságú készítményre bukkanunk a tárolásra használt dobozban, szekrényben, vigyük vissza a patikába.
Ha felújítás, festés vagy takarítás zajlik, szinte biztos, hogy vegyi hulladék is marad a munkálatok után, melyeknek mindenképp a hulladékudvarban van a helyük, semlegesítésre várva.
Mit tegyünk és mit ne a nem veszélyes hulladékokkal?
Egyes hulladéktípusok tovább hasznosíthatók, így fajtájuktól függően a komposztba is kerülhetnek, de ügyes kezek munkája nyomán valami új is készülhet belőlük.
Egy bizonyos mennyiségű hulladék összegyűltével sokan égetéssel próbálnak megszabadulni a kidobásra szánt szeméttől, azonban ez a módszer számos kockázatot is magában hordoz. A műanyag esetében vagy zárt térben történő égés során a légszennyezés okoz problémát; ha például száraz faleveleket dobunk a tűzre, akkor annak értékes szerves anyag tartalma veszik kárba. És erre irányuló ismeretek híján azt sem tudhatjuk, hogy az égés során keletkezett melléktermék nem rejt-e további veszélyeket magában.
Éppen ezért, menjünk biztosra és ne tegyük kockára se az egészségünket, se a környezetünk épségét és a gondoskodjunk a nem veszélyes hulladékok szakszerű elszállításáról. Megbízhatunk például egy olyan, Budapesten és a főváros vonzáskörzetében működő céget, mely rendelkezésünkre áll bármikor, legyen szó nem csupán a nem veszélyes, illetve inert hulladék (építési törmelékek, sitt) elszállításáról, de akár költözésről vagy egy épület kiürítéséről is.
