Dr. Dávid Ferenc: Blőd érvekkel ellenzi Matolcsy az euró bevezetését, mert machinálni akar a forinttal

Vélemény.

Fura születésnapi köszöntő

(75 éves a magyar forint)

Remek összeállítás olvasható a háromnegyed évszázados születésnapját ünneplő nemzeti valutánkról. Hetvenöt éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében az új fizetőeszközt, a forintot. Kapunk egy rövid áttekintést a forint nevének eredetéről (fiorino d’oro), a bevezetés körülményeiről, a bankjegy címleteinek történetéről és fizetőeszközünk konvertibilissé válásáról. A forint bevezetésének 75. évfordulója alkalmából emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. (adozona.hu)

Ez eddig kerek és érthető, de a jeles születésnapon talán nem csak a múltról, hanem a jövőről is illene néhány szót ejteni. Magyarország ugyanis az EU-hoz való csatlakozáskor szerződésben vállalta, hogy nemzeti fizetőeszközünk nem örökéletű, azaz – ha nem is konkrét forduló nap megjelölésével, de – előbb-utóbb a forintot felváltja az euró.

A hivatalban lévő bankelnökünk azonban nem barátja az eurónak, ellenkezőleg: esküdt ellensége.”Az euró csapda” című írásában (Magyar Nemzet – 2021. június 28.) tömören és félreérthetetlenül így foglalt állást: „Mindenki rosszul járt, aki az eurót átvette, és az nyert, aki megtartotta a nemzeti valutáját. Matolcsy tehát egyaránt vesztesnek tekinti Ausztriát, Finnországot, Szlovákiát, sőt a Benelux államokat is.

Az MNB elnöke az euró ügyét direkt módon összefüggésbe hozza a jövő évi parlamenti választás egyik lehetséges kimenetelével is, nevezetesen az ellenzék győzelmével:

„Katasztrófát hozna a korai eurócsatlakozás. Mindezek ismeretében nem meglepő, hogy egy ellenzéki győzelem miért jelentene drámai visszafordulást és gazdasági katasztrófát Magyarország számára.A még titkos, de szivárgó terv szerint vagy utcai anarchiával, vagy választási győzelemmel lehetne olyan népszavazást kiírni, ami az alaptörvényt kijátszva bevinné az országot az eurózónába. Az eurózónából nem lehet kilépni, csak az EU-ból való kilépéssel, amit józan ember nem vállal: így válna véglegessé az euróval együtt Magyarország lemaradása is.”

Csak röviden.

1. Korai csatlakozást emleget Matolcsy, nem említve, hogy 17 éve vagyunk a kontinentális közösség tagja. Szlovénia a csatlakozást követő 3 év alatt, Szlovákia 5 év után és a most bejelentkező Horvátország 10 év elteltével állt illetve áll át a világ második legelterjedtebb fizetőeszközére. Ha Magyarország hétfőn reggel jelentené be a csatlakozás iránti igényét, akkor 2024-ben érne célhoz, így 20 évbe telne az euróra való áttérés. Idő előtti vagy elkapkodott lépésről tehát nem lehet szó, hiszen régiós versenytársaink hozzánk viszonyítva gyorsan képesek voltak a feltételek teljesítésére. Az már csak hab a tortán, hogy Románia és Bulgária is előbb tart a valuta közösséghez vezető úton, mint a „forintos fenegyerek” Magyarország.

2. Azért is szomorú az eurózónától való távolmaradásunk, mert nem csak pénzügyi-gazdasági elszigetelődésünk erősödik, hanem a politikai is. Ady Endréhez fordulok: „Nálunk a nemzetet gyilkolják meg. Pár százezer ember kisajátítva tartja az országot. A nép milliói jogtalan rabszolgák. Az ország koldus és leigázott. (…) Fölfakadt seb vagyunk most Európa testén. Lesz-e balzsam erre a sebre, vagy egyszerűen ki fogják égetni?” (Nagyváradi Napló, 1903. július 30.) Sokféle gyógyír – nem csodaszer (!) – segíthetné a mély seb gyógyulását, talán az egyik legfontosabb közülük az új nemzetközi fizetőeszköz bevezetése. Ezért ismétlem meg sokadszor, hogy a következő – nem Fidesz által uralt – kormányzati periódus legszebb és legizgalmasabb nemzetgazdasági projektje az euróra való átállás előkészítése és a közös valuta tényleges bevezetése lesz.

3. Matolcsy azzal is riogat, hogy az eurózónából nem lehet kilépni, csak akkor, ha az EU-t is elhagyjuk. Az MNB elnöke – ravaszul – már az elszakadás/kiszakadás lehetetlenségét villantja fel, holott neki az lenne a kötelessége, hogy elsősorban a belépés feltételeit tisztázza. Azzal viszont nem törődik. Még be sem jutottunk az elit pénzügyi klubba, de a fantáziadús főbankár már a vészkijáratot keresi. Először talán kopogjunk, illedelmesen köszönjünk, üljünk le a terített asztalhoz és ne rohanjunk rögtön káromkodva a hátsó kijárathoz. De értjük/értem a bankelnök ódzkodását: Orbánnak és Matolcsynak nem fűződik érdeke a közös fizető eszközhöz és a szigorú pénzügyi szisztémához való igazodáshoz, ők az ellenőrizetlen machinációk nagy bajnokai és nyertesei.

Boldog évfordulót magyar forint! Változatos és izgalmas életed volt, éppen ideje, hogy nyugállományba vonulj! Ne haragudj rám, hogy nem kívánok neked újabb 75 évet (még tízet sem), mert én bizony akkor lennék igazán elégedett, ha már a 80. szülinapodat sem érnéd meg!

Dr. Dávid Ferenc,
a Demokratikus Koalíció szakértője

Valódi Hírek