Pörög a fekete lemez, pattog a bakelit, poros picikét, de ugyanúgy érteni a szavait – hangzik a magyar rapper, Máté Szabolcs, vagy ismertebb nevén Sub Bass Monster dalának refrénjében. Az igazság az, hogy a legendás hanghordozó sosem készült bakelitből, viszont a téves kifejezés egy korszak névadója lett. A fekete, sercegő körlap az utóbbi évtizedben villámcsapásként támadt fel poraiból, annak ellenére, hogy a digitális streaming, a letöltés és az adatforgalom korszakának beköszöntével sokáig úgy nézett ki, hogy a fizikai hanghordozók utolsó útjukra indulnak.
A 21. századi zenekereskedelem a streamingszolgáltatók megjelenésével erősen átalakult. Az előfizetésért cserébe megszakítatlan, folyamatos zenelejátszás parkolópályára állította a fizikai megjelenések értékesítését, amely a digitalizálódás növekvő népszerűségének köszönhetően már évtizedekkel korábban hátrébb szorult.
Tavaly 7,4 százalékos növekedéssel 21,6 milliárd dolláros bevételt termelt a globális hangfelvételipar.
A Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége (Mahasz) 2020-as magyarországi statisztikája szerint a hazai digitális zenei bevételek 40 százalékkal nőttek (2,96 milliárdról 4,15 milliárd forintra). Néhány éves stagnáló vagy kissé növekvő irány után a fizikai értékesítés 10 százalékkal csökkent (1,45 milliárdról 1,31 milliárd forintra), így a fizikai és a digitális értékesítés összesített bevétele 2020-ban 23,8 százalékkal lett magasabb az előző évhez képest, azaz 4,41 milliárdról 5,46 milliárd forintra nőtt. A Mahasz összegzése szerint
Az éves kereskedelmi érték 9,44 százalékkal csökkent, a fizikai értékesítéssel 1,31 milliárd forintot termelt a hangfelvételipar. Érdekesség azonban, hogy a vinylek eladott mennyisége ugyan nagyjából stagnált, az összértékük mégis 11,68 százalékkal nőtt, a prémiumtermékek így láthatóan erősítették ezt a szegmenst.
Az elmúlt évek statisztikákból pontosan látható, hogy évről évre növekedett a hazai vinyleladás, míg 2016-ban több mint 70 ezer vinylt adtak el, addig 2020-ra ez a szám már több volt, mint 156 ezer.
Mahasz
2020. évi fizikai eladási adatok (Vinyl): 156 468 (kereskedelmi értéke több, mint 517 millió forint).
2019-ben tovább nőtt a vinyleladás, 18,5 százalékkal többet, 157 588-at adtak el mint 2018-ban, akkor 132 986-ot, 2017-ben 98 425 kelt el, 2016-ban 70 892.
De a vinyl iránti rajongás nem csak Magyarországon látszik, tavaly arról írt a The Guradian brit napilap, hogy a nyolcvanas évek óta először előzte meg a vinyl lemezeladás a CD-t Amerikában.
Az amerikai lemezipari szövetség (RIAA) adatai szerint 2020 első fél évében a lemezkiadás 62 százalékának bevétele a vinyleladásokból származott. A jelentés ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy az összes rögzített zenei felvétel utáni bevételben a vinylnek 4 százalékos része volt. Ugyanis továbbra is a streaming uralja a piacot. A bakelit népszerűsége a brit lap szerint Nagy-Britanniában is nőtt. 2019-es évhez képest 4,1 százalékkal bővült a piaca.
A vinyl fellángolása sokak számára érthetetlen, hiszen ezek az adathordozók nagyok, kényesek, nehezebben kezelhetők, emellett átlagosan drágábbak is, mint például a CD-k vagy a teljesen digitális formában elérhető albumok.
Nem beszélve az igazi kuriózumokról, mint a világ legdrágább kiskorongja, egy ritka Sex Pistols-kislemez, az 1977-es kiadású God Save The Queen, amely a Discogs-on, a legnagyobb online zenei piactéren 15 882 dollárért (több, mint 4,5 millió forint) kelt el 2018 novemberében. A nagylemezek közül a legtöbbet Prince 1987-es The Black Albumának egy eredeti darabja ért, mégpedig közel 28 ezer dollárt (több, mint 8 millió forintot).
Magyar viszonylatban is találunk igazi ritkaságokat, amelyek igencsak busás összegekért kelnek el online árveréseken. Ilyen például az első brit nyomású Omega-anyag (Omega Red Star néven From Hungary címmel jelent meg 1968-ban a Decca Recordsnál), mely 150 ezer forintért bukkan fel nagy ritkán.
Szörényi Levente első nagylemezéért, a betiltott borítójú 1973-as Utazásért 35 és 60 ezer forint közötti összeget kell utalnia a szerencsés vásárlónak, a magyar jazz-rock úttörőjeként ismert Syrius együttes 1971-ben, eredetileg Ausztráliában, angol nyelven megjelent első albuma, Az ördög álarcosbálja 88 ezret is kóstál.
A „korongozás” tehát nem éppen a legolcsóbb hobbi. Ha anyagilag is megterhelő, akkor miért vonzza mágnesként az embereket?
Egy olyan generációnak mutat újat, izgalmasat, amely már a digitális formátumok berobbanásakor született.
„Ma igazán menőnek számít egy új lemezzel megvillanni a közösségi médiában, megvitatni a legújabb megjelenéseket, lemezjátszót vásárolni. Emellett a vinyl az analóg technika miatt hangzásban is teljesen más élményt nyújt, mint a digitális formátum. Fontos szempont még a bakelit puszta fizikai valója. Sokan azért imádják, mert szeretik kezükbe venni, ápolni, érezni az illatát. Borítója mérete miatt szinte vonzza a tekintetet, nem mellesleg a papírtokok sokkal jobban mutatnak, mint CD-k műanyag fedelei. Én nagyon szeretem” – mondta lapunknak egy 27 éves gyűjtő, Tamás, aki úgy gondolja, semmihez sem hasonlítható az az érzés, amikor az ember felteszi a korongot a lemezjátszóra, beigazítja a tűt, elindítja a lejátszást, meghallgatja, megfordítja, és egy kicsit elszakad a világtól.
Nagy Ferót, Kossuth-díjas magyar énekest meglepte a lemezek iránti nagyfokú érdeklődés. Élményéről lapunknak is beszámolt:
„Tavaly ősszel Támadás! címmel kiadtunk egy koncertlemezt a Beatrice első nagy korszakáról. Van nálunk egy »őrült ember«, aki a fejébe vette, hogy ki kellene adni vinylen is. Megtervezte, megcsinálta, nyomtatott belőle ezer darabot, ami meg előre elfogyott mind egy szálig. A nagy érdeklődés miatt azóta már egy másik anyagunkat is nekiállt lemezre nyomni. Már lassan a CD-ről is leszokunk, erre föl most meg a lemez iránt van ekkora érdeklődés. Mondjuk hazudnék, ha azt mondanám, egyáltalán nem értem, miért. A vinyl kuriózum, zeneileg a legjobb minőség. Látszik, hogy megint van egy szűk réteg, amelynek igenis kell a jó hangzás” – mondta a Beatrice frontembere.
Kiemelt kép: Pixabay.com
