Örömkönnyektől elcsukló hangon nyilatkozott a Borsnak az új Nemzet Színésze, Lehoczky Zsuzsa

Tegnap izgalommal telve mégis nehéz szívvel ültek össze a Nemzet Színészei. Király Levente, Bodrogi Gyula, Tordy Géza, Haumann Péter, Molnár Piroska, Szacsvay László, Jordán Tamás valamint Máthé Erzsi, Almási Éva, Csomós Mari és Cserhalmi György (az utóbbi négy nem jelent meg személyesen) még fel sem dolgozta a tizenkettedik tag Törőcsik Mari halálát, mégis eleget kell tennie kötelességének: eldönteni, ki legyen a tizenkettedik tag. Ahogy Bodrogi Gyula korábban a Borsnak megfogalmazta, új tagot választottak, de nem Mari helyére, hanem maguk közé, őt ugyanis nem pótolhatja senki.

Titok övezte a döntést

A testület hét tagja a Nemzeti Színházban gyűltek össze, a többiek távolról szavaztak. Zárt ajtók mögött folyt a tanácskozás, így nem tudni, hány színésznő neve vetődött fel, de Bodrogi Gyula a Borsnak elmondta, hogy nem előzte meg ádáz vita Lehoczky Zsuzsa megválasztását.

– Nem volt kérdés, hogy őt választjuk magunk közé, mindenki egyetértett abban, hogy Zsuzsának megérdemelt helye van közöttünk – közölte a színész, aki hozzátette, keserédes pillanatokat éltek át mindannyian.

Meglepte a döntés

Lehoczky Zsuzsa az örömkönnyektől elcsukló hangon nyilatkozott a Bors munkatársának, miután értesült az örömhírről.

Földöntúli boldogságot érzek. Nagyon hálás vagyok a kollégáimnak, amiért rám esett a választásuk. Megmondom őszintén, meglepett a döntésük, nem számítottam rá, hogy bekerülök a Nemzet Színészei közé

– újságolta a legendás szubrett, aki ezután sietve elköszönt, mert, ahogy mondta, folyamatosan égtek a vonalak és „szétcincálják” a gratulálók.

A nyolcvanadik születésnapja alkalmából elmondta, imád élni és csodás éveket tudhat maga mögött.

A pályán mindent elértem, azt befejezettnek tekinthetem. Ugyan játszom vadul, mert ez éltet. Akkor érdemes reggel felkelni, ha este előadásom van

– tette hozzá a Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló Művész.

73 éve színpadon van

Lehoczky Zsuzsa 11 évesen lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Két évvel később táncosnőként dolgozott itt, majd 1956–57-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházba csábították, azonban 1957–1962 között mégis visszatért a Szegedi Nemzeti Színházba. 1962 óta a Budapesti Operettszínház művésze, musicalekben és operettekben egyaránt számtalan jelentős szerepet játszott el.