– A tavalyi évad szervezését nagyban befolyásolta a koronavírus-járvány, idén is akadtak nehézségek a pandémia miatt?

– Tavaly a legnagyobb gondot az jelentette, hogy folytonosan változtak a járványügyi szabályok és az előadások megtartásának feltételei, ehhez kellett folyamatosan igazodni, újratervezni. Idén a mindent átható bizonytalanság volt a legnagyobb probléma, elsőként az anyagi oldalra gondolva, hiszen nem tudhattuk, hogy milyen támogatásokkal, pályázatokkal számolhatunk, valamint bizonytalanság volt a kőszínházak működését illetően, ugyanis a tervezett tavaszi bemutatókat nem tudták megtartani ezek az intézmények, így több olyan előadás, amelyet terveztem, hogy elhozok Gyulára, létre sem jött. Az pedig még mindig bizonytalan, hogy pontosan milyen feltételekkel tarthatunk előadásokat. Tudatosan felül kellett emelkednünk ezeken a bizonytalanságokon, kezdettől azt mondtam a kollégáknak is, hogy nem tehetünk mást, muszáj optimistának lennünk és arra készülni, hogy idén is megtarthatjuk az összművészeti fesztivált. Jelen pillanatban csak védettségi igazolással vehetnek részt nézők az előadásokon, de reméljük, hogy június végére ez a szabályozás is feloldódik, és semmilyen akadálya nem lesz a meghívott produkciók bemutatásának és nézőink azokon való részvételének.

– Június 25-én indul az 58. évad, de már előtte, június 5-én lesz egy nagyszabású program, erről mit lehet tudni?

– Egy komolyzenei hangversenyt rendezünk aznap, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetségével közösen. Az MMFSZ tagszervezetinek városaiban azon a hétvégén mindenhol tartanak egy fesztiválnyitó hangversenyt, az összes helyszínen elhangzik majd Erkel Ferenc Ünnepi nyitánya. Gyulán a Békés Megyei Szimfonikus Zenekar és az Erkel Ferenc Vegyeskar ad közös koncertet, méghozzá, terveink szerint, az Erkel téren, így a mi esetünkben lesz ennek egy jelképes üzenete is – amennyiben az akkor aktuális járványügyi szabályozások lehetővé teszik, hogy valóban a megújult Erkel téren tartsuk meg.

– Idén öt új, saját bemutatóval készülnek a nyári évadra, melyek lesznek ezek?

– Az első a Hamlear című darab, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba művének ősbemutatója, amelyre már több éve készülünk, de nem találtunk hozzá megfelelő koprodukciós partnert, végül a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal közösen mutatjuk be, a főszerepben Nagy Ervinnel, Koltai Róberttel és Kovács Vandával, Őze Áron rendezésében. Az Erdélyi Héten mutatjuk be a Tószínpadon Carlo Goldoni Két úr szolgája című darabját a kézdivásárhelyi Udvartér Teátrummal közösen. A Nemzeti Színházzal együtt visszük színpadra Szabó Magda Az ajtó című regényéből készült darabot, Udvaros Dorottyával és Söptei Andreával a főszerepekben. A Bartók és Kodály című ősbemutatónk Vecsei H. Miklós és Kovács Adrián műve, amelyet ifj. Vidnyánszky Attila rendez, a partnerünk a Kolozsvári Állami Magyar Színház lesz. Végül lesz egy teljesen saját fejlesztésű ősbemutatónk is: Szilágyi EnikőJászai Mari naplóit felhasználva, a saját reflexióval társítva hoz létre egy monodrámát Mi volnék nélküled? – Jászai Mari emlékezete címmel.

– Ahogy általában, idén is a Shakespeare Fesztivállal kezdődik a Gyulai Várszínház évada, amelynek idén lesz egy plusz különlegessége is.

– Már tavaly is arra készültünk, hogy egy kizárólag magyar előadásokból álló fesztivált hozzunk létre, Shakespeare, amikor magyar címmel. Ez 2020-ban nem jöhetett létre, de idén újra nekifutunk annak, hogy megnézzük, mit kezd a mai magyar színjátszás Shakespeare műveivel, a fesztivál ideje alatt megrendezett tudományos konferencia is ezzel a kérdéssel néz majd szembe. A Shakespeare Fesztivál a Katona József Színház Othello című előadásával kezdődik, de láthatjuk majd a Vígszínháztól a Lóvátett lovagokat, a Csíki Játékszín a III. Richárdot hozza Gyulára, a Tellabor Társulat a Vihar táncszínházi adaptációját viszi színre, valamint lesz két, fiatalok által előadott adaptáció is. A Rómeó és Júliát a kaposvári diákok adják elő, a Pesti Magyar Színiakadémia tanulói pedig az Ahogy tetszik című művet gondolták tovább, Ahogy (nem) tetszik címmel, és a már említett Hamlearrel zárul a fesztivál.

– Negyedik alkalommal rendezik meg az Erdélyi Hetet augusztus 2. és 8. között, milyen előadásokat láthatnak ekkor a nézők?

– Olyan nagyszabású produkciókkal készülünk, mint a Hegedűs a háztetőn a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásában, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Az ember tragédiáját viszi színre a világhírű, román származású Purcărete rendezésében, ráadásul különleges helyszínen és körülmények között, ami egyelőre legyen meglepetés. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Ibsentől A nép ellensége című darabot hozza el Gyulára, a gyergyói Figura Stúdió pedig Örkény István Tóték című előadását állítja színpadra.

– Az elmúlt években az összművészeti  fesztivál szerves részévé vált a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveit középpontba állító programsorozat, amelynek idén Szabó Magda lesz a főszereplője.

– Székely János, Weöres Sándor és Márai Sándor után idén Szabó Magda munkásságára irányítjuk a figyelmet augusztus 16–18. között, amikor az író, költő műveinek adaptációi vagy eleve színpadra írt művei szerepelnek, mint például Az a szép, fényes nap, a Régimódi történet, vagy a Rózsavölgyi Szalon által évek óta nagy sikerrel játszott Az őz című előadás.

– Idén is lesznek történelmi és kortárs darabok is a repertoárban?

– A várszínház egyik legrégebbi hagyománya a történelmi tematika, ide sorolható darabjaink lesznek a Sándor Mátyás, a Funtinelli boszorkány, a Tóték, a Zergetánc, a Régimódi történet és Az ember tragédiája is. Fontos az is, hogy mindig szerepeljenek magyar és világirodalmi klasszikusok: idén Donizetti, Ibsen, Shakespeare, Goldoni és Csehov is szerepel a világirodalmi „listán”, a magyarok közül pedig Madách Imre, Móricz Zsigmond, Örkény István és Wass Albert művei is láthatók lesznek. Legalább ennyire fontosak a kortárs szerzők is, így a tavalyi év után idén is eljön hozzánk Mundruczó Kornél, ezúttal a Frankestein-terv című darabbal, valamint Pozsgai Zsolt, Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba, Bódi Attila, Vecsei H. Miklós és Kovács Adrián, valamint Szilágyi Enikő műveit is bemutatjuk. A szélesebb közönségrétegek igényeinek kielégítését szolgálják az olyan nagyszabású, többnyire a tószínpadra tervezett musicalek, mint a Sándor Mátyás, a Hotel Menthol vagy éppen a Gyöngyhajú lány, a Hegedűs a háztetőn. Nem titkolt célunk, hogy a kortárs magyar színházi kultúra sokszínűségét, gazdagságát és különböző értékeit megmutassuk a gyulai közönségnek, valamint az idelátogató üdülőknek, a kulturális turizmus híveinek. Idén lesz Irodalmi Humorfesztivál is, amelyet kétévente, de immmár tizedik alkalommal rendezünk meg.

– Mindig nagy sikere van a zenei fesztiváloknak is, legyen szó népzenéről vagy a bluesról.

– Idén is lesz Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál, amelynek keretében egy rendhagyó prímástalálkozót is szervezünk, de láthatjuk és hallhatjuk az idehaza és külföldön is egyre népszerűbb fiatal csapatot, a Platon Karataevet, ráadásul Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila vendégszereplésével, valamint nem marad el a Gyulai Vár Blues Fesztivál sem, ahol a Halper Experiment, a Bluestone és Tátrai Tibor a Magyar Atommal lép fel.

– Az elmúlt években volt lehetőség bérleteket is vásárolni az előadásokra, idén is lesz erre lehetőség?

– Természetesen. A nyugdíjasok, diákok, pedagógusok és családok eleve 10 százalékos kedvezményt kapnak a jegyárakból, valamint lehetőség lesz bérletet váltani a Shakespeare Fesztiválra, az Erdélyi Hétre, a Szabó Magda Napokra, a zenei fesztiválokra, valamint „visszatér” a Gyulai-bérlet is, amely minimum hét szabadon választott előadásra szól, ezek a teljes jegyárakból 25 százalékos kedvezményre jogosítanak fel.

 

Forrás: gyulaihirlap.hu